Iskolám hallgatói közül Tihanyi András dietetikus foglalkozik a legtudatosabban az agy táplálásával. Publikációi és előadásai elsősorban a sport, fogyókúra és egészséges táplálkozás iránt érdeklődők körében népszerűek. Jelenleg több közkedvelt magyarországi testépítő és sporthonlap étkezési és tudományos rovatát vezeti. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán végzett dietetikus tanácsokkal segíti a közétkeztetésben ellátottak, a kórházakban ápolt, a gyermekek, illetve idősek otthonában lakó gondozottak élelmezésével foglalkozó szakemberek munkáját.

A mindennapokban a kiegyensúlyozott életvezetésben támogatja a hozzá fordulókat.(Az interjúban hivatkozott szakirodalom jegyzékét e-mailben elküldöm: kmk@enternet.hu)

– Milyen gyermekkori emlékeid maradtak a táplálkozásról?
– Kisgyermekként idegenkedtem minden sporttól, leginkább süteményeket és édességeket ettem, korlátlan mennyiségben. Iskoláskorom óta érdekel az emberi test működése, az egészséges életmód és táplálkozás. A keleti filozófiai rendszerekkel való megismerkedésem, a test és a szellem egységének gondolata étrendemben és fizikai aktivitásomban is változásokat hozott.

– Az egészséges életmóddal kapcsolatban manapság sem könnyű hiteles információkhoz jutni. Milyen divatos véleményekkel, tévhitekkel találkoztál?
– Elsősorban a különféle szigorú vegetáriánus táplálkozási formákra vagy például a testkontrollra gondolok. Ezekkel magam is évekig kísérleteztem, kipróbáltam számos extrém módszert is. Nem váltak hasznomra, de a munkámban felhasználható tapasztalatként szolgálnak.

– Már nyoma sincs rajtad a „csokizabáló gombócartúrnak”, rendkívül arányos a testfelépítésed. Sok munkádba kerül?
– Beleszerettem az úszásba: számomra a legtökéletesebb kikapcsolódás. A testépítéssel is akkortájt találkoztam, bár inkább kevesebb, mint több sikerrel űzöm. Nincs a céljaim között, hogy minden energiámmal pusztán az izomtömegem növelésére koncentráljak. Inkább egyensúlyra törekszem életemben, s munkámban fontos összefüggések után kutatok, mint például a jóga és a testépítés rokon elemeinek felismerése – a koncentráció, a test-tudat kellő mélysége. A legfontosabb természetesen a család, a párkapcsolat, a pihenés, a munka és a sport közötti ideális arányok megtalálása.

Az étrend-kiegészítés és a sport terén hihetetlenül gyorsan kerülnek át az orvosi kutatások a gyakorlatba, de az információk sokaságából a laikusnak nehéz kiválasztania a számára leghasznosabbat. Ez a felelősség attól a pillanattól kezdve az enyém, amikor a hozzám fordulók táplálkozási tanácsot kérnek.

Munkámban az agytréning támogat: a tisztább, élesebb gondolkodásban, a komplex kapcsolatok, összefüggések átlátásában. Büszke vagyok rá, hogy Magyarország kedvelt fitneszgurujával is sikerült megismertetnem az egészséges étrend és életmód alapjait.

A családomban anyagi nehézségekkel és tragédiákkal kellett szembenéznem. Ezek motiválták érdeklődésemet a megoldások keresésére, és egyidejűleg különböző, elmére ható módszerek kipróbálására. Ilyen módszer a hatha-jóga, vagy a jógalégzéssel rokon zen meditáció, melyek segítenek a szétszórt, zajongó tudatot összpontosítani és elcsendesíteni. Pont ahogyan az agytréning is.

– Első találkozásod az agytréninggel öt-hat éve történt. Milyen tapasztalataid állítottak a Harmónia Iskola mellé?
– Javult a koncentrációs képességem, kiegyensúlyozottabb lettem. A vizsgaidőszakban ez nagyon fontos volt, de a nehéz élethelyzeteket is jobban tudtam kezelni. Benyomásaim tehát egyértelműen kedvezőek.
Egészségügyi szakemberként tudom: egyetlen ember tapasztalata, megfelelő tudományos kontroll nélkül, nem tekinthető ténynek, sőt, a pozitív hatások az egyén hitéből, előzetes feltevéseiből is származhatnak, ezért folyamatosan figyelemmel kísérem a különböző tudományos kutatások eredményeit. De nem zárom ki a lehetőségét, hogy sok, eddig széles körben el nem ismert módszer is hatásos lehet. A jóga példájából kiindulva, a közönséges nevén pihenő-póz, a hullapóz gyakorlat az autogén tréning alapvető részévé vált. Dr. Vígh Béla könyveiből [1; 2] megismerkedhettem a szervezet egészére és az idegrendszerre gyakorolt jótékony hatásaival, beleértve az anyagcsere lassításában elérhető eredményeket is.

Bizarrnak tűnhet, hogy egy fejre helyezett masina képes javítani különböző lelkiállapotokat és fizikai funkciókat. Erre vonatkozóan – évtizedek óta tartó – külföldi kutatások mellett hazánkban is zajlanak vizsgálatok. A kutatások egy része alátámasztja, hogy a hang–fény ingerek – az audio-vizuális stimuláció – hatására olyan irányban változhat az agy működése, mely a szervezetre nyugalomban jellemző.

– A táplálkozás és az elmeműködés közötti kapcsolat létezése kétségtelen tény. Kérlek, magyarázd meg!
– Közismert példa hogy a cukorbetegeknél a lecsökkent vércukorszint hangulatváltozáshoz, különös viselkedéshez és rövid idő alatt kómához vezethet; az éhező agy teljesítménye jelentősen romlik, olyan mechanizmusok lépnek működésbe, melyek károsítják az idegrendszert.
A hétköznapokban, ha kiegyensúlyozatlan az életmódunk, táplálkozásunk, esetleg hibásan fogyókúrázunk, a vitaminok, fehérjék és szénhidrátok hiánya megváltoztathatja, ronthatja az agy működését. Ez levertséget, fásultságot, hangulati eltéréseket idézhet elő, de akár indokolatlan eufóriával is járhat.

– Az étkezés tehát nagyban befolyásolja a gondolkodásunkat?
– Pontosan. Az agy kiegyensúlyozott működéséhez a tápanyagok megfelelő mennyiségű és arányú bevitele szükséges. Például a drogok hatása csak azért jöhet létre, mert hasonló szerkezetű anyagok jelen vannak a szervezetünkben is – illetve idegi átvivő anyagok felszabadulására hatnak. Ehhez hasonlóan funkcionálnak a kívülről – akár étellel – bevitt morfinszerű vegyi anyagok, s amihez hasonlítanak: az endorfin és rokonai. Az átvivő anyagok termelésére– mint a szerotonin [3; 4] –közvetve és közvetlenül, többek között a tejsavó fehérje fogyasztása is hat. A szerotoninból melatonin termelődik, ami az alvás-ébrenlét ritmusba és az immunrendszer működésébe is beleszól. A kép igen bonyolult, sok összefüggés még nincs teljesen feltárva.

Gondoljunk az aszkétikus életet élő remetékre, szerzetesekre, vagy az éhezőkre. A hiányos táplálkozás, akárcsak a napokig tartó alváshiány, módosítja a tudatállapotot. A legtöbb aszkéta tehát korlátozza az alvás idejét is. A légzőgyakorlatok, imák, mantrák mormolása, a légzésszünettel elért oxigénhiány vagy éppen hiperventilláció, túllégzés gyakoriak ma is. A látomások, víziók jelentős részét írhatjuk a kimerültség és az éhezést kiegészítő speciális gyakorlatok számlájára – ezt támasztja alá az éhezésről szóló szakirodalom; egy újabb cikk pedig az anorexiában megjelenő pszichikai tünetekről, hallucinációkról számol be [5]. Persze, a vallásos élményeket hiba volna erre redukálni, hiszen teljesen egészséges, egészségesen táplálkozó embereknek is része lehet ezekben.

– S mi a helyzet a különleges táplálkozási formák elterjedésével és a divatfogyókúrák sokaságával?
– A helytelenül fogyókúrázó ember levertséget, fáradtságot tapasztal, gondolkodása lassul, gyakrabban hibázik. A kedve is elmegy a diétától, tehát örül, ha abbahagyhatja, és visszatérhet régi táplálkozásához. Pedig a súlyproblémákat tartósan csak egészséges fogyókúrával, s utána végleges életmódváltással, egészséges életmóddal és táplálkozással lehet rendezni.

A különböző extrém, fehérjeszegény és állati termékektől mentes táplálkozási formák előidézhetnek közérzet-javulást. Ennek egyik tényezője lehet az esetleges elhízás csökkenése. Csakhogy az ár, amit gyakran ezért cserébe kérnek: az egészség!

Sajnos, az elvekhez való ragaszkodás a szervezetünket is rombolhatja. Az élet nem foglalkozik az elvekkel: az egészséges életmód szélsőséges szószólói ugyanolyan korán meghalhatnak, mint az átlagember.

– Létezik agyépítő táplálkozás?
– Igen. Az ételekkel, gyógyszerekkel agyunk működése serkenthető, képességeinket és lelkiállapotunkat is befolyásolhatják.
A magzat, a csecsemő, a gyermek idegrendszerének fejlődésére meghatározó hatású az anya életmódja, étrendje, később a gyermeknek adott ételek minősége.
Akárcsak a sportban, az étrend és életmód ebben az esetben is inkább korlátozó tényező: megfelelő voltuk szükséges az emberpalántában rejlő genetikai lehetőségek maximális kibontakoztatásában, de a túlzások nem jelentenek előnyt. Ne gondoljuk azt, hogy ez kevés!
A dohányzó vagy alkoholt fogyasztó kismamák alacsonyabb tömegű, fejletlen, sokszor beteg csecsemőt hoznak a világra. A szigorúan vegetáriánus, vagy a terhesség alatt fogyókúrázó nőnek is számolnia kell hasonló rizikóval. Ezért is vitatható a médiából ismert „terhes vagyok, mégsem hízom” fittmama-minta, bár a mérsékelt testmozgás természetesen előnyös.

Az anyatejhez hasonló összetételű étel készíthető, de az azzal azonos értékű tápszer előállítása még nem megoldott. Az anyatej összetétele a legideálisabb információt jelenti a babának. A valódi anyatej az idegrendszer megfelelő működéséhez, fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Ebben a többszörösen telítetlen zsírsavaknak is nagy jelentőséget tulajdonítanak