Hogyan fejlődik a baba tapintóérzéke?

A tapintóérzék különösen fontos szerepet tölt be az emberi érzékelésben és a tanulási képességet is megalapozza. A tapintóérzék - mechanikai-, hő- és fájdalomérzékelés - használata során teljes testfelületünkkel érzékelünk. Ilyenkor önmagunk egy része találkozik valamivel a világból és a találkozás révén ismerjük meg azt.

Emlékeztek olyasmire, amikor egy gyönyörű ruha a bőrötökkel érintkezve elviselhetetlen volt: például szúrt, tapadt vagy nem szellőzött? Valahányszor gyermeketek tiltakozik egy ruhadarab ellen, derítsétek ki, nem okoz-e kellemetlen test-élményt neki. Rengeteg energiát emészt fel, ha az öltözetünk folyamatosan olyan ingert okoz, amelyet tudatosítanunk kell: fárasztó és figyelem-megosztó.

Az érzékelés több szinten zajlik
Úgy tartják, egyetlen érzékszerv sem önmagában működik. Ezt legteljesebben talán épp a tapintási érzéken keresztül érthetjük meg. Amikor megérintünk például egy plüssfigurát, akkor nemcsak azt érzékeljük, hogy az puha, sima, finom tapintatú, de meleg hőérzetet is kelt - szemben mondjuk egy fémautóval, ami hideg élményt nyújt.
Ugyanakkor a különböző színek és azok árnyalatai is hideg vagy meleg élményhez juttatnak, hőérzetünkre is hatnak.
A hangok lehetnek lágyak és kemények, kellemesek és kellemetlenek, jólesők és őrjítők, akár fájdalomkeltők is. S mindeközben érzékeljük még a levegő hőjét, a légáramlást, a nap melegét, az eső nedvességét, a bőrünket fedő ruha érintését is.
Már a felsorolásból is kiderül, milyen sokféle tapasztalat sorolható a tapintáshoz. Mivel a megismerés részét képezik a tapintáson keresztül szerzett benyomások, kulcsfontosságúak a gyermek fejlődésében.


Az inkubátorba kerülő újszülöttet drasztikusan elválasztjuk a külvilágtól. Természetes, hogy amint rendeződik az állapota, igyekszünk pótolni az elmaradt dédelgetéseket.
Az apáknak is kiváló lehetőség a babamasszázs – mélyíti a kötődést, az érintés kölcsönös öröme immunerősítő, nyugtató hatású, segít egymás megismerésében. Az idegrendszer érési folyamatait támogatja, így koraszülött babáknál különösen ajánlható.
Nem tudom, megfigyeltétek-e, ebben a korai életkorban még nem csiklandósak a gyerekek, ez később alakul ki.

Csecsemőkorunkban annyit tanulunk, akkora fejlődésen megyünk keresztül, mint később talán egész életünkön át: elsajátítjuk a járást, a beszédet és a gondolkodást.
Ekkor ismerjük meg a különböző anyagok, formák, színek végtelennek tűnő tárházát. A széles körű tapasztalatszerzés alapozza meg a tanulási képességeket. Miért is?
Csak azt tudjuk, amit megtapasztalunk, sokrétű érzéki benyomást szerezve. Ha megtapasztaltuk, beszélni is kell róla, hogy az élmény fogalmi szinten is kapcsolódjon a benyomásokhoz. A cél, hogy minél több agyi kapcsolat épüljön ki és ezeket kreatív módon, minél többször használjuk.

Szükség van a természetes ingerek sokaságára is
Már csecsemőnk is hadd ismerkedjen meg a műanyag és plüss játékok mellett természetes anyagokból készült tárgyakkal, sőt magával a természettel. Engedjétek kúszni-mászni a fűben, hóban, göröngyös talajon. Ne csak megmunkált, sima felületekkel érintkezzen. Tapasztalatokban gazdagító a száraz homok pergetése, a vizes homok tapadása, formázhatósága, a falevél élettelisége, a tűlevél hegyessége, a száradó levél morzsolódása, zörgő hangja, a víz átváltozásai, stb…
Ne kezdjetek tudományos magyarázatokba: elég, ha együtt fedezitek fel a világot. Pl. a tűlevél szúr – hegyes; a rózsa tövise szúr – az is hegyes; a varrótű hegyes – (tehát) szúr > az érzékszervi tapasztalat + a fogalom összekapcsolásával.



A saját test feltérképezése szerteágazó, összetett folyamat

Már a születést követően elkezdődik a saját életérzék megismerése: a saját fizikai állapot, éhség, szomjúság, fáradtság, fájdalom érzéseinek megkülönböztetése. Ebben is ránk van utalva gyermekünk. Nekünk pedig a legnagyobb kihívást jelenti, hogy felismerjük - kezdetben kizárólag a sírása alapján -, hogy mire is van épp szüksége.

Itt kell említést tennem korunk egyik nagy vívmányáról, a modern, eldobható pelenkáról. Olyan vékony, hogy a mozgásban nem akadályozza a gyermeket, ráadásul különböző méretekben kapható. Fokozott nedvszívó hatása révén komfort érzetet kelt. Vonzóan, bababarátként hangzik. Tekintsük most ennek a másik oldalát! Mivel nem okoz kellemetlen érzést, mi inspirálhatja belülről a gyermeket arra, hogy megváljon a pelenkától? Elmaradnak azok a saját test-élmények, amelyek a piszkos pelenkától való megválásra ösztönöznék. Teljességében az anyára kell hagyatkoznia, így kizárólag külső jelekre építve tanul.

Mi történik, ha kevés ingerfajta éri a gyermeket? Nemcsak a  világról szerzett benyomásai lesznek szegényebbek, de a szókincse is. Fogalomalkotásában nem tudja mihez kötni azokat. Érdektelenné válik számára az olvasott szöveg, puszta „rizsázás”-nak tekinti – hiszen nincs vele kapcsolata. Nem tudja előhívni az írott szöveg annak a képzetét, amit megoszt. Egy jó olvasmányélmény nemcsak attól lesz érdekessé, hogy lebilincselőn fogalmazták meg, de az is szükséges, hogy az olvasó képes legyen odaképzelni magát – szinte a bőrén érezze a leírtakat.

Egyidőben többféle modalitás-élmény befogadására is képesek vagyunk: szinte látjuk a helyszínt, érzékeljük lelki szemeinkkel a színeket, érezzük a hő-állapotokat, hallani véljük a természet hangját és az emberek beszédét, orrunkban érezzük a szavakkal leírt illatokat… - ott vagyunk.
A tévézés készen kapott kép-élménye nem helyettesíti az olvasást. Sőt. Pedagógusok tapasztalatai szerint gyérebb fantáziájúak azok a gyermekek, akik gyakran és hosszan ülnek a tévé előtt.
Szemünk fogékony az illúziókra: álló vonaton ülve az elhaladó szerelvény látványa becsapja agyunkat, elhiteti velünk, hogy mi mozgunk.



Szaglás

Szaglásunk a légzéssel áll kapcsolatban: mivel lélegezni kell, szagolnunk is muszáj. Érdekesség, hogy nem érezzük hosszan: gyorsan elillan a hatás. Legfontosabb szerepe higiéniás – az orrunkkal döntjük el, hogy valami jó szagú vagy büdös. Ha egy ételnek vonzó illata van, összefut a nyál a szánkban, szívesen megkóstoljuk. A büdös, rohadt szagtól felfordul a gyomrunk, akár öklendezhetünk is.
Mindaz, amit az orrunkkal érzünk, szimpátia vagy antipátia érzéseket kelt bennünk. Gondoljatok például egy mosdatlan, izzadt, elhanyagolt testű emberre. Brrr! Képzeljetek magatok elé egy finom, ápolt külsejű férfit vagy nőt. Vagy egy tejszagú kisbabát. Ugye, mennyire más?

Ízlelés
Az egyes ízeket a nyelv különböző részein elhelyezkedő ízlelőbimbókkal érezzük. Ehhez azonban nekünk is dolgozni kell, nyállal alaposan elkeverni a tápanyagot.
Az ízlelés fő feladata, hogy megkülönböztessük az egészségest az egészségtelentől. Az, hogy mit találunk ízletesnek, attól is függ, hogy a méhen belül milyen ételekkel ismerkedtünk meg. A cukor sajnos elveszi az ízérzékelést, megtéveszt –erre érdemes odafigyelni a babát váró anyukáknak!

Az ízlelés révén kezdődik annak megbecslése, mennyi táplálékra, folyadékra van valójában szükségünk. Felelősségünk nem elhanyagolható, hiszen gyermekünk rólunk vesz mintát és kezdetben teljesen ránk van hagyatkozva.
Vizsgálatok szerint a tápszerrel táplált csecsemők hajlamosak többet fogyasztani, mint amennyire valóban szükségük van – mivel az anya nem tud olvasni a gyermek jelzéseiből.
Az édes íz jóleső érzéseket kelt; ha savanyút eszünk, frissítő, ébresztő hatásban részesülünk; köztudott, hogy só szükséges a többi íz kiemeléséhez, emellett ébresztő hatású; míg a keserű íz ellenállást vált ki – gondoljunk pl. a tablettákra.

Nem kell extra helyzet vagy külön idő ahhoz, hogy valóban fejlesztő hatásokkal találkozzon gyermekünk. Elegendő, ha együttléteinkkor teljes figyelmünkkel felé fordulunk. A csábítóan ingergazdag játékok és programok helyett válasszuk a szabad játék és a közös élmények kínálta lehetőségeket.

A folytatásban a látás és hallás tanulással kapcsolatos összefüggéseiről olvashattok.

Bukovinszky Mária
honlap: kepesseg.com
tel: 06-70-572-5792

Képek:
piqs.de: kauli - Neala
piqs.de: grafica - Baby im Gras
piqs.de: Daniel Faßbender - Müder Lucca