Két génmolekula módosulása miatt tudunk beszélni
Címlap / Kütyü és tudomány / Két génmolekula módosulása miatt tudunk beszélni

Két génmolekula módosulása miatt tudunk beszélni

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2024-03-29

A csimpánz és az ember megfelelő génjén található kétmolekulányi különbség állhat az emberi beszédképesség mögött a Nature című brit tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmány szerint. 

A beszéddel kapcsolatos gének csoportját vezérlő gén (FOXP2) által képzett fehérje több száz aminosavat tartalmaz, amelyek közül csupán kettő különbözik a csimpánznál és az embernél.

"Olyan géneket fedeztünk fel, amelyeknek a működése az aminosavak változásától függően különböző; voltak közöttük olyan gének is, amelyeknek a működése létfontosságú a központi idegrendszer szempontjából" - közölték a kutatók.

Az evolúcióval kapcsolatos korábbi kutatások során már feltételezték, hogy e két aminosav mutációja okozza a különbséget a csimpánz és az ember génje között, és ez befolyással lehet a beszéd képességére is.

"A mi kutatásunk tudományosan is kimutatta ezt a különbséget - mondta Daniel Geschwind, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) munkatársa, a tanulmány egyik társszerzője.

A kutatók emberi és csimpánz-agyszöveteket, valamint sejttenyészeteket használtak fel, hogy összehasonlítsák az FOXP2 gén mutációinak hatását a beszédért felelős gének csoportjára. Ekkor fedezték fel, hogy a csimpánzok FOXP2 génjének más hatása van, mint az emberének.

"Az FXOP2 által befolyásolt génekre összpontosítva újabb eszközöket fedeztünk fel, amelyekkel tanulmányozni lehet az emberi beszéd molekuláris szinten történő szabályozását - közölte Genevieve Konopka, a tanulmány társszerzője, az UCLA által közzétett közleményben.

A skizofrénia vagy az autizmus eseteiben a molekuláris folyamatok segítségével "könnyebben megérthető, hogyan hatnak ezek a betegségek az agy beszédképességére" - tette hozzá a kutató.

A két molekula által játszott szerep új utakat nyit az emberi evolúció kutatásában.

"Nem tudjuk, mikor jelent meg a két aminosav mutációja" - közölte Geschwind. Az ember és csimpánz közötti fejlődés ugyanis mintegy 5 millió éve vált szét, míg a paleoantropológusok (ősemberkutatók) legkevesebb 100 ezer, esetleg 70 ezer évvel ezelőttre datálják az emberi nyelv megjelenését. A kutatók szerint nagyon érdekes lesz látni, hogyan áll a dolog a neandervölgyi embernél.

Az agyon túl az embert az emberszabásúaktól megkülönböztető morfológiai sajátosságok is szerepet játszanak a beszédben.

"Nem tudjuk, mi történne, ha emberi agyat adnánk egy csimpánznak: vajon tudna-e beszélni? Az emberek többsége szerint nem, mert az emberi nyelv, a légutak és a szájpadlás sokkal alkalmasabbak a beszédre" - fejtette ki Geschwind.

(November 03-tól december 22-ig 7 héten át tartó nyereményjátékunkon való részvétel feltétele, hogy hozzászólj a cikkekhez. Ha nyerni szeretnél, kommentáld az olvasottakat, mondd el a véleményed!)
 
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.




 
 
[ 1801 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x