A papság és a hierarchia

A katolikus egyházi hierarchia és kormányzat felülről lefelé építkezik, s abban - a pápa kivételével - nem választás, hanem kinevezés útján töltik be a tisztségeket. A "létra tetején a római pápa áll, akit a rangban utána következő bíborosok választanak meg. Az egyes nemzeti egyházak élén a prímás áll, aki sok esetben elnyeri a bíborosi címet is - Magyarországon a mindenkori esztergomi érsek kapja ezt a titulust. A katolikus egyház két alapegysége a plébánia és az egyházmegye (más néven püspökség).

A katolikus egyházi hierarchia és kormányzat felülről lefelé építkezik, s abban - a pápa kivételével - nem választás, hanem kinevezés útján töltik be a tisztségeket. A "létra tetején a római pápa áll, akit a rangban utána következő bíborosok választanak meg. Az egyes nemzeti egyházak élén a prímás áll, aki sok esetben elnyeri a bíborosi címet is - Magyarországon a mindenkori esztergomi érsek kapja ezt a titulust. A katolikus egyház két alapegysége a plébánia és az egyházmegye (más néven püspökség). Az egyházmegyék érseki tartománynak vagy metropóliának nevezett körzetekbe tartoznak; ezek élén pedig az érsek (metropolita) áll. Hazánkban az esztergom-budapesti, az egri, a kalocsai és újabban a veszprémi egyházmegye rendelkezik érseki ranggal.

A katolikus egyház hitélete a hét szentség - keresztség, bérmálás, bűnbánat (vagyis a szentgyónás), egyházi rend (azaz a papság), a házasság, a betegek kenete, az oltáriszentség (a pap által a szentmisén Krisztus testévé és vérévé átváltoztatott kenyér és bor) - köré csoportosul. Ennek megfelelően a papság eltörölhetetlen "bélyeg"; így arra a lelkipásztorra, aki valamilyen oknál fogva nem gyakorolja tovább hivatását, élete végéig továbbra is papként tekintenek.

Korunkban, amikor egyes országokban, így hazánkban is csökken a hivatások száma, egyre nagyobb feladat hárul a világiakra, akik akár lelkipásztori kisegítő beosztásban csaknem teljesen átvehetik a papok szerepét. Szentmisét nem tarthatnak, de úgynevezett igeliturgiát igen, amiben a szentostya átváltoztatásán kívül gyakorlatilag a mise valamennyi eleme szerepelhet. Nem gyóntathatnak, de például keresztelhetnek és temethetnek, s a házasulandók adott esetben a házasság szentségét is kiszolgáltathatják jelenlétükben.

A cölibátus, vagyis a papi nőtlenség egyes hiedelmekkel ellentétben nem számít dogmának, vagyis a katolikus tanítás lényegéből adódó, kötelező hittételnek. A papok egészen a III-IV. századig házasságban éltek, s csak utána kezdett megfogalmazódni az igény, majd a kötelezettség a szüzesség megtartására. A nők pappá szentelésének elutasítása azonban már bibliai alapokon nyugszik, így nem is volt rá példa az egyház történetében.

A katolikus hierarchia az egyházi jogalkotásra is kiterjed. A világegyház törvényeit, a kánonokat az Egyházi törvénykönyv, a Codex Iuris Canonici tartalmazza, amelyet először 1918-ban adtak ki, s amelynek jelenleg is érvényes, a modern kor követelményei szerint átdolgozott változatát II. János Pál pápa hirdette ki 1983-ban. A világegyház törvényeit a pápa elnökletével zajló egyetemes zsinatok alkotják. Legutoljára ilyen alkalmat a nagy hatású II. vatikáni zsinat jelentett 1962-1965 között, ami határozott szakítást eredményezett a múlt "diadalmas" egyházképével, s inkább a "szolgáló" egyház igényét fogalmazta meg. Az egyes országok és egyházmegyék is tarthatnak területi alapon szerveződő zsinatot - Magyarországon az utóbbi években szinte valamennyi egyházmegyében sor kerül erre -, ezek határozatai azonban nem a katolikus egyház egészére, hanem csupán az adott területre érvényesek, s nem mondhatnak ellent a magasabb szintű zsinati jogalkotásnak.