Csoki, kávé, tea és a jótékony polifenolok

Egyre gyakrabban hallunk az öregedésgátló táplálkozásról, az antioxidáns hatású készítményekről és termékekről, így felmerülhet bennünk a kérdés: vajon túlmisztifikált divatjelenségről beszélünk, vagy valóban léteznek ilyen hatóanyagok, növények a természetben is? A legfrissebb élelmiszeripari kutatások is megerősítik a növényi antioxidánsok jelentőségét és egészségre gyakorolt pozitív hatásait, többek között az öregedés késleltetését. Cikkünk első részében mindenekelőtt az élvezeteknek hódolunk, és a tea, kávé, kakaó és csokoládé polifenoltartalmát vesszük górcső alá a tudományos eredmények tükrében.

Mik a polifenolok?
A polifenolok a gyümölcsökben, zöldségfélékben és egyes italokban (például a teában vagy a kávéban) nagy mennyiségben előforduló természetes vegyületek. Mivel képesek megvédeni az emberi szervezetet a szív- és érrendszeri betegségekkel valamint egyes ráktípusokkal szemben, kutatási szempontból különösen jelentős molekulacsoportot alkotnak. Az elmúlt 10 évben igencsak megnőtt a tudományos érdeklődés a polifenolok, valamint azok krónikus betegségek megelőzésében játszott szerepe iránt, különösen gyulladásgátló és antioxidáns hatásukkal kapcsolatban. Az élelmiszeriparban a polifenolokra irányuló figyelem olyan technológiai és termékfejlesztési újítások kidolgozását eredményezte, amelyek segítségével nagyobb mennyiségben állíthatók elő magasabb tápértékű és jobb egészségügyi hatásokkal rendelkező, polifenolokban gazdag termékek. Ma már egyre szélesebb körben elismerik a polifenolok krónikus betegségek megelőzésében és kezelésében játszott szerepét.

A növényi polifenolok egészségre gyakorolt hatása a tudomány mai állása szerint
Gary Williamson, a Leeds-i Egyetem munkatársa kutatásaiban átfogó adatokkal támasztotta alá, hogy a polifenolok csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Egy, a polifenoloknak az emberi szervezetre gyakorolt hatását vizsgáló analízis eredménye szerint például a polifenolok azáltal védik a szervezetet a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben, hogy csökkentik az LDL-koleszterin mennyiségét és a vérnyomást, valamint javítják az erek rugalmasságát, ami a szív- és érrendszeri betegségeknek is indikátora.

A polifenolok hatása függ a beviteli forrás (étel, ital) szerkezetétől, annak emészthetőségétől, „biológiai hozzáférhetőségétől”, illetve attól is, hogyan alakul át a szervezetben. Közel száz tanulmány áttekintése kimutatta, hogy a leghatékonyabban felszívódó polifenolok az izoflavonok, ezeket követik a katechinek és a flavononok; a leglassabb hasznosulási mutatókkal a proantocianidinek és az antocianinok rendelkeznek. Mivel minden polifenol felszívódásának hátterében más és más mechanizmus áll, nem szükségszerűen az a polifenol lesz jelen legnagyobb koncentrációban a szövetekben, amelyiket az étrend a legnagyobb mennyiségben tartalmazta.

A kávé és a polifenolok
A kávé legfontosabb biológiailag aktív összetevői a fenolsavak, ezek közül is elsősorban az antioxidáns hatású klorogénsavak. 100 ml filteres kávéban összesen 100-200 mg klorogénsav található.


A klorogénsav-összetevők felszívódásának és anyagcseréjének folyamatai kevésbé ismertek, mint a flavonoidok metabolizmusai, mivel a kávé számos különböző összetevőt tartalmaz, amelyek felszívódási, anyagcsere és kiválasztási mechanizmusa igen bonyolult. A köztudatban élő beidegződésszerű tévhitek, miszerint a hozzáadott tej vagy cukor befolyásolja a hatóanyagok felszívódását, tévesnek tűnnek. A Nestlé svájci kutatóközpontjában három különböző kávézási szokással rendelkező csoportot vizsgáltak. Az egyik csoport 10 százalékos zsírtartalmú tejjel, a másik cukorral, a harmadik növényi eredetű krémmel ízesített instant kávét fogyasztott. Az eredmények a tejes és az édes kávékülönlegességek híveinek sem okoznak csalódást: bebizonyosodott ugyanis, hogy a tej, a cukor és a krémező hozzáadása sem rontja az antioxidánsok felszívódásának hatékonyságát.

A kávé fenolsavjainak átalakulása és felszívódása határozza meg a kávéfogyasztás emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatásait. A legújabb kutatási eredmények szerint az emberi szervezet hatékonyan veszi fel a kávéban található fenolsavakat, és a kávéfogyasztás után mérhető mennyiségben jelenik meg a vérplazmában. Az Iowai Női Egészségügyi Vizsgálat (Iowa Women’s Health Study) keretében végzett, a kávéfogyasztás valamint a szív- és érrendszeri betegségek kapcsolatára irányuló kutatás eredményei azt mutatták, hogy a rendszeresen kávézó nők körében – a kávétól tartózkodókhoz képest – alacsonyabb a halálos kimenetelű szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának az esélye. Fontos megemlíteni azonban, hogy a mértékletesség itt is lényeges, hiszen azon nők kockázati értékei a legjobbak, akik naponta egy-három csésze kávét fogyasztanak el.

Emellett a napi hat vagy annál több csésze kávét ivó nőknél szignifikánsan, 30%-kal alacsonyabb a gyulladásos betegségek miatt bekövetkező halálesetek veszélye. Egy szingapúri kutatásba 63 257 középkorú, ill. idősebb kínaiból álló csoportot vontak be. A vizsgálat várható eredményei szerint azoknál, akik legalább napi négy csésze kávé fogyasztásáról számoltak be, 30%-kal kisebb volt a cukorbetegség kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik nem vallották magukat mindennapos kávéfogyasztóknak. Ez az összefüggés még szorosabbá vált, amikor a koffeinre vonatkoztatva értékelték az eredményeket, ami arra utal, hogy a koffeintől eltérő összetevők (például a klorogénsav) állhatnak a hatás hátterében. A Szingapúri Kínaiak Egészségügyi Vizsgálata során a kávé és a Parkinson-kór kapcsolatát is tanulmányozták, és az eredmények szerint napi kettő vagy több csésze kávé elfogyasztása 32%-kal csökkenti a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. A kutatások arra utalnak, hogy a kávéfogyasztás Parkinson-kór kialakulási esélyét csökkentő hatását feltehetően a koffein okozza.

A kakaó és a csokoládé
A táplálékkal felvehető flavonoidok egyik leggazdagabb forrását, a természetes kakaót mindenképpen meg kell említeni. Kevin Croft, a University of Western Australia kutatójának áttekintése szerint a kakaóban előforduló flavonoidok az antocianinok, a flavonok, a flavanolok és a flavonolok. A kakaófogyasztás jótékony egészségügyi következményei, így szív- és érrendszeri betegségekre gyakorolt pozitív hatásai is feltehetően a kakaó-flavonolok biológiai hozzáférhetőségével és aktivitásával állnak kapcsolatban. Heiss és munkatársai megfigyelték, hogy egy flavanolban gazdag kakaóital egy héten át tartó napi fogyasztása tartósan javította az érbelhártya rugalmasságát. Öt összesen 173, nagy mennyiségű kakaót tartalmazó étrendre irányuló, átlagosan 2 hetes fogyasztási időre kiterjedő kutatást felölelő kontroll-vizsgálat szerint a kakaóban gazdag étrend vérnyomásértékek jelentős csökkenését eredményezi.



Mi a helyzet a teával?

A víz után legnagyobb mennyiségben fogyasztott ital, a tea a világ népességének jelentős hányada számára igen fontos flavonoid-forrás. Magas polifenol- vagy flavonoid-tartalmának köszönhetően a tea csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A tea legfontosabb flavonoidjai a katechinek, a kvercetin és a teaflavinok.

Van néhány kulcsfontosságú tényező, amelyek meghatározzák a tea flavonoid-összetételét, valamint a tea flavonoidjainak biológiai hozzáférhetőségét és az elfogyasztást követően végbemenő átalakulásait. A flavonoid-összetételt befolyásolják a különböző teakészítési módok. A fekete tea vérplazmában jelentkező antioxidáns hatása összemérhető a zöld teáéval, mivel a katechineknek flavonoidokká alakulása a fekete teában nem csökkenti mérhetően annak antioxidáns hatását. A tea jótékony egészségügyi hatásának kiteljesítése érdekében szükséges, hogy a jelenleginél jobban megértsük a tea-flavonoidok hasznosulásának az emberi szervezetben lezajló folyamatait.

Forrás: Nestlé

Képek:
piqs.de: DieLoll3 - Aus Liebe zum Getränk
piqs.de: Micky - Life’s little treasures