Ízületi károsodást okozhat a számítógép előtt töltött idő - Hogyan előzzük meg?

A Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht. szervezésében "Egészség és Harmónia" címmel olyan tájékoztató előadás-sorozat zajlik, amely során egészségünk megőrzéséhez kaphatunk hasznos tanácsokat. 2008. szeptember 10-én Varga Terézia gyógytornász tartott előadást "Számítógép - mozgásszervi panaszok - megelőzés" címmel, amely során a számítógép használat káros hatásairól és tüneteiről, illetve ezek megelőzéséről beszélt a szakember.

Varga Terézia elmondta, hogy a napi 7-8 órás ülés, a számítógépes munkához felvett kényszertartás olyan egyoldalú statikus és mechanikus igénybevételt jelent a mozgás-szervrendszer, különös tekintettel a gerinc számára, ami kezdetben túlterhelést, később károsodást hoz létre az ízületet felépítő elemi struktúrákban. „A tartós computer használat káros tünete az ujjakban és a csuklóban jelentkező feszülés, bizsergés, hidegérzet és zsibbadás, nyak, váll, hát, deréktáji és végtag fájdalmak, amelyek erőtlenséget, mozgáskoordinációs zavarokat, szempanaszokat, fáradtságérzetet és a koncentráció csökkenését okozza. A tartós ülés miatt az alsó végtagi ízületek fájdalmassá válhatnak, a keringés is akadályozott.”

A gyógytornász elmagyarázta, hogy ezt a tünet-együttest RSI (Repetitive Strain Injury) –szindrómának hívják, amely a nagy ismétlésszámmal végzett apró mozdulatok és a helytelen ülőhelyzet okozta megerőltetés, túlterhelés következményeként kialakuló izom, ín, ideg, és egyéb lágyrész károsodásainak gyűjtőneve. „Ha az intő jeleket nem vesszük komolyan, a gyógyulás hosszadalmassá válhat, sok számítógép használó azonban nincs tudatában munkája káros hatásainak, pedig egyszerű változtatásokkal, kicsit nagyobb odafigyeléssel sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért.” tette hozzá.

Varga Terézia
beszámolt arról a kérdőíves felmérésről, amelyet két munkatársával Nagy Ildikóval és Babics Tamásnéval kezdeményeztek további 126 budapesti és hévízi dolgozó bevonásával. A kérdőíveket olyan emberek töltötték ki, akik naponta átlagosan 7.41 órát töltenek számítógép előtt. Vizsgálat során kiderült, hogy a megkérdezettek 52 százaléka fordult már nyaki-tarkótáji, háti-deréktáji fájdalmai miatt orvoshoz, 54 százalékuk egyáltalán nem sportol, panaszaik többsége a nap végére is megmarad, amely a folyamat krónikussá válását jelzi.

Varga Terézia elmondta, hogy a kapott eredmények arra ösztönözték őket, hogy összeállítsanak egy olyan tájékoztató anyagot, amely segítségére lehet a számítógépes munkát végzőknek abban, hogy hogyan alakítsák ki munkakörnyezetüket, milyen a megfelelő ülés, hogyan kell helyesen használni a monitort, a billentyűzetet és az egeret.

A gyógytornász felvázolta a megfelelő szék tulajdonságait: „A megfelelő ülés elsajátításához elsősorban olyan székre van szükség, amelynek állítható a magassága, az ülőfelülete lefelé gömbölyített és combunkat teljes hosszában alátámasztja. Kell, hogy legyen karfája, a háttámlája pedig a lapockák alsó csücskéig érjen.”

HarmoNet tipp: Ne féljünk a masszázsoktól! Nagy masszázs-körkép >>

Varga Terézia elmagyarázta a megfelelő üléstechnika használatát: „A munkavégzés során a talpunk minden esetben támaszkodjon a talajon, lábaink vállszélességű terpeszben legyenek, fenekünket toljuk teljesen hátra. A comb és a lábszár szöge minimum derékszög legyen, de még jobb, ha ennél picit több, vagyis a csípőnk a térdnél magasabban helyezkedik el. Derekunk minden esetben legyen megtámasztva, használjunk derékpárnát, amely biztosítja a gerinc ágyéki szakaszának optimális, normál homorulatát. Egyenes háttal üljünk a gép előtt, vállunkat lazán engedjük le, a fejünket ne toljuk előre.”

„A munkaasztal elhelyezkedése és tulajdonságai is befolyásolják a testhelyzetet, így ebben az esetben is fontos, hogy változtatható legyen a magasság, amely akkor ideális, ha az asztal a lelógatott könyökcsúcsig ér.” tette hozzá a szakember.

Varga Terézia felhívta a figyelmet arra is, hogy a számítógépes munka során alapvető fontosságú, hogy a monitorral – amely felső széle szemmagasságban van – szemben helyezkedjünk el. „Elkerülhetjük a szempanaszokat, ha a képernyőtől 40-70 cm távolságban ülünk, és indirekt világítást alkalmazunk. Kevésbé erőlteti meg a szemeket, ha világos alapon sötét betűket használunk. A szem fáradságát enyhíthetjük, ha időnként fekvő nyolcast rajzolunk a szemünkkel.”

A gyógytornász szerint a klaviatúra és az egér használata is befolyásolja testtartásunkat. Varga Terézia elmondta: „A kar- és hátizmok kímélése érdekében a billentyűzet és az egér is közvetlenül előttünk helyezkedjen el, az egér használata során pedig a karunk maradjon a test mellett. Figyeljünk arra, hogy ezek az eszközök ne legyenek magasan, mert ezzel további terhet rakunk a nyak és vállöv izmaira.”

Hozzátette: „A gépelés során figyeljünk arra, hogy a felkar a test mellett függőlegesen, az alkar vízszintesen helyezkedjen el. Nagyon fontos, hogy harminc perc gépelés után 1-2 másodpercre lazítsunk, és egy óra eltelte után iktassunk be tíz perc szünetet.”

Varga Terézia végezetül elmondta, hogy javasolt technikák mellett elengedhetetlenül fontos a napi testmozgás, csak ezzel együtt várható a panaszok enyhülése vagy a tünetek elkerülése.

Varga Terézia munkatársaival gyors és hatásos tornagyakorlatokat állított össze azok számára, akik sok időt töltenek számítógép előtt. „Ereszd el az egeret!” című CD-jükön a tornagyakorlatok mellett a fájdalom és más tünetek megelőzéséről is informálódhatnak az érdeklődők. 

A CD bemutatója >>