Van sütnivalója?

Gyakran nehéz eldöntenünk, hogy ételeink készítéséhez milyen növényi vagy állati zsiradékot használjunk. Ennek oka az, hogy ismernünk kell a zsiradékok viselkedését sütés vagy főzés közben. És mi újság így Márton nap környékén a libazsírral?

Gyakran nehéz eldöntenünk, hogy ételeink készítéséhez milyen növényi vagy állati zsiradékot használjunk. Ennek oka az, hogy ismernünk kell a zsiradékok viselkedését sütés vagy főzés közben. Különösen tekintettel kell lenni a felhasználandó zsiradék esetében a készülő, készítendő ételféleség hőszükségletének nagyságára és időtartamára.
Konyhatechnikai műveleteink csaknem mind összefüggenek valamilyen zsiradék használatával. Alkalmazásuk azért rendkívül lényeges, mert az ételeinkben lévő, szervezetünk számára életfontosságú zsírban oldódó vitaminok, az A-, D-, E-, K-vitamin csak valamilyen zsiradék jelenlétében hasznosulnak, csak így szolgálják egészségünket. A zsiradékok használatakor a különböző növényi olajok, a margarinfélék, a vaj, a liba- és kacsazsír, s legutolsósorban a sertészsír vehető számításba.

Növényi olajok
Növényi olajok esetében rövid ideig tartó és 180 °C alatti hőfokon célszerű hidegen sajtolt olajféléket használni. Ilyenek a hidegen sajtolt napraforgó-, szója-, tökmag-, kukoricacsíra-, olíva-, mogyoró-, szőlőmag-, repce- és lenmagolaj. Legértékesebbek közülük az olíva-, a mogyoró- és a kukoricacsíra-, valamint a tökmagolaj. Ezeket érdemes felhasználni salátakészítéshez vagy rövid ideig tartó, olajon történő pároláshoz.
Ételeink ízletességét nagymértékben fokozhatjuk a liba- vagy kacsazsíron történő sütéssel, főzéssel.

Finomított olajok
Az iparilag előállított finomított olajokat 200 °C körüli sütéskor, pl. hirtelensütéshez használják, mert ezek vitamintartalma már előállításuk során kétharmad részben károsodott, és a maradék vitamintartalom ilyen hőfokon elpusztul. Ezért pl. a friteuse-ben célszerű finomított olajokat használni, mert ezt az olajat többször felforrósítjuk, így vitamintartalma mindenképpen tönkremegy.

Zöldségek párolása
A zöldségfélék párolásához célszerű margarinféléket vagy vajat használni. Ezek különösen kellemes érzékszervi (vagyis élvezeti) értéket adnak a zöldségféléknek. Margarinnal vagy vajjal pároljuk pl. a brokkolit, cukkinit, kelbimbót, padlizsánt, mangoldot, karfiolt, gombát. Az így párolt zöldségfélék eredeti vitamintartalmuknak csak 15-20%-át veszítik el, míg a hagyományos, vízben való főzéskor 50-60%-át is.

Túlnyomásos gőzpárolás
A túlnyomásos gőzpároláskor akár zsiradékkal, akár anélkül párolunk, a vitamintartalom-veszteség 15-40%-ot érhet el, míg az ásványianyag-veszteség 5-20%-ot.
A nagy vitamintartalmú zöldségeink értékes anyagait ezért jobban megőrizhetjük a légköri nyomáson történő párolással.
Gőzben és margarinnal túlnyomáson főzelékféléinket pároljuk, pl. zöldborsó, zöldbab, káposzta, vöröskáposzta, szójabab, valamint a gabonaféléket, pl. barnarizs, rizs, köles, hajdina, hántolt árpa, csicseriborsó.

A légköri nyomáson történő pároláshoz többnyire olajat használjunk, pl. sárgarépa, petrezselyemgyökér, pasztinák, karfiol, brokkoli, kelbibó, paraj, mangold, sóska esetében.
Ha margarinnal párolunk, ügyeljünk arra, hogy olyan margarint használjuk, amely nem tartalmaz E-210 - E-213 jelű tartósítószert.

Levesek
Leves készítésekor célszerű minél többször nagy keratintartalmú levesbetéteket használni, mint pl. a csirkenyak, pulyka-, kacsa- és libanyak, marhanyakhús, marhafartőhús.
Az ezekből kioldódó zsiradék elegendő ahhoz, hogy a levesünkben felhasznált zöldségfélék zsírban oldódó vitaminjai hasznosuljanak. Ilyenkor feleslegessé válik a rántáskészítés. Amennyiben mégis készítünk rántást leveseinkbe, elsősorban hidegen sajtolt olajokat használjunk.

Szószok
Szószok készítésekor párolhatjuk a zöldségeket margarinon vagy vajon is. Ilyen pl. a sárgarépa-, kapor- és egresszósz, cukkinipüré, fokhagymaszósz.

Halak, saláták
A halfélék ízletesebbek margarinnal sütve vagy párolva. Szárnyasokhoz célszerű olajfélét vagy liba- és kacsazsírt használni. Egyéb húsféléket - akár sütjük, akár pároljuk őket - készíthetünk finomított olajokkal.
A sültekhez érdemes elkészítés után fűszeres anyagot használni, amelyet készíthetünk margarinnal vagy vajjal úgy, hogy egy zölddiónyi margarint kikeverünk sóval, őrölt fehér borssal, őrölt köménnyel, snidlinggel és fokhagymával.
A fűszeres vaj sült halfélék, pl. busa fogyasztásakor különösen nagy élvezeti értéket jelent.
Ha salátafélét készítünk - legyen az akár nyers, akár párolt saláta vagy zöldség - mindig használjunk legalább pár cseppnyi hidegen sajtolt olajat! Különösen a nyers salátafélék esetében tartsuk szem előtt, hogy a só, bors és ecet mellett olajat is tegyünk rá.
Összefoglalva: a konyhatechnikai műveletek során részesítsük előnyben a nagy telítetlenzsírsav-tartalmú, hidegen sajtolt növényi olajokat, de ügyeljünk arra, hogy - váltogatva - állati eredetű zsiradékot is használjunk, mint pl. a libazsír, kacsazsír és nem utolsósorban a vaj.

Dr. Duschanek Valéria
táplálkozás-biokémikus
Forrásunk a www.vital.hu