A 11 leggyakoribb lakodalmi szokás

Esküvőszervezőként gyakran botlom olyan kérdésekbe, hogy miért kell, hogy legyen valami kék az esküvőn? Összegyűjtöttem egy csokorba a legnépszerűbb szokásokat, amelyekre még ma is odafigyelnek a párok. Ha a pároknak nem is jutna eszébe, de anyáink és nagyanyáink biztosan tudják még, hogy miért ültetnek a menyasszony ölébe kisfiút a lagziban, vagy hogy mire figyeljünk, ha felszeljük esküvői tortánkat.

1. Valami régi, valami új, valami kölcsönkapott és valami kék
Az esküvői szokások közül az abszolút klasszikus Angliából származik. A menyasszonynak esküvője napján szerencsés viselnie magán valami régi és valami új, valami kölcsönkapott és valami kék dolgot. Ha ezt a négyet nem felejti el, esküvője és házassága is boldog lesz!

A régi lehet például egy családi ékszer, a nagymamától kapott medál, az új lehet a menyasszony cipője vagy ruhája (ha nem kölcsönzött). A kölcsön kapott lehet a barátnő gyöngysora, esetleg egy zsebkendő, a kék pedig sokszor a harisnyakötőn egy kis masni, esetleg kék virág a menyasszonyi csokorban. A régi a menyasszony eddigi, hajadon életét szimbolizálja az "új" pedig a most induló életszakaszt, szerepét, mint a feleség.
A "kölcsönkapott’ a barátságot és a szerelmet jelképezi, hiszen ezt a kettőt nem lehet örökre megváltani a papírral. Ugyanúgy vigyáznunk kell ezekre az érzésekre, mint a kölcsönkapott dolgokra. Ápolnunk kell őket és törődünk velük. A "kék" természetesen a hűséget jelenti, ami sokak szerint egy házasságban a legfőbb érdem.



2. Gonosz szellemek elűzése

A gonosz szellemek csendben érkeznek és félnek minden zajtól. A porcelántörés, az autó hátuljához kötött "utánfutó" konzervdobozok mind e célból terjedtek el, hogy elűzzék a rosszakarókat. Amikor a férj feleségét karjaiban tartva először lépi át közös otthonuk küszöbét, az is azt szimbolizálja, hogy megvédi asszonyát a szellemektől, akiknek kedvenc tartózkodási helyük köztudottan a ház eldugott részei, bemélyedései és a küszöb alatti részek.

3. Akadályok legyőzése
Annak jeléül, hogy a boldogsághoz vezető úton bizony akadályok is előfordulnak, egy farönkkel zárják el a templomhoz vezető utat, amelyet az ifjú párnak egy (lehetőleg öreg, rozsdás) fűrésszel kell kettéfűrészelniük. Ha sikerül a művelet, az azt szimbolizálja, hogy közösen a jövőben is legyőzik az akadályokat, amelyeket az élet állít eléjük.

4. Ki a következő?

Ki ne ismerné az amerikai filmekből a szokást, amikor a menyasszony még hajadon barátnői, ismerősei felsorakoznak, hogy elkapják az ara csokrát, amint az a háta mögé dobja. (Erre ma már kifejezetten dobócsokrot készítenek, nem a menyasszonyi csokor repül ilyenkor!) Akinek sikerül megkaparintania, az lesz a következő menyasszony a társaságból! A még nőtlen férfiak közül is hasonló módon szokták eldönteni, ki lesz a következő: a vőlegény menyasszonya harisnyakötőjét dobja közéjük. 

5. Ki az úr a háznál?
Régen ez nem volt kérdés, egyértelmű volt, hogy a férfi viseli a kalapot. Ma már a női emancipációnak köszönhetően azzal is lehet viccelődni, hogy vajon a férj papucsférj lesz-e, aki csak a felesége kívánságait lesi, vagy az asszony fogja férjura minden parancsát teljesíteni. Könnyű megállapítani! Mindössze arra kell figyelni, hogy kinek a keze van felül az esküvői torta felvágásakor vagy a templomi esketéskor, és megtudjuk, hogy ki lesz az úr a háznál.



6. A koszorúslányok

A koszorúslányoknak eredetileg az volt a feladatuk, hogy megvédjék a menyasszonyt. Mindannyiuk ugyanolyan ruhát visel, hogy ezzel megtévesszék a rossz szellemeket vagy a menyasszony elrablóit. Egy másik változat szerint a koszorúslányok a menyasszony falujából (városából) származó hajadonok voltak, akiknek az esküvőn nyílt lehetőségük a menyasszony mellett a figyelem középpontjába kerülni és így maguknak férjet találni. Azért viseltek egyforma ruhát, hogy mindannyian egyenlő eséllyel indulhassanak.

7. Rizsszórás - búzaszórás
Ez a szokás természetesen nem máshonnan származik, mint Ázsiából: az ifjú párra rizst dobálnak, általában a házasságkötő teremből kijövet. A rizs a termékenységet jelképezi. A magyaroknál a rizs helyét átveheti a búza, hisz nálunk az ősi termékenység jelképe a rizs helyett inkább ez. Történhet ez a templomi ceremónia után is, de ott inkább a rózsaszirom szórása a jellemző.

8. Rózsaszirom szórása
Talán a legszebb, legősibb szokás, hogy az oltárhoz vezető útra virágszirmokat szórnak. Édes látvány, ha ezt kis koszorúslányok teszik pici kosárkájukból. A bő gyermekáldáson kívül a rózsaszirmok segítenek elegyengetni a házasság oly sokszor megpróbáltatásokkal teli, göröngyös útját is.



9. Kisfiú a menyasszony ölében

Több országban is elterjedt szokás, hogy a lakodalom alatt egy kisfiút ültetnek a menyasszony ölébe. A fiúgyermek a termékenységen kívül elsősorban a családnév továbbvitelének jelképe. Egy kínai szokás szerint egy kisfiúnak meg kell pördülnie az esküvői ágyon, hogy biztosítva legyen: az elsőszülött fiú lesz.

10. Kínálás és bőség 
Az esküvőn nagyon sok helyen szokás kimenni és a menet mellett haldókat kínálni pálinkával, pogácsával. Akinek az összes kínált étele elfogy, az képes megvendégelni a falut, vagyis gazdag lesz, ezért ilyenkor illendő elfogadni a kínálást, vagy akár duplán venni is sem illetlenség.

11. A gyűrűk viselése eljegyzés és esküvő után
Az eljegyzés lényege, hogy jegygyűrűt húz a férfi választottja ujjára és fordítva. Méghozzá a bal gyűrűsujjára. Magyarországon (és más európai országban is, kivéve Franciaország) az eljegyzés időtartama alatt a bal, majd az esküvő után a jobb kéz gyűrűsujján viselik a jegygyűrűt.