Buja formák, egzotikus izgalom: a chippendale

A chippendale a rokokó bujaságát ötvözi a keleti világ művészetével, s számtalan új bútortípust hozott létre. A chippendale bútorok ma is keresettek, és kuriózumnak számítanak.

A chippendale névadója
Thomas Chippendale (1718–1779) fafaragóból lett híres angol bútortervező, a 18. századi bútorgyártás egyik legnagyobb alakja, aki 1754-ben könyvet adott ki bútorterveiről (The Gentleman and Cabinet-Maker’s Director).  A keze alatt született termékek egyúttal új stílus elnevezésévé is váltak: a chippendale termékek a 19. században kezdtek a gyűjtők közt népszerűvé válni.

Érdekesség, hogy a chippendale egyúttal az első olyan bútorstílus, amelyiket egy bútorkészítő mesterről neveztek el, és nem egy átfogó stílusirányzatról (pl.barokk). 

 

Helyi rokokó
Ami a franciáknál a rokokó stílus néven ismert, az az angoloknál György kor, illetve  chippendale néven ismert. 

A rokokó a XVII. század virágzó stílusirányzata, díszítőrendszere, amely Franciaországból indult el, neve pedig a francia kagyló („rocaille” )szóból származik, utalva a stílus jellegzetes díszítő motívumára. A rokokó a főúri osztályok luxus és elegancia iránti igényét hivatott kielégíteni, és a kisebb kastélyokra, polgári otthonokra, szalonokra volt jellemző.

Jellemző motívumai még: a puttók (pufók angyalkák), virágok, indák, a C és S vonalak és aranyozás alkalmazása, a bútorok pedig rendszerint valamilyen egzotikus fafajtából készültek.

A mahagóni stílus
Az 1760-as évektől az afrikai mahagóniféleségek importjának köszönhetően e fafajta a bútorgyártásban is megjelent, és a gazdag polgári miliők divatfájává vált. A Thomas Chippendale-ről elnevezett stílust gyakran hívják mahagóni-stílusnak is. (A cikk nem ért véget. Lapozzon tovább!)

A chippendale bútorok jellemzői
Chippendale számtalan bútort öntött új formába, és korábban nem létező típusokat alkotott: e korszak termékei például a szalaghátú székek.

A kínai formavilág, a kínai művészetek befolyása pont ekkoriban, tehát a 18. század derekán, a legjelentősebb. Európa a keleti művészetekkel holland és angol közvetítéssel ismerkedett meg. Ez volt a chinoiserie divatja, ami Thomas Chippendale stílusának kialakulásában is jelentős szerepet kapott. Chippendale így a rokokó bujaságát ötvözte a keleti művészetekkel:például a kínai bambuszbútorok hajlékony idomai is megjelennek e bútorokon.

A chppendale székekre egyedülálló hegedű, vese, bab, szalag és S alakú támlák jellemzők:
„Mennyi agyvelőt fogyasztott egy Chippendale egy székhát középső deszkájának körvona­laira. A legfurfangosabb ízléssel metszette ki mindenféle görbületű öblökkel, bütykökkel, hogy a székhát áttörése minél érdekesebb nyilast alkosson” –írja A modern szék című tanulmányában Hevesi Lajos.

Thomas Chippendale általa tervezett ágyakon egyrészt a jól ismert francia rokokó formák, valamint az Anna- és I. György-korabeli stílusjegyek keveredtek kínai hatásokkal és gótikus motívumokkal.

Ebben az időszakban megfigyelhető, hogy az ülőbútorok is finomodtak, kényelmesebbé váltak.  A chippendale ülőbútorok nagyszerűsége az összetett formaelemekben rejlik.

Ma is népszerű
A chippendale bútorok, akár csak a sorozatunk első részében bemutatott art deco lakberendezési tárgyak, szintén nagy népszerűségnek örvendenek a gyűjtők körében

Sőt, a hatvanas évektől egy leleményes bártulajonosnak köszönhetően még a férfi sztrptíz is e stílus után kapta meg nevét.

Ha érdekelnek a chippendale bútorok, nézz szét itt >>

-kv-