Vérsűrűség: kényes egyensúly

A véralvadási értékek folyamatos, és rendszeres ellenőrzése létfontosságú minden olyan beteg számára, akik véralvadásgátló gyógyszert szednek. Ha ezeket a méréseket elérhető közelségben, akár otthonunkban, bármikor el tudják végezni, egy egyszerűen működő kis készülék segítségével - ez az ő esetükben egy új életminőséget jelent.

Rendszeres és azonnali ellenőrzés: nagyobb biztonság
A készülék nem csak véralvadási értékeket mutat, és a gyógyszeradagolás beállításában segít, hanem ami sokkal fontosabb: mindennapi biztonságérzetet nyújt annak a 100-150 ezer embernek és családjának, akik véralvadási zavarokban érintettek ma hazánkban. A készülék használatához a hátteret természetesen minden esetben egészségügyi szakember, orvos biztosítja, hiszen a gyógyszeradagolás változtatása csak orvos utasítása és ellenőrzése mellett történhet. Ez az állapot havonta – minimum - egy rutinellenőrzést kíván meg, laboratóriumi vérvétellel. Az utazás, a várakozás, és az egyéb kellemetlenségek sok beteg számára nehéz terhet, e mellett számos kötöttséget jelentenek. A másik nehézség abból adódik, hogy a véralvadásra számtalan életviteli szokás is hatással bír, úgy mint a táplálkozás, a hormonváltozás, lázas állapotok, egyéb gyógyszerek. Így a havi egy laboratóriumi rutinellenőrzés nem minden esetben jelent megnyugtató biztonságot az érintettek számára a mindennapokban. Ez a készülék lehetőve teszi a rendszeres és azonnali ellenőrzést, használatával könnyebben követhető a véralvadási értékek ingadozása.


Nem betegség, hanem következmény

A véralvadás zavara nem tekinthető betegségnek, ez inkább egy olyan állapot, ami egyéb betegségek, vagy diszfunkciók következménye. Sokféle probléma előfordulhat szervezetünkben, melynek megoldásában véralvadásgátló kezelésre van szükség terápiás vagy kiegészítő jelleggel. Az egyik leggyakoribb eset a szívbillentyű-beültetés, vagy egyéb műbillentyű beültetése, amikor is az idegen anyagra kicsapódik a véralvadék. Ez az alvadt vérdarabka egy ideig növekszik, majd leszakad és a vérkeringésbe kerülve útjára indul. Ha szűkületbe érkezik, beszorul az érbe, megáll, és eltorlaszolja véráram útját. Ez a trombózis, ami sokszor a lábszárban keletkezik. Ha azonban mindez életfontosságú szerveket von ki a keringésből, mint az agy, a tüdő, a szív: életveszélyes állapottal állunk szemben. A véralvadásunk tartományon belüli értékei tehát életbevágóak.

Érzékeny belső szabályozás
Az a tény, hogy vérünk folyékony, már önmagában is egy csoda. Vérünket hajlamosak vagyunk egy homogén, vörös színű folyadéknak tekinteni. A vérben azonban sokféle anyag kering. Egyrészt tele van sejtekkel, vannak benne fehérjék, hemoglobin, immunsejtek, vérlemezkék, vörösvérsejtek, stb. Ez egy sűrű massza, amely a szervezetünkben mégis képes megőrizni folyékony állapotát, így el tud jutni a sok kis hajszáléren keresztül a legutolsó sejtünkig is. Ha azonban a vér kikerül az ereinkből, akár a külvilág felé, akár belső vérzésekkel egyéb szervek, üregek felé, akkor nagyon gyorsan megalvad, szilárd lesz. Így elzárja az adott érpálya sérülését, és megakadályozza a folyamatos belső-külső vérzést, vérszivárgást. Ennek a tulajdonságának köszönhetően nem vérzünk el. Ha egy véralvadási folyamat az éren belül történik meg, akkor azonban eltömi azt az eret, amelyben keletkezik. A véralvadás folyamatát egy nagyon bonyolult belső szabályozórendszer irányítja. Amikor véralvadási időt mérünk, akkor arról kapunk pontos információt, hogy ez a szabályozó rendszer hogyan működik. A véralvadást jelző értékek egészséges emberek esetében közel egyenlők.

Kényes egyensúly:
Vannak olyan állapotok, amikor a szervezet belső finom szabályozórendszere felborul, és nem tudja a helyzetnek megfelelően tenni a munkáját. Visszatérve a műbillentyűk példájára, - az ilyet a szervezet testidegen anyagként érzékeli, és igyekszik véralvadékkal körbevenni, elszigetelni, megszabadulni, ilyen módon védeni meg a szervezetet az idegen anyagtól. Ha a műbillentyűn véralvadék jön létre, ez veszélyes, hiszen leszakadva fontos szerveknél elzáródást okozhat. A véralvadásgátlók ennek a folyamatnak a megakadályozására szolgálnak. Ez azonban mellékhatásokkal jár, tehát ha véralvadásgátlót szedünk, az azt is jelenti, hogy sérüléseknél nehezebben alvad meg a vérünk,  mesterségesen vérzékennyé válunk.

Ha túl nagy dózisban szedjük a véralvadásgátlót, az is veszélyes, mert kisebb belső, vagy külső sérülések által elvérezhetünk. Olyan kis, belső sérülésekről van szó, melyeket észre sem vennénk. Ezeknek a mikro-sérüléseknek naponta ki vagyunk téve. Ha csak leugrunk egy lépcsőről, elpattanhat egy hajszálér. Egy nagyobb nyelésnél a falat megkarcolhatja a nyelőcsőt, vagy megsérülhet a gyomor. Megerőltető testhelyzetek okozhatnak kisebb ízületi vérzéseket. Egészséges ember esetében ezeket észre sem vesszük. Ha azonban a véralvadásgátló tablettákkal mesterségesen gátoljuk a véralvadás folyamatát, akkor ezek az akár napokig tartó mikrovérzések veszélyessé válhatnak. Eleinte semmit nem érzünk. Azután az érintett szerv beduzzadhat. Majd vérszegénnyé válunk. A megoldás tehát, a véralvadási értékek un. terápiás tartományának elérése és megtartása.

Terápiás tartományban maradni
A véralvadást mérő készülékkel megmérhető, hogy helyes dózisban kapja-e a beteg a gyógyszert, tehát a terápiás tartományban tud-e maradni. Ha túl sűrű a vérünk, a trombózis, infarktus veszélye fenyeget, ha túl híg, akkor az elvérzés, vérszegénység. A véralvadás ideje nagyon változó lehet, e mellett mutat egy napi, heti, havi ingadozást is, egyéb betegségektől, állapotoktól függően.

Saját terápiás tartományunkat természetesen csakis az orvosunk határozhatja meg, ez betegségenként is változik. Ha eltérő értéket tapasztalunk, konzultálnunk kell a kezelőorvosunkkal. A véralvadási zavarok súlyos egészségügyi zavarnak számítanak, így a folyamatos orvosi ellenőrzés és konzultáció minden esetben szükséges!

Kép és szöveg: Labtestonline