Migrén diéta - a misztikumtól a gyógyításig

Egy-egy feszült, kimerítő munkanap során az arra hajlamosoknál gyakran alakul ki fejfájás. Vannak azonban, akiknél e gyötrő állapot rendszerint épp lazításkor jelentkezik, és a hétvége, vagy a nyári szabadság idejét nehezíti meg.

A fejfájás a leggyakoribb panaszok egyike, mellyel az emberek orvoshoz fordulnak, a hazai népesség nagy részét érinti, mivel egy év során a lakosság kb. 80 %-a szenved el valamilyen fejfájást. A különböző fejfájások kialakulásának hátterében többféle ok állhat, ezek lehetnek örökletes, hormonális, és egyéb hatások is, mint amilyen a stressz, a szem megerőltetése, az alvási szokások megváltozása, az étkezések kihagyása, vagy a folyadékhiány. Mindemellett feltételezhetően vannak olyan élelmiszerkomponensek is, amelyek az emberek egy részénél előidézhetnek fejfájást. Hírlevelünkben sorra vesszük, hogy táplálkozásunknál mire érdemes figyelmet fordítani ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a fejfájások kialakulásának esélyét.

A misztikumtól a gyógyítás felé
A fejfájás nem kizárólag a modern idők betegsége, hiszen már évezredekkel ezelőtt is ismerték. Egyes ókori leletek tanúsága szerint a fejfájás okát a fejbe zárt gonosz szellemek hatásának tulajdonították, és – hogy a démonoktól megszabadítsák – koponyalékeléssel igyekeztek segíteni a szenvedőn. Egyiptomban a beteg fejére helyezett, agyagból készült krokodillal próbálták orvosolni a betegséget. A krokodil szájába füveket tettek, és szorosan a szenvedő fejére rögzítették egy vászoncsíkkal, melyre az istenek nevét írták. A középkori Itáliában a kínzó fejfájások népszerű gyógymódjaként ópiumból és ecetből készült oldattal kenték be a beteg fejét. Hazánkban a XVII. század végén Pápai Páriz Ferenc külön fejezetet szentel könyvében a fejfájásnak a „Főnek nyavalyáiról” címmel.

Típusok, besorolás

A fejfájások elkülönítését gyakran megnehezítik a tünetek, illetve az azokat kiváltó okok sokrétűsége. A fájdalom lehet múló vagy visszatérő jellegű, különböző gyakoriságú, eltérő típusú, a fej más-más területeit érintő. A diagnózis felállításánál az orvos jórészt a beteg elmondására támaszkodhat, mivel a fizikális és műszeres vizsgálatok csupán az esetleges szervi elváltozások felfedéséhez nyújtanak segítséget.

A fejfájásoknak alapvetően két nagy csoportja különíthető el. A visszatérő típusú fejfájások, amelyek hátterében semmilyen egyéb betegséget nem lehet kimutatni, az ún. elsődleges (önálló) fejfájások. Az ezek közé tartozó legjelentősebb kórképek a migrének, a tenziós típusú fejfájások, valamint a klaszter fejfájások.

Legrégebb óta a migrént ismerjük, amelyre jellemző, hogy rohamokban jelentkezik, időtartama általában 4-72 óra, gyakorisága lehet évi 1-2, de akár heti 2-3 is. Többnyire lüktető, féloldali fájdalommal jár, kísérheti étvágytalanság, hányinger, hányás, valamint bizonyos ingerek, mint pl. fény, hang iránti fokozott érzékenység. A betegek közel negyedénél a rohamot általában 10-20 percig tartó ún. aura (általában csőlátás, fénylő pontok, csillagok, vonalak, ritkábban zsibbadás beszédzavar) jelzi. A migrénesek közül van, aki a roham előtti napon már „megérzi” a közeledő rohamot, aminek tünete lehet hangulatváltozás, szomjúságérzés, bizonyos ételek (pl. csokoládé) utáni fokozott vágy.

A tenziós fejfájások a leggyakrabban előforduló fejfájások. A fájdalom típusosan kétoldali, nyomó vagy szorító jellegű és enyhe vagy közepes erősségű, melyet hányinger nem kísér, a megszokott fizikai aktivitásra nem súlyosbodik.

A klaszter fejfájás az egyik legintenzívebbnek mutatkozó heves fejfájás típus. Súlyos, kizárólag féloldali fájdalom, amelyhez társulhat a fájdalommal megegyező oldalon a kötőhártya belövelltsége, könnyezés, orrdugulás, orrfolyás, szemhéj ödéma.

HarmoNet tipp: 6 varázslat, amitől elmúlik a fejfájás >>

A másodlagos (tüneti) fejfájások esetében a fejfájás rendszerint csak kísérő tünete valamilyen más betegségnek. Ilyenről beszélünk a szem eredetű fejfájásoknál (pl. a zöld hályog miatt), egyes orr-fül-gégészeti megbetegedéseknél (pl. arcüreggyulladásnál), vagy vashiányos vérszegénységnél, magas vérnyomásnál, de súlyosabb betegségeknek – koponyasérüléseknek, agyhártyagyulladásnak, agydaganatnak – szintén lehet társuló tünete fejfájás. Fontos, hogy a kiváltó okra fény derüljön, s annak függvényében történjék a kezelés.

Provokáló finomságok
Egy pohár vörös bor, egy darab csokoládé, néhány falat ízletes sajt sok ember számára élvezet. Vannak azonban, akiknél ezek az ételek fejfájás válthatnak ki. De mi lehet mindennek az oka?

A fejfájást (elsősorban a migrénes rohamokat) összefüggésbe hozták bizonyos természetes élelmiszeralkotókkal, az aminokkal is. Az aminok olyan nitrogéntartalmú anyagok, melyek a növényekben, állatokban általánosan előfordulnak, és több közülük az élelmiszerek jellegzetes ízének, aromájának kialakításához is hozzájárul. Az élelmiszerekben előforduló aminok közül a tiramin, feniletilamin, hisztamin az, amelyekkel leginkább kapcsolatba hozzák a fejfájást. Úgy tűnik, hogy a migrénben szenvedők egy részének szervezete nem tudja elég gyorsan metabolizálni ezeket az aminokat, amelyek sokáig a testben maradva fejfájást idézhetnek elő. Az aminok és a fejfájás közötti összefüggésekre már évtizedekkel ezelőtt felfigyeltek, amikor a tuberkulózis kezelésére és a depresszió enyhítésére az ún. MAO (monoamin-oxidáz)-gátló gyógyszereket szedők közül többen súlyos fejfájásról számoltak be bizonyos ételek fogyasztása után. A MAO-enzimek feladata, hogy a szervezetre potenciálisan káros aminokat lebontsák, mielőtt még azok a véráramba kerülnének. A MAO-gátló gyógyszereket alkalmazóknál ez a méregtelenítési folyamat gátlódik, aminek következtében a vér amin-szintje megemelkedik. A MAO-enzim működése a migrénesek egy részénél örökletesen elégtelen lehet, ami magyarázatul szolgálhat a fejfájás kiváltására. A fejfájás provokálása kapcsán gyakran gyanúba keveredett, de egyelőre nem bizonyított élelmiszerek listája hosszú, amelyen többnyire a már említett aminokat, vagy alkoholt, koffeint, egyes adalékanyagokat (pl. tartósítószert) tartalmazó ételféleségek szerepelnek. Így többek között megtalálhatók rajta a sajtok, az alkoholos italok (elsősorban a vörösbor), a csokoládé, a kávé, kóla italok, tartósított ételek (savanyúságok, befőttek, pácolt vagy füstölt húsféleségek), a zsíros ételek, és egyes gyümölcsök (pl. citrusfélék, banán) is.

Megemlítendő még az ún. hideg okozta fejfájás is, ami az arra hajlamosaknál pl. a hideg, jeges ital, vagy fagylaltevés miatt alakulhat ki. Ez rendszerint 5 percnél rövidebb ideig tart, és többnyire a homlok középrészén (migréneseknél pedig a fájdalom szokott helyén) jelentkezik.

A határidős feladatok diktálta feszített munkatempó közepette is fontos a rendszeres, kiegyensúlyozott étkezés. Ha a vércukorszint 2,2 mmol/l alá csökken egy étkezés halasztása, kimaradása esetén, az érzékenyek minderre hipoglikémiás fejfájással reagálhatnak. Ez kihat a közérzetre és így a munkavégzés hatékonyságára is. A koplalást, a helytelen fogyókúrát emiatt szintén kísérheti fejfájás.

HarmoNet tipp: Különös betegség: Az űrfejfájás >>

Folyékony fájdalomcsillapító?

Különösen a nyári időszakban már szinte „a csapból is az folyik”, hogy mennyire fontos szervezetünket ellátni a megfelelő mennyiségű folyadékkal. Tudjuk, hogy hőségben több folyadékot veszítünk, mint általában, amit rendszeresen pótolnunk kell, még inkább akkor, ha a fizikai aktivitásunk is megnő, azaz többet mozgunk. Nem igazán közismert viszont, hogy fejfájást is kiválthat a folyadékhiány. Ilyen esetben jótékony hatású, és rövid időn belül a fájdalom enyhülését hozhatja a víz minél előbbi pótlása. Célszerű, ha mindig a kezünk ügyében, pl. a hűtőben, az étkező- és az íróasztalon, az autóban tartunk egy-egy palack vizet, vagy más energiamentes folyadékot (pl. teát), ami emlékeztet bennünket arra, hogy időben innunk kell. Váljék szokássá, hogy étkezési időben, testmozgás előtt, alatt és után is pótoljuk a folyadékot, és jó, ha minderre felhívjuk gyermekeink és idősebb hozzátartozóink figyelmét is. Fontos tudni, hogy az alkoholtartalmú italok – alkoholtartalmuk függvényében – a test különböző mértékű folyadékvesztését okozzák, ezért a folyadék pótlás szempontjából nem mérvadóak. A másnaposság (macskajaj) fő oka is a dehidratáció, ami gyakran párosul fejfájással.



Egymást erősítő hatások

A fejfájást kiváltó tényezők között gyakori a stressz, a fáradtság, a rendszertelen alvás és étkezés, a hormonális változások, azonban az időjárás (fronthatások), illetve a már említett egyes ételek, italok is előidézhetik a fejfájást. Ne feledjük azonban, hogy a fejfájást általában nem csupán egy tényező befolyásolja, hanem a kockázati faktorok komplex kombinációja. A fejfájás megjelenése szempontjából lényeges hatású élelmiszereket tehát nem feltétlenül kell örökre száműzni az étrendből, de arra nem árt figyelni, hogy egy-egy stresszes, kimerítő nap során mennyi folyadékot fogyasztunk, és mi kerül a tányérunkra. Nőknél a menstruáció kapcsán kialakuló hormonális ingadozás már önmagában elég lehet migrénes fejfájás kiváltásához, de ha mindemellett olyan más provokáló körülmények is egyidejűleg jelen vannak, mint az étkezés kimaradása, az adott személynél migrént elősegítő ételek, italok fogyasztása, akkor a roham nagyobb valószínűséggel és erősebben megjelenhet, és hosszabb ideig eltarthat.

Diétás fejfájás napló
Azoknak, akik szeretnék megelőzni, esetleg kivédeni a fejfájást, érdemes huzamosabb időn keresztül naplót vezetniük arról, hogy mikor jelentkezett a fejfájás, milyen erősségű és milyen típusú volt. Fontosak a körülmények is, a külső és belső történések, szituációk, s így köztük az elfogyasztott ételek, mint ismétlődő motívumok feljegyzése, ami addig ismeretlen összefüggéseket tárhat fel. Amennyiben étkezéssel kapcsolatos problémára fény derül, mindenképpen érdemes dietetikus szakembert felkeresni, aki segítséget tud nyújtani abban, hogy a táplálkozás kiegyensúlyozott maradjon, vagy azzá váljon.

A rendszeres mozgás, a jól összeállított étrend és a megfelelő életvitel javára válik mindenkinek, és a fejfájással küzdők számára is segíti hatékonyabbá és élvezhetőbbé tenni a munka és a kikapcsolódás idejét.

MDOSZ, Medipress
Kép: Piqs.de