Barati Rudolf: Csillagom!

Durcás ajkad nedvesen köszönt
vissza rám, s álmosan sziporkázó
kék szemed csillant fel a távoli
Sétáló-utca esti szürkületében

Durcás ajkad nedvesen köszönt
vissza rám, s álmosan sziporkázó
kék szemed csillant fel a távoli
Sétáló-utca esti szürkületében,
amint a hideg téli fuvallattal
süvítettél laza járással felém,
mert már régóta vártad, óhajtottad,
hogy karjaim karjaiddal szövetkezve,
ajkam ajkaddal együtt remegve,
szívem színes szíveddel burkolózva
táncoljon a doromboló alkony
csillagos ege alatt, s az álmosan
sziporkázó kék szemed az én egemen,
egyetlen csillagomként ragyogjon...