HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2017-07-22
Címlap / Kultúra / A Húsvét-sziget kőszobrai

A Húsvét-sziget kőszobrai

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2017-07-22

A Csendes-óceán szigetein élő népek közül a húsvét-szigetiek voltak a legügyesebb kőfaragók azoknak a szobroknak a tanúsága szerint, amelyeket ott láthatunk. Mintha az istenek dobtak volna le óriási köveket a földre. Vagy bűnös óriások merevedtek volna kővé... 

 

A Csendes-óceán szigetein élő népek közül a húsvét-szigetiek voltak a legügyesebb kőfaragók azoknak a szobroknak a tanúsága szerint, amelyeket ott láthatunk. Mintha az istenek dobtak volna le óriási köveket a földre. Vagy bűnös óriások merevedtek volna kővé.

Annyit tudunk, hogy Kr. u. 400-tól az ott élő nép ahukat készített, ami nem más, mint kő sírboltozat, és a szobrok ezeknek a síroknak a díszítései. Az ahu tabu maradt mindaddig, amíg a madaraknak kitett holttestet, meg nem tisztították a madarak és az időjárás. Egészen addig az ideig, amíg csak a csontok nem maradtak, a család a holttest mellett maradt. Amikor ez a "tisztulás" megtörtént, akkor eltemették az ahuban.

Az is elképzelhető, ha a szobrok nem is sírokat jelölnek, de mindenesetre az ősök iránti tisztelet kifejeződései. És azért ilyen gigantikusak, mert a törzs bizonyságot akart tenni a gazdagságáról és erejéről. A Ranu Raraku hegy puha vulkanikus kőzetéből faragták őket, de tömegük egyenként mintegy hat tonna! Ahhoz, hogy egy szobor elkészüljön körülbelül harminc férfinak kellett dolgoznia, több mint egy évig. A szobrok felállítása kétféleképpen történhetett a tudósok szerint, csakhogy semmilyen információnk nincs arra nézve, tulajdonképpen miként birkóztak ezzel a feladattal.

A legkorábbi szobrok térdeplő férfiakat ábrázoltak, amely talán az isteneknek szóló alázat jele lehetett. Érdekes, hogy ez később megváltozott és 1100-tól a stilizált, hosszúkás arcú, és nagy fülű férfifej vált uralkodóvá, amelynek a felső teste tele van apró mintákkal, amelyek minden bizonnyal tetoválásokat jeleznek. A szobor az ahu kősírboltozat fedőlapján áll, ahol kagylószemével a távolba néz, mintegy vigyáz a telep házaira. E legjobban ismert kőszobor kapott egy kedves becenevet a kutatóitól, úgy hívják: Hosszú fül. Állítólag Hosszú Fül újabb betelepülőket jelez, új kultúrát, amely ötvöződött az eredeti szigetlakók kultúrájával.

Első telepesek
Új-guineai nép, a lapiták, a fazekasság és navigáció mesterei és a Kr. e. 1000-ben elérték a Fidzsi-szigeteket, majd Tongát és Szamoát is. Leszármazottaik négyszáz évvel később továbbhajóztak kelet felé, hogy új földet keressenek. Erős, kéttörzsű kenuikkal széllel szemben is tudtak hajózni, és sok szigetet értek el és látogattak meg. A lapiták ismertebb neve nem más, mint a "polinézek", amely - nem véletlenül - "sok sziget népének" nevezi őket. Lehet, hogy ők a Húsvét-sziget első telepesei.




Cikkünk folytatódik, lapozz!
 
 
[9406]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


titkosrandi fej

éves
 
fotó




Tagok: Túl az 1 millión, Fotóval: 331.689


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 


 

ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot


x