Az 5 leggyakoribb és legveszélyesebb utazási betegség

Az alábbiakban a leggyakoribb és legsűrűbben előforduló utazási betegségeket mutatjuk be, amelyeket azért nevezünk utazási betegségeknek, mert Magyarországon nem, vagy csak alkalmanként fordulnak elő, viszont az utazók más országokban találkozhatnak velük, így az ő esetükben fennáll a fertőződés veszélye.

Évente minden tizedik utazó megbetegszik valamilyen betegségben az utazása során, illetve minden tízezer utazóból egy meghal egy külföldi nyaralás alatti megbetegedés miatt.

Sajnos Magyarországon is előfordulnak olyan járványok, amelyekben a fertőző forrás valószínűsíthetően egy utazó lehetett. Gondoljunk csak a hepatitis-A és -B fertőzésekre, amelyeket akár egy mediterrán nyaralás során is beszerezhetünk.

Hogy csak a leggyakoribb és legsúlyosabb utazási betegségeket említsük példaként, a világon évente többmillió hepatitises, maláriás és hastífuszos megbetegedést regisztrálnak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kimutatásai alapján. Utazás előtt érdemes utánanézni, hogy az adott ország milyen egészségügyi veszélyeket rejt, és ennek tudatában dönteni a felkészülésről – írta az utazaselott.hu.



Az 5 legveszélyesebb fertőző betegség

A legveszélyesebb betegségekről mindenki azt gondolja, hogy elsősorban a fejlődő országok mérhetetlen szegénységben élő lakosait fenyegetik. A tények azonban azt támasztják alá, hogy a fertőző betegségek nem válogatnak: a gazdaságilag fejlett országok turistái, akik az egzotikum kedvéért akár a világ másik végére is elutaznak, szintén veszélyben lehetnek. 


Malária

A legismertebb betegség, ami egy egzotikus országokban történő pihenés kapcsán gyakran felmerül, a malária. Nem véletlenül ismerik oly sokan: 3,3 milliárd embert, vagyis a Föld lakosainak felét veszélyezteti a szúnyogok által terjesztett betegség.

Évente 250 millióan fertőződnek meg a kórokozó parazitával, és közel 1 millióan halnak bele a váltólázba. A leginkább veszélyeztetettek a fejlődő országok lakosai, illetve az ide látogató turisták. A leginkább érintett kontinens Afrika, ahol a gyermekhalálozások 20%-át a malária okozza. Az itt élő gyermekek évente legalább egyszer átesnek a betegségen, és a kis betegek közül félpercenként egy meg is hal a betegségben.

Nem minden malária egyforma. A megbetegedéseket okozó négy Plasmodium faj közül a Plasmodium falciparum a legelterjedtebb, és mind közül a legveszélyesebb is. Az aggasztó mégis inkább az, hogy egyre inkább terjednek a gyógyszer-rezisztens fajok. Ezek a paraziták már nem pusztíthatók el egyszerű kezeléssel, hiszen ellenállóak a különböző gyógyszerekre. A rezisztenciát Thaiföld-Kambodzsa határán figyelték meg.

Elsődleges cél a rezisztens fajok elterjedésének megakadályozása, illetve a csípés megelőzése. A turistáknak talán könnyebb dolguk van, mint a helybélieknek, hiszen ők antimaláriás tabletták szedésével megelőzhetik a betegséget. Ma már van olyan készítmény, amellyel napozni is lehet, illetve amely  megvédhet a maláriát okozó parazita több típusával szemben.

Dengue-láz

Egy másik, az elmúlt évtizedekben jelentős, elterjedőben levő betegség a Dengue-láz. Ma a Föld lakosainak 40%-át, vagyis 2,5 milliárd embert fenyeget a kór, mely elsősorban a trópusi és szubtrópusi területeken fordul elő. A maláriához hasonlóan ezt is szúnyogok terjesztik. Általában influenzaszerű tüneteket okoz, de súlyosabb esetben vérzéses láz alakulhat ki. A betegségért 4 közeli rokonságban álló vírus felelős. Ha valaki átesik a betegségen, esetleg védetté válhat az adott típussal szemben. Gyakori azonban, hogy az ismételt fertőzés már nagyon komoly klinikai kép formájában zajlik. 50 millió új fertőzöttet regisztrálnak évente, és hozzávetőlegesen 500 ezer beteg kerül kórházba vérzéses lázzal. A megfelelő kezelés hiányában minden ötödik beteg meghalna.

A korábbi járványok során megfigyelték, hogy azok körében, akik még nem találkoztak a kórokozóval, a fertőződési ráta akár 90%-os is lehet! A vírus mára már több mint 100 országban számít gyakorinak: Afrika és Amerika országaiban, a Kelet-Mediterráneumban, Dél-Kelet-Ázsiában és a Nyugat-Csendes-óceán térségében elterjedt. Sajnos a Dengue-láz ellen még nincs védőoltás, így ha valaki utazásáról hazatérve influenzaszerű tüneteket észlel, azonnal forduljon orvoshoz.



Hepatitisz

Van egy vírus, amely százszor fertőzőbb, mint a HIV, és amelyik 2 milliárd embert betegít meg évente. A HIV-hez hasonlóan terjed az emberi testnedvek közvetítésével, de ez a vírus az emberi szervezeten kívül is életképes maradhat, és akár 7 napig is fertőzhet. A hepatitis-B vírus rendkívül veszélyes! 350 millió krónikus beteg él közöttünk, akik vírusgazdaként folyamatosan megfertőzhetik egészséges társaikat. Becslések szerint minden évben 600 ezer ember hal meg a betegség következtében. A halál oka a májzsugor, illetve a vírushordozás talaján kialakuló rákos megbetegedés. Kínában és Ázsia egyes országaiban a legtöbben már gyermekkorban megfertőződnek. Ebben a kiemelt régióban minden tizedik felnőtt krónikus hepatitis-B hordozó. Egyes becslések szerint az Amazonas térségében, Kelet- és Közép-Európa déli területein, a Közel-Keleten és az Indiai-szubkontinensen a lakosság 5%-a hordozza krónikusan a vírust.

1982 óta rendelkezésünkre áll a hepatitis-B elleni vakcina, mely 95%-os hatékonysággal előzi meg a betegség kialakulását, és hosszútávú védelmet nyújthat a vírussal szemben. A hepatitis-B elleni vakcina Magyarországon 1999-ben került be a kötelező védőoltások közé, ami azt jelenti, hogy éppen a szexuálisan legaktívabb korosztályt (26 évnél idősebbek) még nem oltották be, így ők védtelenek a vírussal szemben.

Ugyanennek a víruscsaládnak tagja a hepatitis-A is. Potenciális veszélyessége abban rejlik, hogy fertőzött élelmiszerek fogyasztásával terjed, és nagyon elterjedt, ezért könnyű megfertőződni. Évente 1,4 millióan betegednek meg hepatitis-A vírusfertőzés miatt, és gyakran alakulnak ki robbanásszerűen terjedő járványok is. Az egyik legnagyobb az 1988-as sanghaji járvány volt, itt 300 ezer embert érintett a fertőzés.

A hepatitis-A fertőzés általában nem jár a hepatitis B-hez hasonló végzetes szövődményekkel, de a teljes felépülés ez esetben is hónapokig tarthat. A legnagyobb veszélyben azok vannak, akik olyan területen élnek, illetve olyan területre utaznak, ahol a higiénés viszonyok nem megfelelőek. A fejlődő országokban igen magas a fertőzöttségi arány, de a nagy járványok mégis azokon a területeken alakulnak ki, ahol a lakosság számára idegen a vírus. Ezért ott nagyon rövid idő alatt képes sok embert egyidőben megbetegíteni. Erre volt példa az istvándi járvány 2006-ban, amikor egy turista, vélhetően Olaszországból hozta haza a vírust, járványt okozva lakóhelyén. A hepatitis-A járvány előfordul Magyarországon is, a fertőzés esélye az árvizek és belvizek idején megnövekszik.

Az utazók és a veszélyeztetett területeken élők számára a leghatékonyabb megelőzési mód a védőoltás felvétele. Tíz nappal az immunizálás után gyakorlatilag mindenkinél kialakul a megfelelő immunvédelem. Létezik hepatitis-A és -B ellen is védelmet nyújtó kombinált oltás, a teljes oltási sor felvételével mindkét betegség ellen hosszú, évtizedekre szóló védelmet szerezhetünk.

Hastífusz

Szintén a fertőzött élelmiszerekkel, elsősorban szennyezett vízzel juthat a szervezetbe a hastífuszt okozó baktérium. Ázsia déli és délkeleti régióiban a legmagasabb a fertőzöttségi arány: 100 ezer emberből 274 biztosan beteg . Súlyos problémákat okoz a betegség a volt szovjet tagállamok területén, Afrikában és Dél-Amerikában is.

A jelenlegi adatok szerint évente akár 33 millióan is megfertőződnek, és átlagosan 216 ezren meghalnak a magas lázzal járó betegségben. A tífusz elsősorban az iskoláskorú gyermekekre és a fiatal felnőttekre veszélyes.

A legkomolyabb járvány a közelmúltból talán a 2004-2005-ös kongói járvány volt, ott összesen 42.564 tífuszos megbetegedést jelentettek. A tífusz ellen is létezik védőoltás, amely ajánlott az utazóknak.

[kapcsolodo_cikkek] 
Kolera

A másik igen veszélyes bakteriális eredetű bélfertőzés a kolera. A kór okozója a Vibrio cholerae, amely a szervezetbe jutva képes méreganyagot termelni. Ez súlyos, gyakran végzetes kiszáradáshoz vezető hasmenést okoz. Rendkívül fertőző, ez a betegek számában is tükröződik. Évente 5 millió új fertőzést sikerül diagnosztizálni. Gyakran túl későn kerül sor a diagnózisra. Évente 110.000 ember hal meg hastífusz következtében. Kedvez a betegség terjedésének az a tény, hogy a betegség 75%-ban tünetmentesen zajlik, azonban így is fertőzhet.

A kolera eredeti hazája a Gangesz deltája volt. Innen terjedt el a 19. században, és végigsöpört az összes kontinensen 6 hatalmas járványt, és több millió ember halálát okozva. A hetedik, napjainkban is tartó hullám még 1961-ben kezdődött Dél-Ázsiában, 10 évvel később elérte Afrikát, majd 1991-re átterjedt Amerikára is. Ma gyakorlatilag minden országban jelen van. A legkomolyabb járvány Haitit sújtja, ahol 171.304 lakos fertőződött meg, és több mint 3.600 esett áldozatul a kolerának . Innen terjedt át a kór Dominikára, ahol 154 bejelentett esetről van a hatóságoknak tudomása. A kolera az afrikai kontinenst sem kímélte a tavalyi évben: Kamerunból, Csádból, Nigerből és Nigériából együttesen 40.468 betegről adtak hírt, ebből 1.879 halállal végződött.

A kolera ellen védőoltással óvhatjuk magunkat, a betegség kezelése a tünetek mérséklésére irányul, mert egyéb megoldás nem létezik. Az utazóknak érdemes elkerülni a fertőzött területeket, vagy ha ez nem megoldható, akkor fontos betartani az élelmiszerekre vonatkozó szabályt: „Főzd meg, süsd meg, hámozd meg, vagy felejtsd el!”