In Memoriam - Hiroshima, Nagasaki

63 éve történt. Véget vetett a II. Világháborúnak, a kezdetét jelentette azonban az atomfegyverek korának, amelyek tömegpusztító képességük által mind a mai napig meghatározzák bolygónk népeinek fegyverkezési politikáját.

Éles harci bevetésen csupán két alkalommal használták az legnagyobb pusztításra képes fegyvert, amit az ember létrehozott.
1945 augusztus 6-án Hiroshima és augusztus 9-én Nagasaki japán nagyvárosok ellen. A mai napig sokan megkérdőjelezik a civil lakosság elleni támadás jogosságát, és az Egyesült Államokat vádolják terrorizmussal a bomba bevetése okán. Mindenesetre az a koncepció, amely szerint a bombázás – és az általa kikényszerített fegyverszünet – többszázezer ember életét mentette meg máig vitatott. Ellenzői főként azzal érvelnek, hogy az amerikai katonák életének megmentését japán civilek életének kioltásával érték el, ami a hadijog szerint háborús bűncselekménynek számít. A katona ugyanis vállalja, hogy ha kell az életét adja hazájáért, harcoljon akár több ezer mérföldre is otthonról, a civil azonban nem tekinthető ellenségnek a Genfi konvenció értelmében.

A híres épület, amely „túlélte” az atomtámadást:

Az viszont megmásíthatatlan, tény hogy tízezrek vesztették életüket közvetlenül a támadás során, és százezrek az ezt követő sugárfertőzésből származó betegségek folyamán. 1945. augusztus 15-én Japán aláírta a feltétel nélküli kapitulációról szóló okmányt, ezzel véget ért a II. Világháború. 1949-ben a japán kormány a Béke és Emlékezés városává nyilvánította Hiroshimát, augusztus 6-án és 9-én pedig azóta is megemlékezéseket tartanak a két nagyvárosban – és szerte a világon – az atombomba áldozataiért. A japán egészségügyi minisztérium adatai szerint még 244 ezer ember él azok közül, akik átélték a Hiroshima és Nagaszaki ellen intézett támadásokat.

Az emlékpark ugyanazzal az épülettel:

Fukuda Jaszuo japán kormányfő az ünnepségek során bejelentette, országa élére áll azokat az államokat tömörítő szervezetnek, akik az atomfegyverek végleges betiltását követelik az ENSZ-ben. Japán minden évben meghívja az atomhatalmak vezetőit a megemlékezésekre, idén először Kína is képviseltette magát Hiroshimában. Kérdés, hogy a világ vezető atomhatalmai félreteszik-e a globális pusztulással is fenyegető arzenáljukat egy szebb, élhetőbb és békésebb jövőért cserébe. Vagy mindez csupán gesztus, és minden marad a régiben.

A pusztulás Nagasakiban:

Ami azonban nem változik, az a történelem. Azokat az embereket, aki életüket vesztették a bombázás során senki nem támaszthatja fel, csupán arra tudunk törekedni, hogy mindez ne ismétlődhessen meg sehol a világon. Japán mindent megtesz, hogy az atomfegyverek teljes leszerelését elérje, és ehhez ki is használja a minden emberben – még azokban is, akik akkor még meg sem születtek – élénken élő katasztrófa emlékét. A sors fintora, hogy a két japán nagyváros, amelynek tragédiáját felhasználják – nemes – céljuk eléréséhez napjainkban energiaellátásának jelentős hányadát abból az energiából nyeri, amely egykor pusztulását okozta.

Korábban a témáról>>