A magyarok harmada füstöl

Világszerte több mint egy milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt. E káros szenvedély jelenleg több mint 3 millió ember halálát okozza évente. Ez a szám a következő évezred ’20-as, ’30-as éveire 10 millióra emelkedhet, ami azt jelenti, hogy a dohányzás okozta következményektől 3 másodpercenként meghalhat valaki a Földön. Korunk pestisének tartott dohányzás okozta mérhetetlen pusztítás tovább fogja szedni áldozatait, amennyiben nem teszünk ellene. Május 31-én van a Nemdohányzók Világnapja.

Hazai viszonylatban naponta mintegy 77, évente pedig 28 000 embert veszítünk el, akiknek a halála összefüggésbe hozható a dohányzással. Ha a jelenlegi trend tovább folytatódik, 2030-ra a dohányzás okozta halálozások száma évente 10 millió főre fog emelkedni, így becslések szerint ebben az évszázadban a dohányzás mintegy egymilliárd ember halálát fogja okozni.  A dohányosok nagy többsége 18 éves kora előtt már kipróbált valamilyen dohány¬terméket. Ha ennek a tendenciának nem tudunk gátat szabni, akkor becslések szerint az egész életen át tartó dohányzás 250 millió ma élő gyermek halálát fogja okozni. 151 országot tekintve a serdülő korú lányok mintegy 7, míg a fiúk közel  12 %-a hódol ennek a káros szenvedélynek.

Hazánk a dohányzást tekintve a világranglistán dobogós helyre került. Évente 30 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében. Ez az egy évben előforduló halálesetek mintegy húsz százalékát teszi ki. Magyarországon minden harmadik ember dohányzik, és ezt az arányt évek óta sem tudják visszaszorítani. A fiatalok egyre hamarabb kezdik, minden ötödik 10 éves már elszívta az első cigijét. A 13 évesek között már 50 százalékos az arány, 10 kezdő középiskolásból pedig már 7 cigizett. Sokan a szülőktől látják, és szívják. Minden ötödik gyerek egy doboz cigit szív el passzív dohányosként egy hétvége alatt.
 
Merkely Béla, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke hangsúlyozta: "A  káros szenvedély felelős a tüdőrák okozta halálozás 90-95 százalékáért, és az összes halálos rákbetegség 30-35 százalékáért, ugyanakkor az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért.  A koszorúér betegségek harmada is a dohányzás számlájára írható. Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek. Az MKT elnöke kiemelte, Magyarországon a felnőtt lakosság egyharmada dohányzik rendszeresen, a személyenkénti cigarettafogyasztás meghaladja a kétezer szálat. Abbahagyni csak kevesen tudják, pedig a felmérések szerint 10-ből 4-en szeretnének leszokni. Mindenképpen érdemes letenni a cigarettát, hiszen már egy nap elteltével a hirtelen szívhalál kockázata jelentősen csökken, 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, 9 hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, 1 év után a szívinfarktus, 5 év után pedig a tüdőrák kockázata a felére csökken – fejezte be gondolatait.
 
Tóth Kálmán, az MKT főtitkára a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének jelentőségét hangsúlyozta. Elmondta, hogy mindenkinek – még maguknak az orvosoknak is – gondos figyelmet kell fordítania a kockázati célértékek karbantartására. Fontos, hogy az emberek ügyeljenek vérnyomásukra, vércukor és koleszterin szintjükre, de emellett az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás egészségmegőrző szerepe is lényeges.

 
 
A kockázati tényezők csökkentésének jelentőségét is hangoztatta Prof. Dr. Tóth Kálmán. Elmondta, hogy a vérnyomás tekintetében a 140/90 Hgmm-es érték elérésére kell törekedni, míg a vércukorszint 5,8 mmol/l-es és a koleszterinszint 5 mmol/l-es értéke a mérvadó. A professzor kiemelte a helyes táplálkozás fontosságát, és azt tanácsolja, hogy mindenki igyekezzen követni a mediterrán diéta előírásait. Naponta legalább 30–40 dkg gyümölcs vagy zöldség fogyasztása, valamint a sószegény étrend követése kifejezetten jótékony hatású a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése szempontjából. Különösen ügyelnie kell a helyes életmódra azoknak, akik családjában egy bizonyos kor – nők esetében 65 év, férfiaknál 55 év – előtt szív- és érrendszeri haláleset fordult elő valamelyik családtagnál. A kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulásában ugyanis genetikai tényezők is szerepet játszanak- fejezte be gondolatait.
 
Merkely Béla professzor a dohányzást szabályozó törvénnyel kapcsolatosan hangsúlyozta: az MKT üdvözli a döntést, azonban továbbra sem elégszik meg a 2012-től hatályos rendelkezésekkel, további szabályozások bevezetését szeretné elérni a dohányzás még nagyobb mértékű visszaszorítása érdekében. Az MKT a többi társasággal karöltve szorgalmazni kívánja a dohánytermékek árának emelését, a káros szenvedélyről való leszokás támogatásának megfelelő finanszírozását, valamint az ehhez szükséges szakemberek képzését, biztosítását. Továbbá a társaságok szeretnék elérni a dohánytermékek csomagolásának és reklámozásának még szigorúbb szabályozását az elrettentés jegyében, valamint még nagyobb szerepvállalásra bíztatják a médiát a dohányzás káros hatásainak bemutatásában. A szakemberek véleménye szerint ugyanis csak ezeknek az eszközöknek az együttes alkalmazása révén lehet igazán eredményesen visszaszorítani a dohányzás térhódítását.
 
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) kezdeményezésére 1988 óta május 31. a Nemdohányzó Világnap. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás veszélyeire. Ez egy jó alkalom, hogy egy napra mindenki letegye a cigarettát ezzel is óvva saját és környezete egészségét. Érdemes fontolóra venni, hogy ne csak ezen az egy napon, hanem egész évben tudjunk megálljt parancsolni káros szenvedélyünknek.