Az átszúrt erogén zóna

Nem más, mint a fülcimpánk! A fülakupuntőr-természetgyógyász tanár tollából kiderül, miért nem tudjuk ma már körbeforgatni a fülünket, hogy miért nyújtják az afrikai törzsek hosszúra a fülcimpájukat, de azt is megtudjuk, hogy káros-e a fülbevaló viselése, vagy hogy mitől erogén zóna a fülünk?

A természetgyógyászatban a mikrorendszerek azok a területek, ahol a test több szerve kicsinyítve hologram szerűen leképződik.  Itt különböző terápiákkal hatást lehet gyakorolni  testrészekre, és belső szervekre, illetve felmérhető az adott szerv energetikai állapota. Ilyen helyek közé tartozik a fül, az arc, a nyelv, a láb a kéz, stb.

Meridián - olvasás a fülből
Mai vélekedés szerint a felsorolt területek kapcsolatban álnak a kínai orvoslásból ismert életenergiát (qi-t) szállító csatornákkal, amelyet nyugaton meridiánoknak is hívnak, ezért ezeket sokszor mikroakupunktúrás területeknek is nevezik  A nyugati orvosi gondolkodás szerint, bár egyre több bizonyíték áll rendelkezésre még mindig nem teljesen elfogadott ezen rendszerek működésének elmélete.  Ma a természetgyógyászattal foglalkozó szakemberek szinte mindegyike használja kezelésre, vagy állapotfelmérésre valamelyik mikroterületet. Ennek ellenére kevesen tudják, hogy a legelső nyugaton dokumentált aktív terület a fül.  

A fül kezelésének története
A fül kezelésének története majdnem egyidős a Hagyományos Kínai Orvoslással. A fül kezelésére utaló leírásokat több régi orvosi tankönyv is tartalmaz. A legrégebbinek tartott mű a Huang Di: Neijing című orvoslásról szóló könyve. Többek között ez olvasható az egyik fejezetben: " A vese qi kapcsolatban van a füllel". A tudomány fejlődésével egyre több leírás foglalkozott a fül kezelésével is. Egy későbbi orvosi műben például pontos leírást kapunk "járványos sárgaság", és "hideg" típusú megbetegedés esetén a fül kezelésére tűvel és  moxával. Sokat lehetne idézni a régi orvosi könyvekből amelyek a fül kezelésére fejezeteket szántak, hiszen a módszer  egy volt a kínai orvostudomány terápiás lehetőségeiből.

Egy francia volt az első Európában
Európában mégsem a kínaiak által terjedt el a fül kezelése. Ez egy francia orvosnak Nogier-nek köszönhető, aki népi megfigyelés alapján kezdett foglalkozni a fül, és a test különböző részei közötti kapcsolat feltérképezésével. Neki köszönhetően jelent meg az első komoly nyugati írás a fül kezeléséről, egy német akupunktúrás folyóiratban, 1957-ben. Sokáig azt hitték az orvosok, hogy a fül az egyetlen ilyen aktív terület, de későbbi kutatások azt támasztották alá, hogy az emberi testen párhuzamosan több reflexrendszer is található a test egésze, egy része hologram szerűen kivetül ezekre a területekre. A mikrorendszerek meghatározása egy másik orvos Dale nevéhez fűződik, erről szóló ismereteit 1972-ben hozta nyilvánosságra.

Mit is tud a fülünk, azon túl, hogy hallunk vele?
Mielőtt rátérnénk a fül vizsgálatára, avagy a terápiára, nézzük meg a kezelések helyszínét, a külső fület. Az emberi fül látható része a törzsfejlődés során sokat változott. Elveszítette hosszú hegyes csúcsát és mozgékonyságát. Finom érzékeny szélei is eltűntek, "befelé forduló karimává" zsugorodtak.
A külső fül szerepe ma is a hangok összegyűjtése. Habár nem tudjuk fülünket elfordítani, mint az állatok, mégis képesek vagyunk a hang forrását meglehetősen pontosan behatárolni. Fülünk merevségét fejünk mozgékonysága pótolja. A külső fül formája a dobhártyához való torzításmentes hang továbbítása szempontjából fontos. Ha valaki elveszíti fülét, a hallása romlik, ezért a hiányzó fület, ha lehet, protézissel pótolják.
A fül másik funkciója az állatoknál a hőfokszabályozás. A fül bőre a felszín közelében véredényekben igen gazdag, és a rajta keresztül leadható hő sok faj esetében jelentős lehet. Az emberi fül méreténél, elkorcsosodásánál fogva kevés szerepet játszik a hőszabályozásban, viszont fokozott érzelmi állapotban a fül kivörösödik vagy elfehéredik, ahogy az erek tágulnak vagy összehúzódnak. A puha húsos fülcimpa megléte kizárólag az emberre jellemző.  Még legközelebbi rendszertani rokonainknál, a majmoknál is hiányzik ez a függelék. Az anatómusok régen funkció nélkülinek vélték a fülcimpát, úgy gondolták, olyan jellegzetesség, amely nyilvánvalóan semmilyen hasznos célt nem szolgál.

A fülcimpa erogén zóna is
Később a szexuális magatartással kapcsolatos újabb megfigyelésekből kiderült, hogy a fülcimpák érzékeny erogén zónaként működnek sok embernél. Izgalmi állapotban megduzzadnak, és vérrel telnek meg, ettől fokozottabban érzékenyek lesznek az érintésre. Nagysága emberenként változik, ráadásul szabad, vagy lenőtt a fülcimpa lehet. A szabad fülcimpa a fejjel való érintkezési ponttól kissé lefelé lóg. Egy felmérés szerint az emberek 64% -a szabad, és a 36% lenőtt fülcimpájú. Ez a terápia szempontjából nem lényeges. Bizonyos írások a nagy szabad fülcimpát az erős szellemi képesség, és a vitalitás, az életenergia egyik jelzőjének tartják. A természeti népek némelyike a mai napig nyújtja, növeli a fülcimpáját. Az is történelmi tény, hogy a Buddha ábrázolások nagy része jelentős méretű fülcimpával jeleníti meg a megvilágosodottat. Sokan emiatt azt gondolják, hogy a fülbevaló viselése - mivel akupunktúrás területen van - káros lehet. Ez nem igaz, bárki bátran hordjon fülbevalót a fülcimpáján. (A fül porcos részével már nem ez a helyzet, ott nem ajánlatos fülbevlót viselni!)

Darwin dudor
A másik nevezetes terület, egy kis dudor a fül peremén, amelyet Darwinról neveztek el. A legtöbb fülön megtalálható, de olyan kicsi, hogy nehéz észrevenni. Ha kitapintjuk a fül szegélyének belső peremét, és elindulunk rajta a csúcstól lefelé, akkor körülbelül az út harmadánál fogunk rátalálni. Darwin meg volt győződve arról, hogy őseink hosszú, hegyes fülének árulkodó maradványa. Tanulmányok feltárták, hogy az európai emberek kb. 26 százalékánál igen szembetűnő formában ma is megtalálhatóa Darwin pont.

A fület kutatók arra is rájöttek, hogy a külső fül alakja alapján megállapítható lenne az emberek személyazonossága, mert nincs két egyforma fülű ember.
A fül reflexterületének ill. akupunktúrás pontjainak kezelése auriculoterápia néven vált ismerté.

A fül kezelése két fő részre bontható:
- A hagyományos kínai orvoslás keretén belül a fül akupunktúra, a kezelés egyik önálló területe. 
- A reflexzóna terápia keretén belül pedig, mint kiegészítő reflexterület kerül egyre gyakrabban kezelésre.

Összegezve: A fül akupunktúra, vagy reflexzóna terápia helyszíne a külső fül, nevezetesen a fülkagyló (auricula). A fülkagyló bőrrel fedett, többszörösen görbült, rugalmas porc. A porc a kagyló alsó részén hiányzik, itt gazdag zsírszövetet találunk ez a fülcimpa. A fülkagyló külső felszíne domború, belső felszíne homorú, rajta több kiemelkedés és bemélyedés található.

Hartmann Ferenc - HarmoNet tanácsadó, aki szeretettel várja a gyógyulni vágyók kérdéseit is!