Tojásfa és pálmaág - az ünnep jelképei
Címlap / A nyúlon túl / Tojásfa és pálmaág - az ünnep jelképei

Tojásfa és pálmaág - az ünnep jelképei

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2024-03-28

Húsvétkor ér véget az egykor olyan szigorúan betartott negyvennapos nagyböjt, ekkor emlékezünk meg Jézus Krisztus kínhaláláról, és ünnepeljük a természet tavaszi újjáéledését. Így a húsvéti jelképeket feloszthatnánk egyszerűen természeti és vallási jellegűekre.  

Húsvéti tojás
A húsvétnak Európa-szerte talán legáltalánosabb jelképe a húsvéti tojás. Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját – szól a hasonlat. A tojás piros színe – amely napjainkig a legnépszerűbb szín – Krisztus kiömlött vérét jelképezi. A húsvéti tojást még a baromfitenyésztéssel korábban nem foglalkozó észak-európai népek is bevonták szokásvilágukba. A fiúk az erdőbe jártak ki a madarak fészkeiből tojást gyűjteni. Tény: a tavasz egyik jele, hogy a madarak lerakják tojásaikat, a tyúkok pedig tojni kezdenek. 

Tojás a sírban
Hazánkban már avar kori – tehát honfoglalás előtti – sírban is találtak festett, karcolt díszű tojást, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeum őriz. A húsvéti tojásokon látható ívelt, kettős vonalú, a kettős vonalat létraszerűen merőlegesekkel összekötő díszítmény napjainkig ismert a hazánktól északkeletre élő népek körében. A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus-sírba is helyeztek díszített tojást, s ezt a közelmúltig megtették a bukovinai székelyek is. A jobbágyok szolgáltatásai között szerepelt a húsvéti tojásadás kötelezettsége. A keresztszülők ünnepi ajándékként – a korai kereszténység húsvéti keresztelésére emlékeztetve – húsvéti tojást adtak keresztgyermeküknek.

Komatál és festett tojás
Nem hiányozhatott a húsvéti tojás a böjtben tilalmas ételek szentelésre vitt kosarából. A megszentelt tojást a családtagok együtt fogyasztották el a húsvétvasárnapi étkezéskor. Leányok legényeknek ajándékoztak húsvéthétfőn díszes tojást, egyes magyarázatok szerint ezzel akarván magukat megváltani a túlzott locsolástól, illetve ezzel viszonozták az egyébként kitüntető figyelmességet kifejező gesztust. A húsvéti tojásokkal – mint valami labdákkal vagy golyókkal – játszottak a gyerekek a szabadban, vagy igyekeztek azokat egymáshoz ütve elnyerni a másikét. Ha pedig húsvét után, Szentháromság vasárnapján – a népnyelv szerint mátkáló vasárnapon – a leány leendő nyoszolyólányául, komaasszonyául kiszemelt barátnőjének ajándékos tálat küldött, arról sem hiányozhatott a húsvéti tojás.



A húsvéti, illetve hímes tojás így a húsvéti hagyomány egyik legerősebb összetevője. Díszítése főleg Kelet-Közép- és Kelet-Európában érte meg a XX. századot. Ez a szokás szinte reneszánszát éli napjainkban, amikor a tojáshímzés népi iparművészei húsvétkor értékesítik mesterien díszített, a hagyományos mintakincsből merítő, de a mai ízlésnek is megfelelni igyekvő műveiket. Divat lett, hogy a díszítés egyszerű, nagy hagyományú technikáit különböző tanfolyamokon, művelődési házakban, iskolákban, múzeumokban sajátítják el az emberek.

Barkaág a lakásban
A tojás mellett a barka a leggyakoribb húsvéti jelkép. A mi éghajlati viszonyaink között a fűzfabarka helyettesíti azokat a pálmaágakat, amelyeket lengetve üdvözölte a nép egykor a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnapján. A megszentelt barkát a hívek otthonukban gondosan megőrzik, például valamelyik kép háta mögé beszúrva. Eresz alá tűzve villámcsapástól őrizte a házat, egyébként különböző betegségek alkalmával is használták, gyógyító erőt tulajdonítva neki.

Napjainkban a barka szívesen alkalmazott tavaszi lakásdísz, így azok is díszítik vele otthonukat – mint a tavasz hírnökével –, akik a barka szentelmény voltát figyelmen kívül hagyják. A barkaágnak – vagy bármely, kirügyezett, kevéssé levelező ágnak – további szerep is adódik a húsvéti jelképek világában. Például kifújt, zsinórra fűzött húsvéti tojásokkal díszítik fel. Ez a – főleg német földön honos – szokás mostanában terjed el hazánkban. Az Amerikai Egyesült Államokban is a német bevándorlók terjesztették el az Egg-tree-t, a tojásfát, amely valóban olyan látványt nyújt, mintha tojásokat termő fa volna.

Európa északi pereméhez közeledve a barka sem nyílik ki virágvasárnapra. Így aztán például a Lengyelország északi vidékein lakók asszonyai száraz virágokat dolgoznak az ágakra, s ezeket a – nemegyszer méteres – palmynak nevezett alkotásokat hordozzák a virágvasárnapi körmeneten, majd őrzik meg – megszentelve – otthonaikban.

Csibe, bárány és nyúl
A kiscsibék kikelése egy-két nemzedékkel ezelőtt sokak élménye lehetett, míg napjainkban, amikor a reprodukció feladatát a „csirkegyárak” vették át, a kikelő vagy naposcsibe hovatovább egzotikumként jelenik meg. A tojásból kikelő kiscsirke vagy más madár is szerepel az üdvözlőlapokon. Gyakran kosárban ülve – hiszen a kotlós a keltetőgépek kora előtt kosáron ülve költött –, s nemegyszer több tojással körülvéve. Ezek utalhatnak a még ki nem kelt „tojástestvérek”-re, vagy csak mint további húsvéti jelképek vannak jelen. Gyakori a levelezőlapokon a tojásra festett madár, csirke is, vagy a kotlóst és csibéit ábrázoló életkép.
Az a nagy múltú rituális szerep, amit a húsvéti bárány egykor betöltött, mára kevéssé közismert. Hazánkban már nem sok családban fogyasztanak bárányhúsból készült ételt húsvétkor, míg például a húsvéti sonka szinte elmaradhatatlan. Valaha a bárány is a jobbágyok húsvéti szolgáltatásai közé tartozott. Egykori szerepére utal, hogy a XIX. század vidéki konyháiban bárány formájú cserép sütőformák is akadtak.

A húsvéti bárány mint jelkép éppen úgy kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra, mint azzal a máig közismert vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának.
Ma a legtöbb gyerek úgy tudja, hogy a „nyuszi hozza” a húsvéti ajándékot, amit – ahol csak mód van rá – a szabadban, bokrok tövében elkészített, madárfészekhez hasonló kis fészekben, kosárkában helyeznek el. A húsvéti ajándékhozó nyúl képzete a polgárosult élet egyéb szokásaival együtt német földről honosodott meg hazánkban a múlt század óta. Eredetére kielégítő magyarázatot a német kutatók sem tudnak adni. Egyszerű tévedésre gyanakszanak: eszerint a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének lerövidülése volna a nyúl jelentésű Hase, mint a húsvéti nyuszi karrierjének elindítója. De meggondolandó az is, hogy e szaporaságáról híres állat a természet ébredése idején termékenységi szimbólumként is megjelenhetett.

Kosárban vagy terítőn
A húsvéti – díszített vagy csak festett, esetleg díszítetlen, ám esztétikus környezetben elhelyezett – tojás máig a húsvéti levelezőlapok fő témája. Ritkán szerepel azonban egymagában. Dekorációként gyakran szolgál mellette a népművészet más alkotása: kendő, terítő, kézimunka, sőt festett bútor is. Kosárkába helyezve nemcsak jól mutat, hanem így van természetes közegében – a mai tojástartók bevezetése előtt abban volt a helye –, s ez olykor kifejezetten arra a kosárra emlékeztet, amelyben az ételeket szokták vinni megszenteltetni.

A nyuszi és a húsvéti bárány is megjelenik a levelezőlapokon, ez utóbbi ritkábban.

A húsvéti nyúl elsősorban az édesipart hódította meg: a legtöbb húsvéti ajándék csemege nyuszi alakú. De a levelezőlapokon is megtaláljuk tojásfestő, tojáshozó nyúlként, sőt – akárcsak valami kotlóst – a tojásokon ülve a tojásoskosárka tetején.

A húsvéti népszokások közül a locsolkodás, cseh és szlovák levelezőlapokon a fűzvesszőből font korbáccsal vagy virgáccsal való megveregetés (ez a szokás a hazai szlovákok körében is dívik) vidám jelenetei is megjelennek a lapokon, sőt a zenészek is, annak a szokásnak az emlékére, hogy ilyenkor a muzsikusok házról házra jártak.

Számos húsvéti levelezőlap ábrázolja Krisztus kínszenvedésének egy-egy jelenetét. Az utolsó vacsora, a keresztút jelenetei, Krisztus a kereszten, levétel a keresztről, a Pietá, a sírbatétel és a sírban fekvő Krisztus, majd a feltámadás, sőt a mennybemenetel jelenetei is szerepelnek húsvéti lapokon.

A húsvéti szertartások világára utal a kereplő ábrázolása. Minthogy nagycsütörtökön „a harangok Rómába mennek”, a szenvedés idején kereplővel helyettesítik azok csengését, bongását. Így jelenik meg a lapokon mind a kereplő, mind pedig a – feltámadási szertartásra megszólaló – harang. A nagyszombati tűzszentelés után meggyúló húsvéti gyertya is szerepel egy-egy lapon.

Utoljára hagytuk – pedig alig akad levelezőlap, amelyen ne fordulnának elő – a virágokat. A tavaszi kerti és vadvirágok, virágzó ágak egymagukban is tavaszi-húsvéti jelképként hatnak, és igen gyakran társulnak a már eddig említett ünnepi jelképekhez, díszítve a húsvéti csendéleteket, erősítve és gazdagítva velük a tavaszünnepi jelképvilágot.
   

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


 
 
[ 17054 ]


Pogány húsvéti tojás jósda
Melyik tojást választanád, ha csak egyet szabad? Kattints rá!
(Utána persze megnézheted a többi tojás jelentését is, de mindig az első az igaz Rád!)
 
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x