A kereszténység és a média. Hogyan kommunikálnak az egyházak?

Az egyházakat különböző szempontokból vizsgálhatjuk. Tekinthetünk rájuk társadalmi intézményként, vallásos emberek csoportjaként, egyfajta normarendszer hordozóiként, és nem utolsó sorban kommunikációs közösségként. Utóbbi szempont sarkalatos pontja, hogy az adott egyház a hitét, hagyományait folyamatos és tervezett kommunikáció segítségével tartsa fenn.

Miről kommunikálnak a keresztény egyházak
A keresztény egyházi kommunikáció elsődleges feladata az isteni üzenet továbbadása, a jézusi tanítás megismertetése. Ebben az elmúlt kétezer évben meghatározó szerepe volt a különböző korokban létrejött felekezetek teljes intézményrendszerének.

Ami a katolikusokat illeti, ott az önmeghatározás alapelvei közt az isteni eredet is szerepel, így az egyház teljes mértékben sohasem igazíthatta mondanivalóját a társadalmi elvárásokhoz. Ebből is adódhatott az, hogy a tömegmédiával szemben sokáig bizalmatlanok, ellenségesek voltak. A katolikus gondolkodásban az 1962-1965 között ülésezett II. vatikáni zsinat hozott fordulatot. Ez a zsinat foglalkozott először a tömegkommunikációval és a kapcsolódó feladatokkal. A zsinat elismerte a tömegkommunikációs eszközök létjogosultságát, az emberek információhoz való jogát, és célul tűzte ki a saját tulajdonú médiumok számbeli növelését. A törekvés egyik célja az volt, hogy lehetőség szerint minél több hívő kommunikálja a keresztény értékrendet.



Kihez szól az egyház?

Társadalmi kategóriákban jól körülhatárolható az a csoport, akivel az egyházak kommunikálnak. Egy a Tomka Miklós vallásszociológus által a hetvenes években készített katolikusokra vonatkozó felmérés tanúsága szerint, a magukat egyháziasan vallásosnak tartók többsége idősebb, alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező, nem aktív kereső, és ebből kifolyólag anyagi lehetőségeiben is korlátozott ember. Ugyanakkor ehhez rögtön hozzá is kell tenni, hogy a felmérés szerint a többgenerációs értelmiségi családok a legvallásosabbak. Napjainkra ez a helyzet nem sokat változott. Az alacsonyabb iskolai végzettség, szegénység, öregség nagyobb helyhez kötöttséggel és sokszor a kulturális, gazdasági, politikai élettől való elfordulással jár együtt. Az előbbiekből adódik, hogy akik a katolikus egyházi kommunikáció körén kívül esnek, azok a városi, magasabb végzettségű, nagyobb jövedelmű fiatalok. Ez a tény nagymértékben meghatározza az egyházi kommunikáció jellegét.

HarmoNet tipp: Nemzeted hite: A barokktól az új protestáns mozgalmakig - hivatalos és népi vallásosság Magyarországon >>

Az egyházi kommunikáció és a média

A kereskedelmi- és a közszolgálati médiában az egyházak többsége általában a pénzügyi, politikai vitákban kap helyet. Ennek egyik oka, hogy Krisztus megváltását, melyet a hívőnek napi élményként kell megélnie, ebben a közegben nem lehet új hírként kezelni. Az egyházakkal kapcsolatos további információk pedig nagyon nehezen formálódnak hírré, ha pedig azzá válnak, akkor az esetek többségében negatívak lesznek. Fokozottan igaz ez a televízió közegére, melynek fő jellegzetessége a valósághűség, a látvány, a képek dominanciája. Mindezek ötvözve a vágással, montázzsal új valóság előállítására alkalmasak, háttérbe szorítva a szavakat, gondolatokat.


A televízió általában elutasító, az egyházakat negatív színben feltűntető hírei mellett ugyanakkor a reklámokban, filmekben fellelhető egyfajta vallási dimenzió is. Erre vonatkoztak Arno Schilson vallástörténész kutatásai is, aki számos műsortípusban találta meg ezeket a rejtett mozzanatokat. A teljesség igénye nélkül ilyen például a tisztálkodási szerek mögöttes üzenete; a büntetlenség utáni vágy, vagy a filmekben a jók győzelme a rosszak felett.

HarmoNet tipp: Vallásosság Magyarországon - a polgári forradalom vívmányai >>

Mindent összevetve a magyarországi egyházak és vallások szempontjából a pozitív hozadékok egyike, hogy a Magyar Televízió a rendszerváltás óta rendszeresen sugároz vallási műsorokat. E műsorok feladata az ismeretterjesztésen túl az egyházakkal, vallásokkal kapcsolatos hitéleti információk, szertartások, események bemutatása, közvetítése.

A HarmoNeten azonban a Vallásnak egész rovatot szenteltünk! >>

(A cikk Máté-Tóth András-Andok Mónika: Egyházi médiakritika teológiai kritikája, illetve Tomka Miklós: Egyház és kommunikáció c. munkái felhasználásával készült.)

Farmakisz Lajos
Képek: Piqs.de