Mit ünneplünk tulajdonképpen karácsonykor?


Mit ünneplünk tulajdonképpen karácsonykor?

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2024-03-28

A fény születéséhez kapcsolódó mítoszok jóval ősibbek a keresztény ünnepnél.  

Valójában minden ősi kultúrában ismerték ezt a természeti jelenséget, a Fény születését, s a kereszténység csak később aggatta rá a maga rítusait és századunkban vált teljes mértékben pénz- és fogyasztásorientálttá az egyik legszentebb ünnepünk.

A fény győzelme a sötétség felett

Az ősi kultúrák a nyári és a téli napforduló által meghatározott időkeretben éltek. A nyári napforduló (csillagászati nyár, leghosszabb nappal, legrövidebb éjszaka) alkalmával a nyár beköszöntét, a téli napfordulón pedig a fény megszületését ünnepelték, amikor a nappalok egyre hosszabbá válnak és a fény ismét győzelmet arat a sötétség felett. December 21/22 az utolsó olyan nap az évben, amikor a sötétség tovább tart, mint a világosság. Sok nép ettől a naptól számította az új évet is.



A karácsony győzelme a fényünnepek felett

Miután a kereszténység államvallás lett, az egyház igyekezett a pogány ünnepeket visszaszorítani vagy keresztény köntösbe bújtatni az ősi rítusokat, hogy eredeti jelentésük lassacskán feledésbe merüljön. A niceai zsinaton (i. sz. 325-335.) született meg a határozat, hogy a fény ünnepe helyett a karácsonyt, Jézus születésének napját ünnepeljük decemberben.

Ma már egyre több kutatás és bizonyíték támasztja alá azt, hogy az ősi keresztények nem ünnepelték Jézus születésének napját, ráadásul ez a nap feltehetőleg nem is decemberre esett. Nagyon valószínű, hogy Jézus a tavaszi vagy az őszi ünnepkör idején született.

A Fény születésének ünneplése

Az ősi fényünnepek alkalmával nagy mulatságokat, vigasságokat rendeztek a születő fény köszöntésére, amely szoros kapcsolatban állt a fizikai, szellemi és lelki újjászületéssel egyaránt. A természettel még szoros közelségben élő népek ilyenkor önmagukhoz is sokkal közelebb tudtak kerülni, mint a mai rohanó ember. A napfordulót megelőző hetekben ugyanis önvizsgálatot, számvetést tartottak, testben és lélekben egyaránt megtisztulni igyekeztek a közelgő Fény tiszteletére. Hosszú évszázadokig elterjedt volt például a karácsonyt megelőző 40 napos böjt.

A legyőzhetetlen Nap születése

A niceai zsinatot megelőző néhány évszázadban a Római Birodalomban december 25-én Mithrász isten ünnepét ülték meg Natalis Solis invicti (a legyőzhetetlen Nap születése) néven. Mithrász a kereszténység elterjedése előtt a legnépszerűbb isten volt, titokzatos beavatási rítusokkal és földalatti kultusszal. Mivel decemberre befejeződtek a munkák a földeken, eljött a pihenés és visszahúzódás ideje. December 17-24 között ülték meg a Saturnaliát, a földművelés istenének, Szaturnusznak az ünnepét, ekkor nagy vigasságokat és lakomákat tartottak, ahol a fő fogás a szerencsehozó malacsült volt. Erre a hétre teljesen megállt az élet a birodalomban, csak az eszemiszomnak és a dínomdánomnak éltek, az urak egy asztalhoz ültek a szolgákkal és együtt mulattak, mintegy felajánlásként a fény születéséért.

Yule – kelta, germán, skandináv fényünnepek

A kelta vagy germán hagyományok szerint élő népek szintén a fény, a Nap, az istenség férfi aspektusának születését ünnepelték a Yule vagy Yule-tide (dec. 20-31.) alkalmával. December 20-a az Istenanya éjszakája, s az ezt követő tizenkét nap szimbolizálja az óév elmúlását. Ebben a két hétben rítusokkal, szertartásokkal, mesékkel és közös ünnepléssel családi körben búcsúztatták az óévet, elengedtek minden régit, elavultat, az óév sérelmeit és bánatait, és kifejezték a jövőre vonatkozó kívánságaikat.

Ősi magyar hagyományok

A hivatalos álláspont szerint a karácsony szavunk a szláv ’korcun’ (~ átlépő) szóból származik. Ez az elnevezés is utalhat arra, hogy a téli napfordulóval átlépünk az örök természeti ciklus következő szakaszába vagy az új évbe. Az ősi magyarok a sötét erők távozását és a fény uralmát tábortüzek melletti vigasságokkal és a kerecsensólyom röptetésével ünnepelték.

A fény fokozatos erősödésével távozik a sötétség szelleme, ezért tartották őseink is fontosnak, hogy a sötétséget önmagukban is legyőzzék, saját sötét foltjaikat befelé fordulva, elmélkedve megtisztítsák és megbocsássanak. 
 
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.




 
 
[ 13727 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 

 

 





Ki ne ismerné Kovács Margit kerámiaszobrait? A Szoptató című alkotást az 1981-ben kiadott magyar karácsonyi bélyegen láthatjuk.

A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x