Stresszkezelés: A gondolkodási hibák kiiktatása (Teszttel!)...
Címlap / Psziché / Stresszkezelés: A gondolkodási hibák kiiktatása (Teszttel!)

Stresszkezelés: A gondolkodási hibák kiiktatása (Teszttel!)

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2024-03-29

A világ visszautasításától való félelem miatt, visszautasítani a világot sokkal rosszabb, mint kipróbálni, hogy tényleg visszautasít-e a világ? Dr. Kopácsi László érzelem-orientált stresszkezelési sulija.  

Stresszkezelési tréningünk legújabb az É.L.N.I. kérdéseket vettük górcső alá. Nyelvezetében, tartalmában lehet, hogy nehezebbnek tűnt ez a rész az eddigieknél. ez azonban ne szegje kedvét. Inkább sarkallja újraolvasásra és az É.L.N.I. kérdések otthoni és munkahelyi gyakorlására! Elvégre: „az ismétlés a tudás anyja”. Korábban már érintettük a stressz menedzselés két alapvető módszerét (érzelem-orientált és probléma-orientált módszerek). Mostantól kezdve aztán az egyes módszerek részleteivel fogunk foglalkozni.

ADAPTÍV  ÉRZELEM-KÖZPONTÚ STRESSZ KEZELÉSI TECHNIKÁK


Annak ellenére, hogy ezek a módszerek „csak” a hiábavaló distressz reakcióinknak, nem pedig a distresszt kiváltó tényezőknek, a stresszoroknak a leküzdésére vagy elkerülésére, megelőzésére szolgálnak, nem szabad lebecsülni szerepüket. Amennyiben egy stressz helyzetet az É.L.N.I. kérdések átgondolása után megoldásra érdemtelennek, megoldhatatlannak, lényegtelennek, stb. minősítünk, nem szabad, hogy a felesleges (improduktív) distressz emésszen bennünk.

Erre tehát kiválóan megfelelőek az adaptív érzelem-orientált megküzdési módszerek, mert segítségükkel distressz válaszunkat elfogadható, egészségre ártalmatlan szinten tarthatjuk.


A hosszútávon is hatásos (adaptív) érzelem-központú stressz kezelési módszerek két csoportra oszthatók:
  1. A gondolat-kontroll technikák a distressz következményeként torzuló gondolkodás, logika, jelentéstulajdonítás helyre zökkentésének eszközei. (Cikksorozatunkban a következő leckékben, ezekkel foglalkozunk majd.)
  2. A másik csoportot alkotó, különböző relaxációs módszerek pedig, a distressz testi-érzelmi következményeinek (lásd legelső leckénket), csillapítására szolgálnak.

 

ÉSZLELÉSÜNK, GONDOLKODÁSUNK MEGVÁLTOZIK A STRESSZOROK NYOMÁSA ALATT

A gyakorta irányíthatatlan külső stresszorok hatására, akár pillanatokon belül - olyan gyorsan, amilyen sebesen a pulzusunk felgyorsul -, egy időre megváltozik gondolkodásunk, helyzet észlelésünk. A változás az átélt stressz szubjektív mértékével arányos, minél nagyobb stresszt élünk át annál nagyobb a torzulás. Nem véletlenül beszélek most általában stresszről, beleértve annak negatív (distressz), és pozitív (eustressz) változatát egyaránt. Gondolkodásunk, helyzetértékelésünk, belső logikánk, „előérzeteink” átalakulása pozitív stressz (pl.: szerelem, siker, szerencse), esetében is arányos az átélt eustressz mértékével, de ilyenkor természetesen pozitív irányba változik! Talán ezért is szoktuk azt mondani, hogy a „szerelem elvakít”, „bolonddá tesz”.

 

A distressz nyomán kialakuló gondolkodási (logikai) hibák a leggyakoribb, azonban már irányítható belső stresszorok! Ezért nem mondhatunk le ezek megfékezéséről, mederben tartásáról. A distressz nyomán fellépő logikai torzulás okozza a spirálszerűen egyre jobban beszűkülő gondolkodást, a „bestresszelést”. 

MIRŐL ISMERHETJÜK FEL MAGUNKON A DISTRESSZ OKOZTA GONDOLKODÁSI (KOGNITÍV) TORZÍTÁSOKAT?
A legjobb, ha ehhez felsoroljuk a stresszorok nyomása alatt leggyakrabban kialakuló logikai hibákat, spontán automatikus negatív gondolatokat (SANG). Ezekkel a kognitív torzításokkal az a gond, hogy nagymértékben torzítják a külvilágból származó ingerek, információk feldolgozását. Nagyobbnak, kilátástalanabbnak tűnik tőlük minden előttünk álló probléma. De, mert torzítják, csökkentik az önértékelésünket, az önmagunkba vetet hitet is, ezért még elveszettebbeknek látjuk hatásuk alatt magunkat a valós helyzetünknél. Összefoglalva: a distressz hatására kialakuló gondolati hibák miatt
  • nagyobbnak látjuk a stresszorokat a valóságosnál, ill.
  • kisebbnek érezzük megküzdési képességünket, lehetőségeinket a ténylegesnél!

Ezzel - ha, nem ismerjük fel a SANG-okat és nem teszünk ellenük, - a mérleg a stresszorok, az ellenség oldalára billen!

GONDOLKODÁSI HIBÁK TÁBLÁZATA
LOGIKAI HIBA MIRŐL ISMERHETŐ FEL? PÉLDA
1. TÚLZOTT ÁLTALÁNOSÍTÁS 1-2 esetből általános következtetések levonása. Az ilyenkor jellemzően használt kifejezések: „soha”, „semmi”, „mindig”, „minden”. „Minden férfi/nő ilyen.”

„Ilyenek a szőke nők.”
2. IDŐBELISÉG KITERJESZTÉSE Múltbeli tapasztalataink kivetítése a jövőre úgy, mintha azokon nem tudnánk változtatni. „Én ezt eddig sem, ezután sem tudom megtanulni…”
3. FELNAGYÍTÁS (negatív szűrő) Egy adott kellemetlen tulajdonság, esemény jelentőségének túlértékelése. „Úgy ment el mellettem, mint aki teljesen semmibe vesz.”
4. LEKICSINYÍTÉS (negatív szűrő) Egy adott tulajdonság, esemény jelentőségének alul értékelése. Nagyon gyakran éppen a pozitívumok kerülnek leértékelésre, maradnak figyelmen kívül. „Nem az én érdemem, csak szerencsém volt.”
5. ÖNKÉNYES KÖVETKEZTETÉS Annak ellenére vonunk le messzemenő következtetéseket, hogy arra nincs elegendő bizonyítékunk.  Leggyakrabban az ún. „gondolat-olvasás” fordul elő, amikor valaki más gondolatait, érzéseit megpróbáljuk „kitalálni” és az ő gondolatainak, érzéseinek tulajdonítjuk saját belevetített érzéseinket, gondolatainkat. „Tudom, hogy most arra gondolsz…”
6. MINDEN VAGY SEMMI GONDOLKODÁS Fekete-fehér gondolkodás. Ha valami nem tökéletesre sikerül, akkor azt már semmit érőnek véljük. „Vagy jót, vagy semmit.”
7. KATASZTROFIZÁLÁS Csakis a legrosszabb kimenetelre, következményekre számítás. „Úgyis tudom/Biztos vagyok benne, hogy ez teljesen hiábavaló.”
8. SZELEKTÍV ÁLTALÁNOSÍTÁS Csak a bukással, kudarccal járó események alapján történő végkövetkeztetés. „Ezentúl mindenki rosszat gondol rólam.”
9. PERSZONALIZÁCIÓ A külvilág eseményeinek önmagunkra vonatkoztatása. „Már megint rólam susmognak.”

Te melyik hibákba esel bele? Teszteld magad, jegyezd fel!

Természetesen az egyes kognitív hibák ritkán járnak egyedül. Legtöbbször egymással „karöltve”, egyik a másik torzító hatását tovább növelve jelentkeznek.


A distressz hatására kialakuló és további distresszt kiváltó fenti gondolkodási (logikai) hibák megismerése óriási jelentőségű a stresszkezelésben. Érdemes ezeknek a belső stresszoroknak egy az alábbihoz hasonló táblázatot készíteni és nap, mint nap megvizsgálni, rögzíteni milyen stresszhelyzetekben, melyik gondolkodási hibák aktiválódtak spontán és automatikusan. 

LOGIKAI HIBÁIM PÉLDÁK STRESSZHELYZET
1. Túlzott általánosítás    
2. Időbeliség kiterjesztése    
3. Felnagyítás    
4. Lekicsinyítés    
5. Önkényes következtetés    
6. Minden vagy semmi gondolkodás    
7. Katasztrofizálás    
8. Szelektív  általánosítás    
9. Perszonalizáció    

Azt célul kitűzni, hogy ilyen spontán automatikus negatív gondolatok (SANG-ok) soha ne forduljanak elő – értelmetlen, úgyis hiábavaló. Azonban, ha eztán arra törekszünk, hogy megjelenésükkor, képesek legyünk mielőbbi, hatékony kezelésükre, akkor ezzel mindennapi (külső + belső) stresszoraink akár 60-80 százalékát is sikeresen legyőzhetjük!



Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


 
 
[ 28018 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x