Táncterápia: tánc a lélekért

A több mint 5000 éves hagyományos kínai orvoslásban úgy tartják, hogy egy jó gyógyító, amíg a páciens az ajtótól a székig ér, a diagnózis 90 százalékát felállítja. Ezután már csak megerősítő, pontosító kérdéseket tesz fel és ellenőrző vizsgálatokat végez.

Én a gyógyításban mindig is a mozgásos, testi tapasztalással járó módszereket alkalmaztam, ezen belül annak keleti válfajait mint a chi kung, a jóga és a latihan. A közelmúltban nagyon felvillanyozott amikor megismerhettem a nyugati megközelítéseket is. Az egyik leghatékonyabb ezek közül a pszichodinamikus mozgás– és táncterápia.
Induló csoportjuk kapcsán két táncterapeutával, Sükösd Enikővel, és Rajnoha Szilviával beszélgettem a módszerükről.

1. Miért van szükségünk a táncterápiára?

Sokan tisztában vagyunk azzal, hogy életünk a kívánt irányba változzon, ahhoz mélyebben kellene megismernünk saját magunkat. Sőt még akár hajlandóak is lennénk be- bepillantani lelkünk mélyebb bugyraiba is, de mindehhez mástól - főleg egy idegen szakembertől -  segítséget kérni gyakran nehéz. Ezen kívül pedig annyi olyan érzésünk, élményünk van, amiket nem könnyű a megszokott utakon kifejezni, hisz legtöbbször pontosan mindezek szavakba öntése a legnagyobb feladat. A szavak néha nem fogják át az érzéseinket, nem érik el lelkünk legmélyebb bugyrait. Hisz mennyire sokat tud kifejezni egy elismerő pillantás, egy összerezdülő arc, egy oltalmazó ölelés – és mennyire mélyen is tud megérinteni bennünket. Mennyire sokat árul el egy emberről a mosolya, a tartása, a menése – hisz a testünk nem tud hazudni, természetesen őrzi lényünk mélyebb, őszintébb, természetesebb rétegeit.

2. Mitől terápiás eszköz a tánc?
A táncterápia során tehát nem csak a szavainkkal, hanem az egész testünkkel, és annak minden rezdülésével együtt engedünk teret az érzéseinknek, élményeinknek. A jelenlétük mind a testünkben, mind a térben, mind a másokkal való közös találkozásban egy különleges, elmélyült figyelemmel, egy nem hétköznapi, természetesebb, spontán tudatállapotban történik – a meditációhoz hasonlóan. S mivel egy elfogadó, befogadó, biztonságos közegbe engedhetjük bele magunkat, így korábbi konfliktusok, feszültségek, törések, traumák tudnak a felszínre jutni, sőt feloldódni, újraíródni, integrálódni. Például a dervistáncban is a táncosok a mozgás által egy olyan tudatállapotba kerülnek, aminek segítségével a mélyrétegekben megbúvó élmények, érzések törhetnek elő, ugyanakkor pedig megtapasztalják magukban azt a forrást is, ami elősegíti mindezek megdolgozását, meghaladását, integrálását is. A tánc, a testtudati munka által kreatív, gyógyító energiák szabadulhatnak fel, így új eszközökkel, egy másik, tudatosabb szinten tudjuk az élményeinket megélni, kifejezni, személyes valóságunkat újraalkotni.


3. Kiket vártok a csoportba?
Bárkit, aki szeretné önmagát mélyebben megismerni, változni, aki szívesebben fejezi ki magát mozgásban mint szavakban. Várunk, ha bajod van a testeddel, ha szeretsz játszani, kísérletezni, ha úgy érzed olyan érzelmi problémáid, kérdéseid vannak, amikhez mozgásban talán közelebb juthatsz. Ha szívesen dolgoznál Magadon másokkal együtt, akik talán pont hasonló nehézségekkel küzdenek, hogy társai legyünk egymásnak egy mély, benső lelki útnak. Nem szükséges se tánctudás, se különleges mozgáskészség.

HarmoNet tipp: Tribal fusion, a legújabb őrület >>

4. Milyen gyakorlatok vannak?
Foglalkozunk a térrel, a testünkre való figyelemmel, a testünkkel való kapcsolattal, az érintéssel, a másikkal való találkozással. Vannak instruált gyakorlatok, de van szabad improvizáció is. Van hogy zenére, van, hogy csendben mozgunk.
Az élmény mindig a helyzetből fakad, legyen szó az érintés könnyűségéről vagy nehézségéről, a befogadásról, az elfogadásról, vagy az elutasításról, a támaszról, az elengedésről, vagy épp a bizalomról, bizalmatlanságról, a zárkózottságról, vagy a kinyílásról. A gyakorlatok segítségével képesek vagyunk egyre jobban magunkra figyelni, a másikra hangolódni, és a pillanatban egyre inkább kiteljesedni.

5. Hogyan épül fel egy óra?
Vannak gyakorlatok, amelyeket egyedül végzünk, van amit párban, vagy hármasban, de van, hogy az egész csoporttal közösen.  Van a csoportnak egy beszélgetős része is, amikor együtt feldolgozzuk a mozgásos részben történteket.

6. A keleti módszereknél a légzés minősége, iránya mindig meghatározó. milyen szerepe van a légzésnek a táncterápiában?
Fontos szerepe van, hisz légzés összeszed, mélyít, összekötő a külső és a belső, a test és a lélek közt.

8. Kinek NEM ajánljátok a módszert?
Tulajdonképpen bárkinek ajánljuk, aki azt érzi, hogy nyitott, kíváncsi, elszánt és bátor, hogy nyíljon egy mélyebb, őszintébb és igazabb önmaga felé.

Bővebb információ >>