Dalai Láma tanításai a magyaroknak

A lámák a kiválasztott gyerekek nevét kis papírokra írják, gombócokban gyúrják, és egy tálban addig keringetik, mígnem egy kiesik belőle. A megnevezett gyermeket újra vizsgálat alá veszik, hiszen már négy éves korában hosszú szertartások alatt nyugalomban kell ülnie órákig, és áldásosztó kézzel megérinteni a feléje fordulókat.

Immár nyolcadik alkalommal fogok találkozni Tendzin Gyatsoval, a jelenlegi Dalai Lámával szeptemberben. Akár azt is mondhatnám, hogy 1985 óta vagyok a tanítványa, valamint amerikai titkárának, Alexander Berzin tanításainak egyik magyar nyelvű tolmácsolója. A Dalai Láma 85-ben a svájci Rikonban adott nyolc napos tanítást, majd Mr. Berzin annak magyarázatát hozta Budapestre a nyugati tanítványoknak. 

„Ne hasonlítsatok engem Jézushoz!
Ő egy nagy mester, egy Nagy Mester."

(Tendzin Gyatso, Őszentsége a 14.dalai láma)

Fontos tudni róla, hogy miközben népe egy istenség, a könyörületes Avalokitesvara bodhisztva megtestestesülésének tartja, ő maga lélekben mindig egyszerű parasztfiú maradt, és ezt mindig kinyilvánítja. Családtagjainak fényképe ott van a szobája falán, és szeret szolgákkal, szakácsokkal beszélgetni még a palotában is.

Ki ez az uralkodó, aki szolgákkal szeret társalogni?
Tibet vallási és világi uralkodója, aki ma az indiai Dharamszalában él és tanít, egy kelet-tibeti faluban született. Elődje, a 13. dalai láma, halála előtt megjelölt egy irányt, egy tavat, amelynek közelében áll egy tibeti parasztház, s halála után három évvel a legfőbb lámák elindultak abba az irányba megkeresni azt az anyát, akinek szokatlan álmai voltak gyermekével kapcsolatban, és azt a gyermeket, aki kivételes, oktatással nem indokolható tudással rendelkezik. A gyermek pedig felismerte és kiválasztotta elődjének tárgyait, és azt a személyt a kíséretből aki legközelebb állt a dalai láma szívéhez.

A lámák a kiválasztott gyerekek nevét kis papírokra írják, gombócokban gyúrják, és egy tálban addig keringetik, mígnem egy kiesik belőle. A megnevezett gyermeket újra vizsgálat alá veszik, hiszen már négy éves korában hosszú szertartások alatt nyugalomban kell ülnie órákig, és áldásosztó kézzel megérinteni a feléje fordulókat. A fentírt 85-ös szertartáson a színpadon előadói trónszékén nyolc-kilenc órán át tanított vagy meditált, miközben a hallgatóság kimehetett enni-inni vagy dolgát végezni.

A kommunista Kína katonái elárasztották Tibetet, felgyújtották a kolostorokat, tökretették a több évszázados drága könyveket. A fiatal Tentzin Gyatsonak azt ajánlották munkatársai, hogy meneküljön el India felé közvetlen kíséretével, mielőtt őt is rabságba ejtik, mint később a pancsen lámát. Az utóbbit elfogták, kilenc hónapig börtönben volt, majd hamarosan meghalt. Az új pancsen láma megtalálásához a Dalai Láma közreműködésére lett volna szükség, ő ezt kérvényezte is a kínai kormánytól, de nem kapott rá engedélyt, s az általa kiválaszott gyermek helyett mást választottak, akit Pekingben neveltek, s akit a Dalai Láma soha nem láthatott. (A Dalai Láma nem tulajdonnév, azért írom mégis nagy betűvel a nevét, mert itt most csak őrá vonatkozik, Tentzin Gyatsora, Őszentségére a XIV. Dalai Lámára.)

Dharamszala
India első miniszterelnöke, Dzsaváharlál Nehru, felajánlotta India egyik tartományát a menekülő 24 éves lámának és kíséretének. Dharamszalában lassan kialakítottak egy tibeti közösséget, ahol tovább folytatták a tanítást. Nehéz volt a tibetieknek megszokni Indiát, Tibet magas hegyekben fekszik, kevés növény terem, olyan állatokat tartanak, amelyek képesek a sovány növényzetet felhasználni. Tehát húsfogyasztó nép a tibeti. India pedig éppen az ellenkezője. Néhány állat fogyasztása teljesen tiltott, meleg van, minden növény megterem, de ezzel együtt minden betegség is könnyen terjed. Akinek az immunrendszere nem szokta meg generációkon keresztül az azonnali védekezést, annak nagyon óvatosan kell élni Indiában. Nem ajánlatos forralatlan vizet fogyasztani, a fehérjedús ételek hamar megromlanak a melegben. Az angolok kezdettől fogva elkülönültek az indiai néptől, és igyekeztek kis Angliát létrehozni mindenütt, ahol megtelepedtek.

A szerzetesek nem élhettek európai módra, szolgálókkal körülvéve, akik a fertőző dolgokat eltávolították volna körülöttük. Olyan életformát kellett kialakítani, ami szokatlan volt Tibetben is, Indiában is, és ez a kísérlet sok áldozatot követelt, elsősorban a különböző emésztőrendszeri szokások miatt. Maga a Dalai Láma is beteg lett, 2002 október 11 és 23 között el kellett halasztani az ausztriai Grazban a Kalacsakra Tantra szertartást.

Az óceán nyugalma
A dalai láma név óceánt jelent.
Óceánt, amelynek a felszínén jönnek-mennek a hullámok, de a felszín alatt mindig nyugodt marad. Minden megkínzott tibetivel együtt érez, fáj neki hazája és népe pusztulása, de azon dolgozik, hogy megértse a kínai emberek lelkét is, az egyének ellen soha ne legyen a szívében rosszindulat. 1989-ben neki ítélték a béke Nobel-díjat, s azóta is Buddha tanításaival békíti a különböző országok ellentéteit. Mindenütt szívesen fogadják az összes élőlényre kiterjesztett szeretetet, megértést, együttérzést. Mindehhez kedves bölcs mosoly, tréfás előadásmód járul.

A tibetiek általában derűsek. A számos nehézség ellenére rendszerint bármikor készek jót nevetni. A nehéz helyzetek, vagy az időnként nagyon tragikus hírek ellenére sem lesz nagyon nyugtalan a tudatom. Rövid ideig szomorúságot tapasztalok, de az sohasem marad sokáig. Néhány percen vagy órán belül odébbáll. Olyan, mint az óceán. A felszín hullámzik, de lent minden nyugodt marad.” (A megbocsátás bölcsessége)

Őszentsége a Dalai Láma nyilvános tanítást tart Budapesten, szeptember hónapban! >>

Dobosy Ildikó