A sok válás ellenére még sokan kétszülős családban nőnek fel. Mások alig, vagy egyáltalán nem ismerik apjukat. Akad, ahol elválnak és vegyes családban fél- és/vagy mostoha testvérek sokasága veszi őket körül. Az sem ritkán fordul elő, hogy valakit idősebb testvére vagy nagyszülei nevelnek fel. Bármilyen körülmények közt növünk is fel, hatását érezzük egész életünkben.

Az anya szerepe
Ha a csecsemő az éjszaka közepén felsír, az anya magához öleli, megszoptatja, ringatja, a testi közelségével biztonságérzetet nyújt számára. Így a baba hamarosan megint az igazak álmát alussza. Más esetben az anya nyugtalan, mert előző este vitatkozott a párjával, idegesen kapja fel a gyermeket, szoptatás közben pedig a konfliktuson rágódik. Ezt természetesen érzi a baba is, ezért abbahagyja a szopást. Az anya idegesen azt gondolja: hát ezért kellett kiugranom az ágyból? Majd idegesen visszateszi a csecsemőt az ágyába, eltart egy ideig, míg álomba sírja magát. A két példa, amennyiben rendszeresen ismétlődik, örökre meghatározza a gyermek viszonyát az emberi kapcsolatokhoz, és általában az élet minden területéhez. Az első esetben a gyermek azt tanulja meg, hogy bízhat az emberekben, számíthat rájuk a bajban. A második viszont úgy érzi, hogy senki sem törődik vele igazán, ezért nincs is értelme segítséget kérni. A csecsemők többsége természetesen mindkét élményben részesül bizonyos mértékben, az lesz meghatározó, hogy melyik fordul elő többször.


A családi minta
Nagyon könnyű lenne, ha a családi „örökséget” egyszerűen bepakolnánk egy régi kofferba és levihetnénk a pincébe. De a valóságban nem olyan könnyű tőlük megszabadulnunk, még ha szeretnénk is. A tanult viselkedésmintákat három csoportba sorolhatjuk:

1. Szeretetkapcsolatok, melyeket szüleinktől láttunk
2. Szerepek, melyeket ránk szabtak
3. Szabályok, melyeket előírtak számunkra

HarmoNet tipp: Boldog gyermek, ép felnőtt - Minden szülőnek minden gyerekről >>

1. Szeretetkapcsolatok
Nem csak a majmok utánoznak, mi is így tanulunk. A családban sajátítjuk el azokat a képességeket, melyeket felnőttként a kapcsolatteremtésben alkalmazunk. Nézzünk néhány példát. Egy 12 éves kisfiú édesanya agyvérzést kap, ellátásra szorul, édesapja gondosan ápolja. Egy másik gyermek olyan családban nő fel, ahol a szülők egymás közt és a gyerekekkel sem létesítenek fizikai kontaktust a jó éjt puszikon kívül. Egy harmadik esetben mindenkinek joga van hangosan vitatkozni, de valójában egyik sem figyel oda a másikra.

Vajon mennyire veszik át és alkalmazzák felnőtt korukban a gyerekek a szülők viselkedését? Szinte biztosak lehetünk benne, hogy szinte teljes mértékben. A családban tanuljuk meg kifejezni magunkat vagy a szőnyeg alá söpörni a problémákat.

2. Szerepek
Elgondolkodtunk-e már azon, hogy milyen szerepet töltöttünk be a családban? És volt-e drasztikus változás (pl. idősebb testvér halála)? A születési sorrend is igencsak meghatározó. Néhány példa a szerepekre: a bohóc, aki tréfával oldja a feszültséget; a szembesítő, aki nevén meri nevezni a gyereket, az áldozat, aki sajnálatot vált ki másokból; a problémamegoldó, aki mindig tudja kezelni a konfliktusokat; a közvetítő, híd a családtagok között; a gyógyító, aki ápolja mindenki lelkét.

Ha felismerjük szerepünket, módunk nyílik rá, hogy hatékonyabban végezzük, vagy változtassunk rajta, ha egészségesebb feladatot szeretnénk ellátni.

3. Szabályok
Lássunk néhány tipikusat: Ne fedd fel igazi érzéseidet! Mindig vidd keresztül akaratodat! Soha ne emeld fel a hangodat! Soha ne rejtsd el az érzelmeidet! Ne rejtsd véka alá a sikereidet! Légy mindig  önmagad!

HarmoNet tipp: Támaszt adni a léleknek - Gyermekpszichiátriai rehabilitáció >>

Minden családban egyértelmű szabályok uralkodnak, egy részük kimondatlan, de mégis működik. A családi szabályok, melyek megmutatják a helyes viselkedés irányát, akkor is használatban vannak, ha egyesek nem is értenek vele egyet a lelkük mélyén.

Érdemes összeállítani a saját családunkban uralkodó vezérelveket, és el lehet gondolkodni, hogy mennyire befolyásolnak bennünket a mai napig. És ha úgy gondoljuk, hogy nem értünk velük egyet teljes mértékben, kezdődhet a változtatás.

Dékány Márta