Ha valakinek más emberekkel van problémája, az már nagyobb feladat. Az ilyen helyzetekben az egyik legjobb erőforrás, ha magas szinten vagyunk képesek kommunikálni. És persze nem csak az számít, mit mondunk a szavainkkal, hanem az is, mikor, hogyan és milyen más csatornákat kihasználva kommunikálunk. Néha bizony komoly ellenállásba ütközünk, sokszor olyan erősen elhatárolódnak tőlünk, hogy szinte semmit sem tehetünk.

Ilyenkor dönthetünk úgy, hogy megszakítjuk a kapcsolatot az illetővel. A szomszéddal nem kötelező társalognunk, egyszerűen faképnél hagyjuk. A munkahelyen felmondhatunk, a házasságból kiléphetünk - a legtöbb problémás és nehezen megoldható kapcsolatból képesek vagyunk elegánsan - vagy kevésbé elegánsan, de - távozni.

Nos, a gyerekeiddel nem teheted ezt meg. Az embernek a legértékesebb emberi kapcsolatát a gyerekei jelentik. Ha valaki nincs jóban a gyerekével, az talán saját magával sincs jóban. A gyerek több, mint egy egyszerű kapcsolat. A gyerek az, akinek az életéért felelősséggel tartozunk minden körülmények között. Most persze a kiskorúakról beszélek, ha már a gyerekek felnőnek, vagy kirepülnek... Nos akkor sem ér véget a felelősségünk, de az már teljesen más tészta.

A felelősség nem azt jelenti persze, hogy a gyereknek minden anyagi jóban része van, és iskolába jár. Mert ennél a pontnál bizony sokan bakot lőnek. A felelősség ugyanis itt annyit jelent:  gondoskodnod kell róla, hogy a gyereked alapvetően egész életében jól érezze magát. Ez bizony sokkal többet jelent a pénznél.

Honnan tudhatod, hogy minden rendben?
Hát, először is: ismered a gyereked? Tudod azt, mi az, ami örömet okoz neki, és mi az, ami nem? Tudod, miben jó és miben nem? Kik a legjobb barátai? Mik a legnagyobb problémái? Ha még kicsi (néhány éves), mindig megértitek egymást? Tudsz hozzá úgy beszélni, hogy értsen Téged, és Te is mindig érted, amit elmond? Ha már nagy (iskolás), akkor tudod, hogy érzi magát az iskolában, ahol az élete egy részét tölti? Emlékszel rá, mikor beszélgettetek utoljára egy jó nagyot?


Ha ezekre a kérdésekre nehezen tudnál válaszolni (vagy ha mindre gyorsan rávágnád a "nem"-et), akkor bizony bőven van mit változtatnod a viselkedéseden. Akkor vagy igazán jó szülő, ha aprólékosan ismered a gyereked, mindent tudsz róla, amit csak lehet, s ezáltal "szakértőjévé" válsz. Hidd el, sokkal jobban ki fogtok jönni egymással, és ő is sokkal jobban megismer téged. Amikor saját maga nem talál majd megoldást a problémájára, akkor Te találsz rá.

És ez még mindig csak az "információgyűjtés" volt, ha tárgyilagosan szeretnék fogalmazni.

A következő lépés az, hogy saját magunk is elkezdjük alakítani, formálni a gyerekünk életét. Ha hibának tekintjük azt, amikor nem különösebben foglalkozunk azzal, mit akar kezdeni magával a gyerek, akkor legalább ugyanakkora hiba az is, ha mindent meg akarunk szabni a számára.

A legnagyobb hiba, ha valaki kihagyja az első lépést. Vagyis anélkül próbálgatja erőteljesen formálni a gyereke életét, hogy ismerné őt. Az ilyenek általában kudarcot is vallanak.

Figyelembe kell vennünk a gyerekünk jellemét, adottságait, céljait, és ennek tükrében nagyon óvatosan terelgetni őt a megfelelő irányba. Bizonyos fokon úgyis a saját feje után fog menni, de felhívhatod a figyelmét olyan lehetőségekre, amelyeket esetleg észre sem vett eddig. Megláthatod azokat a problémákat, amelyek talán abból fakadnak, hogy a gyereked az ideje nagy részét olyan dolgokkal tölti, amelyek nem kifejezetten szolgálják a fejlődését. Ha néha bulizik, az nem biztos, hogy probléma. Ha napi 12 órában csak videójátékokkal játszik, az már az.

Nem a pénz a fontos! "Megvettem a bérletet, kifizettem az edzést, az ebédet, a zeneiskolát, beköttettem az internetet, megvan a lapos monitor is, meg az új mobil. Hát, ennek a gyereknek mindene megvan."
Biztos vagy benne?


Ahelyett azonban, hogy belemennénk ezekbe a dolgokba, maradjunk az első kérdésnél: Te ismered a gyereked?

Ha úgy látod, van még mit megtudnod róla (vagy róluk), akkor itt az ideje, hogy tegyél valamit ezért. Nem kell túlbonyolítanod a helyzetet, és trükkös megoldásokon törni a fejed. A gyerekeddel sosem kínos beszédbe elegyedned, és nem ciki, ha megkérdezel tőle egy pár dolgot. Semmiképpen sem jó, ha fagattod - ha azonban képes vagy ráhangolódni, akkor magától fog mesélni.

Ha már eddig elolvastad ezt a cikket, és van gyereked is, akkor tegyél valamit a kedvemért: Beszélgess egy nagyot a gyerekeddel!

Tudd meg, mi van vele!

Szűcs Tibor
Mindennapi NLP

(Képek:
happy young child (c) Paul Hill #2650259 - Fotolia.com
little secrets (c) Monika Adamczyk #1773427 - Fotolia.com)

(November 03-tól december 22-ig 7 héten át tartó nyereményjátékunkon való részvétel feltétele, hogy hozzászólj a cikkekhez. Ha nyerni szeretnél, kommentáld az olvasottakat, mondd el a véleményed!)