Cukros! Járjak vele?

Cukorbetegség. Nagyon keveset tudunk róla, míg nem találkozunk vele közelről. Az átlagember annyit tud, hogy azok a cukrosok fura dolgokat esznek, fura tűkkel szurkálják magukat. Esetleg még azt is ismerik a kórházas filmeken szocializálódottak, hogy aki rosszul lesz, annak cukrot kell tenni a szájába, vagy kólát kell itatni vele, mert különben "behipózik". Aztán ha valakiről a családban kiderül: cukorbeteg. A kép megváltozik.

Először mindenki a gyógyulást keresi. Csodadoktorról Dr. Hírnévig járnak, hátha vissza lehet csinálni, amit a természet így elbaltázott. Aztán mikor szembesülnek azzal, hogy ez bizony így marad, megváltozik az élet.

Az I. típusú cukorbetegséget gyakran már egész fiatalon, akár gyerekkorban diagnosztizálják. A cukorbeteg kamasz, vagy fiatal szembesül azzal, hogy a többség nem ismeri a betegséget, s hogy emiatt nehezebben talál társat. A cukorbetegség miatt kialakulhat egy folyamatos betegségtudat, amit akarva-akaratlanul kisugároz a beteg.

Nem betegség, hanem állapot!
Ezt mondja a cukorbetegségről Ági, aki 12 éves kora óta él együtt a cukorral. „Amikor először fiúzni kezdtem, nagyon sokan selejtként kezeltek. Én nem ültem be csak úgy a mekibe egy kólára, sőt este is figyelnem kellett, hogy miből mennyit eszem és iszom. Nem rúghattam be a többiekkel, nem játszottak a cukros koktélok, így afféle furabogárnak kezeltek. Még olyan is akadt, aki amiatt nem járt velem végül, mert azt hitte, hogy ez olyan mint az AIDS. A középiskolában próbáltam nem elmondani a többieknek, diszkréten kezelni a dolgot. Csak az osztályfőnökkel beszélt anyukám, neki mondta el a teendőket és a legjobb barátnőm is tudott a dologról. Az egyik lány azonban észrevette, hogy a WC-ben beadtam az inzulin injekciómat. Föl jelentett az igazgatónál. Óriási botrány lett belőle, azt hitték, hogy narkós vagyok. Mire az osztályfőnököm tisztázta, hogy miről is van szó, addigra már mindenki megbélyegzett emberként kezelt. Szörnyű volt. Mivel intenzíven sportolok, így a sporttársakkal nagyon jól kijöttem. Most egy liszt érzékeny sporttársammal járok, akivel elég hasonló diétát tudunk tartani. Nem nézzük hülyének és bogarasnak egymást, és csak abban reménykedünk, hogy a gyerekeink nem öröklik majd ezeket a betegségeket.”

HarmoNet tipp: A gyermekkori diabétesz  >>

A cukorbeteg emberek ugyanolyan teljes életet tudnak élni, mint bárki.
Ha ügyesen tartják a diétájukat – és a többség hamar megtanulja – ugyanúgy élnek, mint a többiek. Vállalhatnak gyereket, bár a várandósság alatt fokozatosan kell figyelniük, igazi kockázatot ma már nem jelent a cukorbetegség. Sportolhatnak, mozoghatnak, csak éppen nem ehetnek meg bármit. Aki tehát épp egy cukros emberbe szeret bele, semmiféle kockázattal nem jár.

Édes élvezetből halálos kór: Diabetes - Ismerd fel! (Teszttel!) >>

Az idős kori, vagy II. típusú cukorbetegség esetében már sokkal több a nehézség, hiszen ezt főleg korosabb embereknél diagnosztizálják. Esetükben a pártalálás már nem olyan égető kérdés. Ennek ellenére, ha kapcsolatban vannak akkor az nagy segítség lehet számukra, megszédüléskor, elgyöngüléskor. A társ biztonságot jelent ezeknek az embereknek. Egy különös lélektani összefüggést is megfigyeltek, gyakran éppen az érzelmileg labilis, a szeretet és megértés fogalmából nem sokat kapott, ezt alig ismerő idősödők lesznek cukorbetegek. Az életkor előrehaladtával az ember egyre inkább a teljességet, érzelmi biztonságot óhajtja. Ekkor éleződik ki az is, ha nem megfelelő kapcsolatban élünk, s bizony a felismerés, hogy nincs támaszunk nagyon aggasztó lehet. Ekkor az ember a vérében felhalmozza azt a korábbi szeretetélményt, amit  valaha kapott és ettől nem hajlandó megszabadulni. Együttélni azonban ezzel sem lehetetlen. Ha ilyen párt találnál magadnak, figyelj oda kedvesed étkezésére, és érdemes a gyógynövények között is körbeszemlélned, ma már létezik diabétesz elleni gyógytea, és a csalán főzetét is ősi gyógymódnak tartják!