A világ leghíresebb prófétája Nostradamus volt, akit neveztek már Isten és a Sátán követének is. Jóslatainak valóságtartalma körül ma is gyakran felparázslik a vita.

Nostradamus 1503-ban, Olaszországban született. Gyermekkorában nagyapja tanította csillagászatra, matematikára, irodalomra és több nyelvet is segített neki elsajátítatni. Később az egyetemen művészeteket és orvoslást tanult, valamint az okkultizmus lelkes híve lett. Állítólag sikeresen gyógyította a kor nagy betegségét, a pestist is. Az Inkvizíció üldözései elől Franciaországba menekült, ahol később IX. Károly király udvari orvosa lett. Korában nagy tiszteletnek örvendet, pártfogói között tarthatta számon például Medici Katalint is.

Próféciáiról

Jóslási módszere állítólag igen egyszerű volt. Egy hosszú nap után, amikor fáradtan megtért otthonába, leült sárgaréz állványra helyezett, vízzel teli üveggömbje elé és addig révedt vadul a gömbbe, amíg meg nem szállta az ihlet. Ilyenkor jövőbeni eseményeket látott és hallott. Egyesek szerint ebben az ihlésben a morfium is segítségére volt, míg mások szerint módszerét a 4. századi Platón-hívő, Iamblichus könyvéből (Egyiptomiak rejtélye) vette, amely jóslásokhoz valamilyen tükröződő felületbe (tükör, víz, vér, bor) bámulást javasol. A könyv 1547-ben jelent meg és egyesek szerint Nostradamus bizonyosan olvasta. Igen hatékony módszerét (942 próféciát tudhat magáénak) innen vette. Hasonló módszert követnek a cigány javasasszonyok is. Mi is nyugodtan kipróbálhatjuk ezt az eljárást otthoni magányunkban!

Jóslatait, melyek egészen a 3797-es esztendőig követik az eseményeket, 1550-tól kezdte el feljegyezni és először 1555-ben tette közzé. Minden jóslatát négysoros rímbe szedte. 100 ilyen négysoros versike alkotta a 10 centúria mindegyikét kivéve a 7.-et amely 42 verset tartalmaz. A boszorkányság vádjának elkerülése végett jóslatait rejtjelezte: francia, olasz, provanszál, görög és latin szavak keverékét használva és az időrendet összekutyulva.

Jóslatai azóta is nagy port vernek fel. Jövendöléseit csak utólag lehet értelmezni: azok a kísérletek, amik próféciáiból a jövőt előre szerették volna megjósolni, mind megbuktak. Neveket és dátumokat is tartalmazó jövendölései közül 103 biztosan téves. Legismertebb tévedései: az 1988-as földrengés, az 1994-re jövendölt III. világháború és az egyesek által világvégeként értelmezett jövendölés, mely 1999-re tette a világégés időpontját.

A homályos megfogalmazása, rejtjelezéssel súlyosbítva igencsak megnehezíti az értelmezést és lehetővé teszi számunkra, hogy azt olvassunk bele, amit mi szeretnénk.

Vajon beteljesült jóslatai csak a mi fantáziánk szüleményei, belemagyarázások, vagy a valóság?

Győződjenek meg róla saját maguk.

Jóslatai közül legismertebb a Hitler-jövendölés. Ebben Hitler neve helyett Hister szerepel. Ezt 1930 előttig Isterrel a Duna latin nevével hozták összefüggésbe, míg az 1930-as évek elején Goebbels fel nem hívta a próféciára Hitler figyelmét Hitler nevével beazonosítva a Hister nevet. A jóslatot, mivel szomorú véget jósolt Hitlernek meghamísították, és propaganda célokra használták: Németországnak diadalmenetet ígérő, hamis próféciákat tartalmazó röplapokat szórtak Franciaország és Belgium szerte. Íme az eredeti prófécia:

„Éhségtől dühödt vadállatok fognak átúszni a folyókon/ a csatatér nagyobb része Hister ellen lesz,/ vasketrecben vonszolják a nagy embert, míg/ Németország gyermeke semmit sem tart tiszteletben.” (II. 24)

A II. 54-es jóslat viszont már egyértelmű utalást tesz az 1666-os Londoni nagy tűzvészre:

„Igazak vérét követeli majd a londoni tűz,/ amelynek háromszor húsz, meg hat lesz/ az esztendeje.”

Nostradamus szintén megjósolta Napóleon sorsát:

„Közel Itáliához születik egy császár,/ aki nagyon sokba fog kerülni a Birodalomnak,/ egy parányi területen lévő kis hely közepén/ le fogja tenni jogarát.”

A III. 96-os négysoros így szól:

„A fassanói vezér torkát átvágja/ a vérebet és agarat nevelő férfi,/ a tettet akkor követik el a tarpeji szikla hívei, / amikor Szaturnusz az Oroszlánba fordul/ február 13. napján.”

A fassanoi herceget 1820 febr. 13-án agyonszúrta egy istállói alkalmazott. A gyilkos köztársaságpárti volt, erre utalhat a hivatkozás a tarpeji sziklára, ahonnan a köztársasági Rómában lehajították a bűnösöket.

És végül hogyan is hangzik az eredeti, a VI. 97. számú prófécia, amelyet ma a 2001-es szeptember 11.-ei terrortámadással azonosítanak?

"A nagy víz másik oldalán/ alászáll két nagy madár,/ a királynõ kinek keze tüzet tart/ trónja vízbõl emelkedik,/ s látja amint a két ördögi torony leomlik".

A próféta megjósolta állítólag az amerikai függetlenségi és polgárháborút, az angliai monarchia történetét, Lincoln, Kennedy meggyilkolását és Komeini ajatollah sikerét Iránban. Ugyancsak előre látta a légi közlekedést (nem kunszt: Leonardo da Vinci ebben még meg is előzte. Ő 1519-ben, 36 évvel előzve meg Nostradamus jóslatainak közzétételét, halt meg), és az űrutazást valamint a Holdra szállást is megjövendölte.

Nostradamus utolsó jóslatát állítólag halálos ágyán orvosával közölte, aki a „Holnapi viszontlátásra!” mondattal búcsúzott el tőle, mire a jövendőmondó így felelt: „Mire felkel a Nap engem már nem talál itt élve.”