Kinek a kezében van a jövőnk? - Híres jósok és jóslatok

Szeretnénk a jövőnket biztos kezekben tudni. Megtarthatjuk-e a munkahelyünket, ki tudjuk-e fizetni számláinkat, miközben gyermekeinket is szeretnénk külön órákra járatni, taníttatni. Egyáltalán, van-e értelme az egésznek, ha közben összeomlik a fejünk felett a világ? A jósoknak mindig nagy szerepük volt az emberek életében: kinek-kinek a maga szintjén attól függően, képviselő szeretne-e lenni, vagy boldog családanya.

Edgar Cayce a tizenkilencedik században a következő látomást mondta el: „A Föld darabokra hullik. Észak-Európa egy szempillantás alatt megváltozik. Japán nagy része eltűnik az óceánban.” 

Milyen valóságtartalma lehet egy jóslatnak?

Edgar gyermekkorában labdajátékban megsérült, gerince lemerevedett, és lázálmában utasításokat adott saját kezelésére. Szülei meglepve követték utasításait, és ennek hatására később sérüléseinek nyoma se maradt, képes volt másokat is gyógyuláshoz segíteni.

Harminc éves korában már rendszeresen diktálta az orvosi kezeléseket és jóslatokat. Önkívületi állapotban hangosan beszélni kezdett. Asszisztense lejegyezte a szavait, ő pedig semmire se emlékezett, amikor felébredt. A legfontosabb jóslatai közé tartozott az 1929-es New Yorki tőzsde összeomlása, a második világháború befejezésének időpontja, és John F. Kennedy elnök halála. Arra nézve is utasítást adott, hogyan lehet olvasni egy másik ember tudatában. 

Gyakorlatok gondolatolvasáshoz

Két ember kísérletezzen egymással. Egy adott időpontban le kell írni, mit csinál a másik. Ezt kell tenni húsz napon keresztül. Ez lesz a kulcs a telepátiához. 

Edgár nem emlékezett álmaira, ő segítséget használt a jóslatok felidézéséhez. Ámde máig is vannak olyan személyek, akik az álmot tartják a jövő megismerésének, mégpedig minden ember számára megvalósítható módon. 



Nostradamus

Michel de Nostredame talán a legismertebb a jövő látnokai között. Majdnem minden könyvtárban megtalálhatók írásai. 1566-ban eltemették őt, és vele együtt a különleges képességének titkáról szóló műveit.

„Ha valaki megtalálja a síromat és felnyitja, és nem zárja azonnal vissza, könyörtelen csapások fogják érni.”

Százharminc évvel később felnyitották sírját. 
Egy metál volt a sírban, amelyre az 1700-as dátum volt belevésve. Nostradamus tehát 130 évvel korábban tudta sírja meggyalázásának időpontját.
Nostradamus az ókori görög próféták hagyományait követte. Rituáléi nagyon hasonlítottak a Delfoi-i nagytemplom szertartásaira. Ők a gomolygó füstből olvasták ki a látomásokat.

Nostradamus idejében a jövendőmondókat istenkáromlónak és ártalmasnak tartották. A középkorban a vajákosok titokban és félve gyakorolhatták hivatásukat. A katolikus egyház tiltotta a jóslást és a jósokat gyakran máglyán égették meg. 

Ilyen körülmények között folytatta Nostradamus különös tevékenységét. A mágia iránti érdeklődése, kísérletei, jóslatai mind végzetesek lehettek volna egy átlag ember számára. Azonban Nostradamus tudását annyira elismerték, hogy nemesi pártfogói mindig megóvták az inkvizíció haragjától. Így hát ágyban halt meg, annyira szerencsés volt, hogy nem haragította magára túlságosan az egyházat. Abban az időben nem sok kellett ahhoz, hogy valakit eretnekséggel vádoljanak.

Több mint 36 ezer szavas próféciát hagyott maga után. Műve, Centuriák több mint kilencszáz jóslatot tartalmaz. Sőt még megérhette néhány jóslatának beteljesülését is. Ezek közül a leghíresebb II. Henrik francia király halálára vonatkozott. Figyelmezette a királyt, hogy egy lovagi tornán megölik.

A jóslat részletesen leírta az eseményeket. A fiatal és az öreg oroszlán szent harcban megütközik. Az aranyketrecen keresztül egyikük döfést kap. A figyelmeztetés ellenére Henrik elment a lovagi tornára. Összecsaptak, ellenfele lándzsája áthatolt a király aranysisak rostélyán. Az uralkodó tíz perccel később meghalt. 

Nostradamus jóslatait négysoros versszakokban írta meg. Nehezen értelmezhető szöveg volt, tele latin, héber és portugál szavakkal. Vannak, akik szerint írásainak kevés köze van a valósághoz. Mások szerint pontosan megjósolta az 1666-os londoni tűzvészt, a francia forradalmat, valamint Napóleon és Hitler hatalomra jutását. A kilencedik fejezet kilencvenedik versszakában olvasható: 1937-ben sátáni erő száll szembe az Egyházzal. Ez lesz a második Antikrisztus.

Jóslatainak megdöbbentő pontossága helyet biztosított Nostradamusnak a történelemben. A legmegdöbbentőbb jóslatai a világ sorsára vonatkoznak. 
Hónapra pontosan megírta a világvége eljövetelét. Az ezerkilencszázkilencvenkilencedik év hetedik hónapjára tette a rettegés királyának eljövetelét. Nagy szerencsénk, hogy ezt már túléltük. 

Jósok mindenütt

Napjainkban is vannak jósok, akik megláthatják a lehetséges jövőt, s az a kérdés, meg lehet-e változtatni a jövőt. Néha nyitottnak kell lenni minden lehetőséggel szemben. A rendőrség is felhasználhatja a nyomozásban a látók segítségét, akik nagy százalékban sikeresen dolgoznak. Nagyon fontos, hogy előzetesen ne informáljuk a látót. Ámde van, aki a bűncselekmény helyszínén olyan részleteket képesek meglátni, amiket máshonnan nem tudhatott meg. 

[kapcsolodo_cikkek]
A rendőrség gyakran fordul ismert látókhoz.
Gyakran vázlatokat is készítenek a gyanúsítottakról, a gyilkos fegyverekről és annak alapján lehet megtalálni a tetteseket. A helyszínről készített képeket előítélet nélkül tárolja az agy. Aztán egyszer csak megvilágosodik számára, mi is történt valójában. Térkép, fénykép, személyes tárgyak: mintha egy film vágása közben összeállnának a dolgok. Logika itt nem segít, a képek nagyon gyorsan suhannak el.

Tagadni nem lehet, hogy eredményes lenne a munkájuk, csak nem tudjuk kísérletileg igazolni, mi is történik azoknak a tudatában, akik ilyen képességekkel rendelkeznek. Mindenesetre érdemes kutatni mind az emberi tudatban, mind pedig annak tárgyában: a jövőnkben is.