A fogyúkúra, mint gyógymód
Címlap / Szépség-Egészség / A fogyúkúra, mint gyógymód

A fogyúkúra, mint gyógymód

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2024-03-29

A fogyókúra sikeressége mindig csak (akár évekkel) annak befejezését követően derül ki. A kérdés egyszerű, sikerült-e ez idő alatt hétköznapivá tenni az étrendi szabályokat és beépíteni a súlykarbantartást elősegítő életmód-tényezőket a napi rutinfeladatok közé. Vagyis, mindezek eredményeként sikerült-e a korábban leadott súlyt megtartani? 

Előnyös-e a testtömeg csökkentő étrend a felnőttkori magasvérnyomás betegség karbantartásában?
Tudományos háttér: a mérsékelt energiatartalmú étrend fogyasztásának és a testtömeg csökkentésének előnyös hatását a magasvérnyomás betegség előfordulási gyakoriságára már az 1920-as években leírták. 1988-ban pedig 12 tanulmány meta-analízise során Staessen arra a következtetésre jutott, hogy elhízott egyéneknél már átlagosan 1 kg-os fogyás is 2,4 Hgmm szisztolés és 1,5 Hgmm diasztolés vérnyomáscsökkenést eredményez.  

Bár úgy tűnhet, hogy a súlyredukció pozitív hatása a keringési rendszerre, ezen belül is a vérnyomásra, stabilan megalapozott tény, a továbbiakban ismertetett tanulmány célja mégis az volt, hogy kiegészítve Staessen 1988-ban végzett munkáját, további randomizált, kontrollcsoport bevonásával (is) végzett klinikai vizsgálatok eredményeivel támassza alá, vagy cáfolja meg a több mint 20 éve született megállapítást. Másodsorban a testtömegcsökkentő étrend további élettani, biológiai előnyeinek, pl. az életminőség javulása, pozitív hatás a megbetegedésekre illetve a halálozásra, feltárása is cél volt.

A vizsgálat tárgya annak megállapítása volt, hogy a testtömegcsökkentő étrend hatásosabb-e a vérnyomás szabályozása, illetve a hipertóniával összefüggésben kialakuló megbetegedések, halálozások mérőszámai szempontjából, mint a hagyományos diéta, vagy az egyéb, a vérnyomás rendezését célzó terápiás megoldások.
Az áttekintés során tehát klinikai vizsgálatok eredményeit gyűjtötték össze és elemezték a szakemberek.

A figyelembe vett tanulmányoknak az alábbi szempontoknak kellett megfelelniük: 1.) randomizált, kontrollcsoport bevonásával végzett vizsgálatnak kellett lennie, ahol az egyik csoport fogyókúrás menüt fogyasztott, míg a kontrollcsoport hagyományos étrendet követett, illetve egyéb antihipertenzív terápiában részesült. 2.) gondozott magasvérnyomás betegségben szenvedő páciensek bevonásával kellett zajlania, ahol a résztvevők vérnyomása legalább 140/90 Hgmm volt, 3.) a résztvevők aktív nyomonkövetése és támogatása történt a fogyókúrás étrend megvalósításában a testtömeg csökkentése érdekében, 4.) értékelhető végadatok: legalább a testtömegcsökkenés mértékére és a vérnyomásra vonatkozóan.

A főbb megállapítások a következők voltak: a kutatók fent vázolt feltételeinek a vizsgált időszakban (1997 november-1998 június) összesen 18 klinikai vizsgálat felelt meg, azonban ezek egyike sem tért ki a betegek életminőségében bekövetkezett változásokra. Általánosságban megfigyelhető volt, hogy a terápiás csoportokban résztvevő alanyok testtömege csökkent a kontrollcsoporttal történő összevetésben.


6 tanulmány összesen 361 résztvevőjének eredményei alapján hasonlították össze a fogyókúrás és a hagyományos étrend hatékonyságát. Ezen klinikai vizsgálatokban átlagosan 4-8%-os testtömeg, valamint 3 Hgmm-es vérnyomáscsökkenést írtak le.

3 klinikai vizsgálatban a 363 beteg részvételével a testtömeg csökkentő étrend került összevetésre a vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel végzett terápiával. Ezen vizsgálatokban a korai gyógyszeres kezelés nagyobb mértékű, 6/5 (szisztolés/diasztolés) Hgmm vérnyomáscsökkenést eredményezett, mint a fogyókúrás menü. További vizsgálatokban az előbbi két módszer kombinációjával értek el igazán hatékony terápiás eredményt, valamint a hatásos gyógyszeradag csökkentésének lehetőségét. Nem találtak azonban kellő adatot arra vonatkozóan, hogy megállapítható legyen a fogyókúrás étrend alkalmazásának relatív hatásossága a fizikai aktivitás fokozásával, illetve a módosított nátrium-, káliumtartalmú étrenddel történő összevetésben.

Végkövetkeztetések: A túlsúlyos, magas vérnyomásos betegek mérsékelt, 3-9%-os súlyvesztése feltételezhetően enyhe, mintegy 3 Hgmm-es vérnyomáscsökkenést eredményez. Továbbá, a fogyókúrás étrend csökkentheti a terápiás célvérnyomás eléréséhez szükséges gyógyszer mennyiségét.

A hosszú távon is sikeres testtömeg karbantartás titka a fogyókúrás módszerben rejlik?
A fogyókúra sikeressége mindig csak (akár évekkel) annak befejezését követően derül ki. A kérdés egyszerű, sikerült-e ez idő alatt hétköznapivá tenni az étrendi szabályokat és beépíteni a súlykarbantartást elősegítő életmód-tényezőket a napi rutinfeladatok közé. Vagyis, mindezek eredményeként sikerült-e a korábban leadott súlyt megtartani?

Egy nemrégiben New Yorkban végzett kísérletben arra a kérdésre keresték a választ, hogy van-e összefüggés a fogyókúrás módszer és a fogyókúra hosszú távú eredményessége között.

A vizsgálatban 186 túlsúlyos, illetve elhízott felnőtt vett részt. Az alanyok sikeres, a megelőző két éven át tartó fogyókúra során átlagosan legalább 10%-os testtömeg-csökkenést értek el. A módszerek viszont igen különbözőek voltak: 24 fő, nagyon alacsony energiatartalmú (ún. VLCD) étrendet követett, 95-en a hagyományos testtömeg csökkentő diétát tartották, míg 67 fő saját maga által összeállított/választott módszer és étrend segítségével érte el a korábban említett eredményt.

HarmoNet tipp: Elbuktad a fogyókúrát? A jojódiéta klasszikus buktatói és lelki háttere >>

A résztvevőket a fogyókúrás periódus után 18 hónapig követték nyomon és a következő megállapításokat tették. A nagyon alacsony energiatartalmú étrendet követők produkálták a legnagyobb, maximális testtömegükhöz viszonyított 24%-os súlycsökkenést. Ugyanez a másik két csoportban a két év alatt „csak” 17% volt. Azonban a VLCD csoport tagjai produkálták a legnagyobb mértékű súlygyarapodást is a fogyókúra befejezését követő első hat hónapban, vagyis végső soron mindhárom csoport tagjai hasonló mértékű súlyleadást voltak képesek megőrizni. A legstabilabban az egyéni módszer szerint fogyókúrázók tudták megőrizni súlyukat a nyomonkövetés 18 hónapja során.

Különböző tápanyagtartalmú testtömeg-csökkentő étrendek hatásosságának összehasonlítása
A túlsúly és az elhízás világméretű térhódításával párhuzamosan szinte naponta születnek ennek orvoslására ajánlott étrendek, melyek többsége egy-egy makrotápanyag (fehérje, zsír, szénhidrát) hangsúlyára épül. Hatásosságuk azonban gyakran nem bizonyítható, mint ahogyan hosszú távú betartásuknak egészségi következményeiről is csupán mozaikos információink vannak. A Harvard Egyetem Táplálkozástudományi tanszékének munkatársai azonban nemrégiben a jellemzően fehérjét, szénhidrátot illetve zsírt tartalmazó étrendek potenciális előnyeit vizsgálta.

A vizsgálatba 811 találomra kiválasztott túlsúlyos egyént vontak be, akik a négy, különböző tápanyag-összetételű kísérleti étrend egyikét fogyasztottak a kutatási periódusban.

A teszt menük összetétele a következő volt:
  1. 20% zsír, 15% fehérje, 65% szénhidrát.
  2. 20% zsír, 25% fehérje, 55% szénhidrát.
  3. 40% zsír, 15% fehérje, 45% szénhidrát.
  4. 40% zsír, 25% fehérje, 35% szénhidrát.


A különböző teszt menük hasonló nyersanyagokból épültek fel és megfeleltek a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére irányuló táplálkozási ajánlásoknak (pl. a magas zsírtartalmú étrendek egyszeresen-, illetve többszörösen telítetlen zsírsavakban bővelkedtek). A résztvevők egyéni és csoportos oktatásban is részt vettek 2 éven keresztül. A második vizsgálati év végén megnézték a testtömeg csökkenésében bekövetkezett változásokat az alacsony-, illetve a magas zsírtartalmú, az átlagos, valamint a magas fehérjetartalmú, továbbá a legalacsonyabb és a legmagasabb szénhidráttartalmú étrendet fogyasztó csoportok között.

Az eredmények: 6 hónap után az összes teszt menüt fogyasztó résztvevő átlagosan 6 kilót fogyott, ami a kiindulási testtömegüknek kb. 7%-át tette ki. A vizsgálat 12. hónapjától azonban elkezdték gyarapítani súlyukat. A vizsgálat végére, vagyis két évet követően nem mutatkozott lényeges különbség az alacsony és a magas fehérjetartalmú menüt követők között, átlagos fogyásuk 3 illetve 3,6 kg volt. Ugyanígy nem volt megfigyelhető különbség az eltérő zsírtartalmú étrendet fogyasztó alanyok fogyásának mértékében sem. Hasonló eredménnyel zárult a magas (65%), valamint az alacsony (35%) szénhidráttartalmú étrendek „csatája” is. A vizsgálatot végigcsináló páciensek 80%-a esetén az átlagos fogyás 4 kg volt és csupán a résztvevők 14-15%-a valósította meg a kívánatos 10%-os testtömeg csökkentést.
A fogyókúrázók közel hasonló szubjektív jóllakottság, éhség illetve elégedettség érzésről számoltak be valamennyi étrend esetén.

A szakemberek a fenti kutatási eredményekre alapozva ezért valószínűnek tartják az alacsony/csökkentett energiatartalmú étrend hatásosságát a testtömeg csökkentésében, függetlenül annak tápanyag-összetételétől.

Életmódváltás és testtömeg csökkentés: az enyhe obstruktív alvási apnoe (légzés-leállás) elsődleges terápiája
Az elhízásnak, főként annak hasi (ún. alma) típusú változatának számos egészségi konzekvenciája van, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2-es típusú cukorbetegség magasabb kockázatától az obstruktív alvási apnoe kialakulásáig. Eddig azonban nem állt rendelkezésünkre olyan vizsgálati eredmény, amely a testtömeg csökkentés előnyeit bizonyította volna, ez utóbbi kórkép csökkent rizikója szempontjából.

A továbbiakban ismertetett 1 éves utánkövetéssel járó finn vizsgálatban a nagyon alacsony energiatartalmú étrend (ún. VLCD), illetve a szakmai segítséggel támogatott életmódváltás hatásait mérték fel.

HarmoNet tipp: Fogyókúrás paradoxonok - akkor most enni vagy nem enni? >>

A kísérletben 72 túlsúlyos, illetve elhízott (BMI: 28-40 kg/m2) egyén vett részt, akik súlyproblémáik mellett enyhe alvási apnoe-ban is szenvedtek. A vizsgálati csoport (35 fő) nagyon alacsony energiatartalmú étrendet fogyasztott, illetve fogyásukat szakember által támogatott életmód-váltó program is segítette. A kontroll csoport (37 fő) csupán a „rutin” szaktanácsadásban részesült. A vizsgálat során a légzés funkció változását az apnoe-hypopnoe index (AHI) kiszámításával mérték fel, illetve a résztvevők életminőségének módosulását 15 napos teszttel vizsgálták.

Az eredmények: Az életmódváltással kísért testtömeg csökkentő program igen eredményesnek bizonyult (-10,7 kg +/- 6,5 kg), valamint az AHI vonatkozásában is szignifikáns mértékű javulás következett be az életmódot is cserélő csoportban. Esetükben a panaszok enyhültek, szubjektív életminőségük jelentősen jobbá vált. A paraméterek javulásának mértéke erős összefüggést mutatott mind a testtömeg, mind pedig a derék körfogat változásának mértékével. 

Összességében elmondható, hogy a nagyon alacsony energiatartalmú étrend (800 vagy ennél kevesebb kcal/nap, csak kórházi körülmények között, orvosi kontroll mellett javasolt) fogyasztása, valamint a fizikailag aktív életmód megvalósítása alkalmas és igen eredményes módja az enyhe obstruktív apnoe kezelésének.
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.




 
 
[ 4416 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x