A Messiás választott engem
Címlap / Kultúra / A Messiás választott engem

>

A Messiás választott engem

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2024-03-29

Händel és a rock??? Mi van...?! - Elsőre meghökkentő, ha az ember meghallja, hogy Händel oratóriuma rockosított formában kerül a Müpa színpadára. Várkonyi Mátyás, a Rockszínház alapítója és igazgatója azonban úgy látja, ha a híres zeneszerző ma élne, nem lenne olyan abszurd a kérdés. A Messiás.ma közelgő bemutatója alkalmából beszélgetünk a neves zeneszerző-rendezővel a darabról, a zenéről, a megújulásról, és közben az is kiderül, mi is az a pifa... 

Több évtizednyi sikeres színházi munka után a rock és a könnyű műfaj területén hogy jutott arra a gondolatra, hogy egy barokk műhöz nyúljon?

Inkább úgy mondanám, nem én választottam az oratóriumot, hanem a Messiás választott engem. Világéletemben kétutas zeneszerző voltam, eredetileg komolyzenét tanultam, később fordultam a jazz és a könnyű műfaj felé. Valószínűleg ezért kaptam meg ezt a felkérést a Reformáció 500. évfordulója alkalmából tartott emlékév kapcsán, mert "átjárok" a különböző műfajok között, és ennek a feldolgozásnak a fő célja, hogy olyan emberek is megismerjék Händel oratóriumát és Messiás történetét, akik egyébként nem hallgatnak komolyzenét, nem járnak komolyzenei koncertekre, de populárisabb köntösbe csomagolva szívesen befogadják azt is.
Nagyon óvatosan kell bánni a feldolgozással, szinte kötéltáncot jár az ember ahhoz, hogy az oratórium szellemisége megmaradjon, de mégis új, mai hangon szóljon az emberekhez. Talán ha Händel ma élne, ő is más, mai eszközökhöz nyúlna műve megalkotásához.


Várkonyi Mátyás

Ez a feldolgozás azonban még ennél is több, hiszen színpadi mű is a Messiás.ma

Valóban, egész életemben színházi ember voltam, és nagyon izgalmas feladat, hogy egy oratórium a maga passiójátékával a színpad szélén kopogtat - különösen annak fényében, hogy Händel a Reformáció tisztetére írta a Messiást, és nagyon valószínű, hogy neki is voltak szándékai műve színre vitelével kapcsolatban.
A zenetörténetben és a színháztörténetben mindennapos dolog, hogy egyik szerző a másik művét átdolgozza. A rockosítást-poposítást sokan pejoratíve fogják föl, pedig nem erről van szó, hanem arról, hogy a mai zenei eszközök segítségével újragondolunk, újraértelmezünk egy művet. Azt gondolom, hogy a színvonalas mai zene nem értéktelenebb azoknál a műveknél, amelyek száz-kétszáz vagy akár többszáz évvel ezelőtt születtek, és a funkciójuk is ugyanaz kell legyen: el kell jutniuk az emberekhez, gazdagítani kell az életüket.
Ugyanez igaz a színpadra állítással kapcsolatban is: az én feladatom, hogy a dramatizálással is többet, maibbat mondjak a ma nézőinek. A címe is ezért ez: Messiás.ma

Mennyire hangszerelte át Händel művét?

Részben. A barokk zenét nagyon szeretem, ezért a rock szekció mellett használom az akkori zene bázisát is, ami a vonószenekar. Persze tudni kell azt, hogy a mai hangszerek már egészen másként szólnak, mint az akkoriak. Sokat fejlődött a hangszerkészítés mestersége is, más a technológia. Csak feltételezni tudjuk, hogy szólt néhány száz évvel ezelőtt ugyanaz a zene, amit ma, a mai hangversenyeken hallunk. Azonban a barokk ritmusvilága szinte teljesen megegyezik a mai rockzene ritmusképleteivel, valamint diatonikus skálára épül az egész mű, amelyet az európai rockzene szintén követett. Abban változott nagyot a világ, hogy Händel kora óta bejött az afroamerikai blues, ami egy teljesen más hangzás, viszont erősen hat a rockra és más populáris műfajokra. Éppen ezért nagyon óvatosan bánok a barokk és a rock összeeresztésével, de a végén egy kicsit megpiszkálom a Messiást azzal, hogy Charlie, aki ismerten blues-alapú énekes, szintén szerepel a darabomban. Tehát marad a diatónia és a vonósok, azaz a Liszt Ferenc Kamarazenekar és az Új Liszt Ferenc Kamarakórus, de bejön a rock szekció a Rock Theater Band-del, és lesznek elektronikus effektek a félig szcenírozott, Horváth Kata mai jelmezeibe öltöztetett szereplőkkel újraálmodott műben. A zenei gondolatot és a történet megértését segíti még a tánckar is, Fodor Zoltán társulata, az Inversedance táncegyüttes egészíti ki az élményt.


Horváth Charlie

A parádés szereposztás mellett figyelemre méltó a gyerekszereplő bevonása az oratóriumba.

Kiváló énekeseket nyertünk meg, a szereplők között van négy remek oratóriumi énekes, Balogh Eszter, Rácz Rita, Csengeri Attila és Gábor Géza, de hogy mindenit ne soroljak fel, fellép a műben többek között Malek Andrea, Horváth Charlie és Karácsony János is. Az ifjú Kaszás Dánielt hosszas válogatás után választottuk ki.
A fiatal, akár gyermek Jézus megjelenése mögött az a sejtetés bújik meg, hogy a Megváltó bármikor megjelenhet, valamint egy esztétikai kérdés is: a jó, a jóság mindig újraszületik, akárcsak az emberiség és az emberiesség a gyermekek képében.


Malek Andrea

Erősen szerepel a mai ember gondolatvilágában a messiásvárás, sejtem, erről tanúskodik majd Alföldi Róbert rendezése is.

Amikor az emberek elbizonytalanodnak, mindig keresik a kapaszkodókat, legyen az vallás, ideológia, eszme, vagy akár csak a szeretet-gyűlölet, kinek-kinek alkata szerint. A Messiást várni szerencsés, jó dolog, mert ha így van, egy jó minta felé fordul a világ, amire nagy szükség van.
Ha már itt tartunk, a messiásvárás maga a jobbításvárás, s így volt ez a reformáció korában is, valójában pont ezért tűzte ki Luther a téziseit a wittenbergi vártemplom kapujára, és ennek az 500. évfordulóját ünnepeljük a Messiás.ma színrevitelével. Ezt is azt jelenti, hogy a jobbításvárás vágya visszatérő emberi remény vagy vágy, amit a zene nagyon jól ki tud fejezni, ahogy Händel is megtette annak idején a saját zsenialitásával.

Bizonyára minden taktusát ismeri már Händel Messiásának.

Ó, biztos, hogy legalább ötszázszor meghallgattam már! Annyira izgalmas ez a munka, pedig sokszor vezényeltem mások műveit, de amikor csak írányítom a zenekart egész más a viszonyom az adott műhöz talán nem is érint meg ilyen mélyen, most azonban, hogy alkotóként is dolgom van vele, teljesen átitat Händel érzelmi és zenei világa. A saját maga által komponált zenét az ember belülről hallja, itt viszont a másik ember zenei gondolatait kell feldolgozni, megérteni, átértékelni és befogadni. Közben játékosan komoly zenetörténeti kutatásokat is végzek, hogy még közelebb kerülhessek Händel világához. Így derült ki, hogy az egyik átvezető zene, a Pifának nevezett tétel, valójában nem pásztorjátékot jelent, ahogy korábban vélték, hanem egy puszta nyelvi félreértés: az olasz piva szót, ami dudát jelent, tehát itt duda szerepel ebben a zenei gondolatban, Händel németesen pifának ejtette és írta is le.

Mikor és hol tekinthető meg a Messiás.ma?

Az ünnepi bemutató Budapesten, a Müpában április 25-én lesz, tavasszal megyünk még Tatabányára is, ősztől pedig több vidéki nagyváros színházába szervezünk előadást.

A rockoratorikus passióról további érdkességek itt olvashatók.
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


 
 
[ 4970 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x