Ma úgy hozta a sorom, hogy reggel iszonyú korán keltem, s mint gyakorlott stoppos, valamint stoppost fuvarozó autós, elhatároztam, hogy segítek a BKV sztrájkban rekedt úton járóknak.  A buszok ugyan ritkán, de járnak.

A Körtértől a Király utcáig és onnan vissza közlekedtem, s ímhol a tapasztalataim:

Az autókban többnyire egy fő utazik, néznek maguk elé, mint a birkák. Mivel többször próbáltam a várakozókon segíteni, ahelyett, hogy a példámat követték volna, inkább rám dudáltak. Ezúton is csókoltatom őket, emberségből ugyanakkorát buktak, mint a BKV vezérkar. Saját magamon kívül egyetlen olyan autóst nem találtam, aki felajánlott volna fuvart a várakozóknak – de lássuk az okokat.

A hülye, aki szembe gyalogol! – Az emberek jó része eleve elzárja a lehetőséget maga elől, mivel éppen szembe gyalogol azzal az iránnyal, amerre a kocsik mennek. Pl. a körúton nem lehet átordítani a túloldalra, hogy: Drága, elvihetem valameddig?? Ha azt akarod hogy elvigyenek, azon az oldalon menj, ahol az autók a te irányodba haladnak.

Birkanép a hatosra vár – A 6-os villamos Budai hídfő megállójánál kiszóltam az ablakon, hogy a Király utcáig 3 embert el tudok vinni. Az emberek néztek, néztek, néztek… senki nem mozdult. Tovább hajtottam, mivel dudáltak rám a mögöttem haladók. (Villamost egyébként az egész oda úton egyet sem láttam) Gondolom féltek tőlem – biztos látszik rajtam a rovott ezoterikus múltam. A Mester utcánál próbálkoztam újra, szintén a hatosnál – a reakció azonos. Nem értik, mit akarok, nem mozdulnak, állnak tovább. Újra tovább hajtok, többször nem próbálkozom a villamosra várókkal.

A Deák térnél kora reggel gyakorlatilag nincs felszíni forgalom, nincs is kinek felajánlani hogy elviszem, legelőször a Nemzeti Múzeumnál találok 3 vadul gyalogló hölgyet – ketten a szomszédos utcába jöttek, a harmadik örömmel velem jön a Fővám térig – onnan elsétál a Parlamentig, vadul köszöni a fuvart. A hídon egy punk lány a fülébe dugott zenegép-bigyótól meg sem hallja, hogy szólok neki. Lemarad, pedig rohadtul fázik szegénykém.

A Bartók Béla úton csak néhány rosszabb arcú fickó, meg pár szemre BME-s srác – nekik nem is szólok. A Villányi úton azonban stoppol egy hölgy! Végre egy élelmes ember! Bár már nem terveztem, visszafordulok, elviszem a Körtérig. A TB igazgatóságra igyekszik, nem akart szabit kivenni.

Meglepő módon mindkét utasom megértően viszonyult a BKV dolgozókhoz, s azt mondták, hogy ők is ekképpen tennének fordított helyzetben.

Néhány tipp, ha sztrájk-időben autós fuvart akarsz:

• Írd ki egy papírra azt a legközelebbi csomópontot, ahová mennél (Pl: Moszkva tér) és fogd a kezedbe.
   
• Haladj azon az oldalon, ahol az autósok.
   
• „Stoppolj” a megállókban, vagy olyan helyeken, ahol az autós fel tud venni utast - tedd ki a papírt, hamar meg fog állni valaki, aki felvesz (Így látják rajtad, hogy elfogadod a segítséget)
   
• Hidd el, az emberek többsége nem potenciális rabló- vagy tömeggyilkos, legtöbbjüket bátran beengedheted a kocsidba, illetve beszállhatsz melléjük.
   
• Olyan kocsiba ne szállj be, amelyik lejmolja az utasait (beszedi a „villamosjegy árát” az utasoktól) az ilyen nyerészkedőket érdemes inkább rendszám alapján bejelenteni. Felajánlani viszont illendő, hogy beszállsz a benzinpénzbe- normális autós úgy sem fogadja el.