Hamvazószerda van, ma kezdődik a nagyböjt

Ma van hamvazószerda, a húsvét előtti hathetes időszak, a nagyböjt kezdete.

A hamvazószerda a farsang és a húsvét közti választónap (a hamvazószerda előtti vasárnap farsangvasárnap, ezt követi farsanghétfő, húshagyókedd és hamvazószerda). Ez a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak első napja, megemlékezés Jézus böjtölésének, illetve kínszenvedésének időszakáról.



Bűnbánati felkészülés

Az ünnep latin neve quadragesima (negyvenedik), utalásul arra, hogy a nagyböjt negyven hétköznapjának kell megelőznie a húsvétot, Jézus feltámadásának ünnepét. A 7. századtól vált szokásossá a bűnbánati felkészülés: ezen a napon az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösöket a püspök a templomba vezette. Miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból.

A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük. Az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa rendelte el a hívek számára a hamvazkodást a bűnbánat látható jeleként. Kezdetben a férfiak fejére szórtak hamut, a nőknek csak a homlokára rajzoltak hamuból keresztet; ma ez utóbbiból áll a szertartás mindkét nem számára.

[kapcsolodo_cikkek]
Egyszer szabad jóllakni

Hamvazószerdát böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik. A II. vatikáni zsinat óta a nagypéntekkel együtt szigorú böjti nap a katolikus hívek számára. Ekkor csak háromszor szabad enni, és csak egyszer szabad jóllakni. A 40 napi böjtnek is nevezett nagyböjt hamvazószerdán kezdődik és nagyszombat délig tart.