Szervezetünk legnagyobb ellensége - mi az?

Ugye szeretnénk mindig fiatalos lendülettel és boldogan élni életünket, nem félve attól, hogy egyszer csak valami kiismerhetetlen és sötét betegség dönt le a lábunkról bennünket? Ma már többet tudhatunk erről, mint régen és többet is tehetünk érte.

A legfontosabb, hogy tudatosan kell élnünk, tudatosan kell táplálkoznunk, és vezetnünk saját életünket. Erre mindenkinek van lehetősége, attól függetlenül, hogy milyen körülmények között él és dolgozik. De persze tudnunk kell először is, hogy mi az, amire feltétlenül oda kell figyelnünk.
A legmodernebb élettan és életmódkutatók szerint az emberek táplálkozása mintegy 60-80%-ban meghatározza az egészséget és a közérzetet, ezért talán először a táplálkozással kell foglalkoznunk, ezen belül is a legfontosabb kockázati tényezőkkel. Sajnos az orvosok már csak a kialakult betegséggel, vagy egészségkárosodással találkoznak, nem várhatjuk tehát, hogy az életmódunkat is figyelemmel kísérjék, a mára kialakult orvoslásban nekik nem ez a dolguk, mi magunkért pedig sokkal többet tudunk tenni a megelőzésben. A legújabb kutatások szerint van egy olyan élelmi anyag, amely a leginkább felelős a gyakori degeneratív betegségekért, és amely leginkább hozzájárul betegségeink kialakulásához. Ez az anyag a zsír és mindenféle zsiradék!
 
Számos kutatás és tudományos vizsgálat szerint a szív és érrendszeri betegségek súlyos lerakódásaiért, a rákos betegségek kialakulásáért és a cukorbetegség inzulin-blokkoló jelenségéért, de a csontritkulás elterjedéséért is a zsiradékfogyasztás az első számú felelős! A kevés zsírt fogyasztó társadalmakban és kultúrákban ezen betegségek szinte ismeretlenek.
A hagyományos európai táplálkozás a "jó dús" állati fehérjékkel és zsiradékokkal támogatott étrendet kedveli. Pedig a legveszedelmesebb élelmiszerek ebből a szempontból: mindenféle állati zsír (sertés, liba, kacsa, vaj), mindenféle részben vagy egészben keményített, hidrogénezett növényi zsír vagy zsiradék is (tehát sütőzsiradékok, margarinok, és sajnos, bármilyen meglepő, ide tartoznak a meleg, vagy hideg eljárásokkal kisajtolt étkezési növényi olajok, a napraforgó, a repce, a mogyoró, a szója, az oliva). Ez utóbbiak ugyan egészséges olajos magokból illetve olajbogyóból kinyert növényi olajok, de megszabadítva rendkívül értékes "terjedelmüktől", tehát rostanyaguktól, azonnal oxidálódni kezdenek, kémiai szerkezetük megváltozik. Így lesz például 10-12 cső rendkívül értékes csemegekukoricából néhány kanál kukoricaolaj, amely egy avasodó, bomló, finomított élelmiszer. A dióféléket, mogyoróféléket, napraforgómagot, szezámmagot és az összes hasonló növényi zsírokat és olajokat tartalmazó növényi élelmiszert csak természetes formájában - magként és bogyóként, vagy ezekből készült krémként - érdemes fogyasztanunk. A bomló olajokból és zsírokból "defektes" sejtek jönnek létre, melyeken ki-bejárhatnak a kórokozók, rákos sejtek védelem nélkül.
 
Például az oly közkedvelt sertéshús relatív zsírtartalma 60-80%, az érlelt (sárga) sajtoké 50-80% és az egyéb ömlesztett sajtok és zsíros vajkrémek és vajkészítmények zsiradéktartalma 50-90% közé tehető. A csokoládé és a cukrászsütemények zsírtartalma is 50% körül van. Az a veszélyes tehát, hogy egy normál étrendű ember sokféle zsiradékot fogyaszt el egy nap és ez nap nap után így folytatódik. Észre sem veszi a problémát, csak akkor, amikor az már betegség formájában "beköszönt". Mindenféle zsiradék, legyen az növényi, vagy állati jellegű, akár 2-3 szorosára is képes növelni a normál emésztés időtartamát (a szalonna 12-14 órát is tartózkodhat a gyomorban), a zsiradékok lebontása és megemésztése, főleg nagyobb mennyiségben elképesztően megerőltető az emésztőrendszer számára. Gondoljunk csak bele, egy "disznóölés" alkalmával mennyi zsiradékot tudunk elfogyasztani, illetve a tömény zsiradék sütése, főzése során milyen agresszív a bomlástermékek illata, szaga és íze...
 
Mi a magyarázata a zsiradékok veszélyességének?

A zsiradékok a véráramba kerülve "sűrűvé és ragacsossá" teszik a vért, a vörösvértestek, amelyek a friss oxigént és a táplálékot szállítják a szervezet különböző részeihez, összetapadnak és lelassulnak. A fehérvérsejtek baktériumölő képességét gátolja a vérbe került zsiradék, ezért a különféle kórokozók és vírusok, de például a rákos sejtek is szaporodhatnak a vérben. A magas vérzsírszint akadályozza továbbá az inzulin cukorbontó képességét is. Az emberi szervezet rendkívül alkalmazkodóképes, de nem a végtelenségig. Az összes káros, és fölösleges zsiradékot lerakja és raktározza, ahol tudja:a  májban, a bőr alatti kötőszövetben, az izomrostok között, és az erek belső falán is. Megszabadulni viszont nem könnyű a lerakódott zsírtól, bár a recept egyszerű hozzá, de betartása annál nagyobb erőt, kitartást igényel. Íme hát a titok: vacsorára csak friss és nyers gyümölcs és rendszeres, napi fél-egy óra intenzív gyaloglás, egészségi állapottól függően. Már ez is segít és csodálkozni fogunk, milyen eredményesen...

 
Hogyan lehet megelőzni a zsírok lerakódását?
A jelenleg ismert legideálisabb zsiradékforrások : az olajos magvak és az avokádó. A dióból naponta tíz, a mandulából öt szemet ajánlott fogyasztani. A kutatók szerint a zsírlebontással foglalkozó belső elválasztású mirigyeink (epe, hasnyálmirigy) naponta maximum egy-két evőkanál zsiradékot képesek lebontani és semlegesíteni! Egy átlagos étrendű ember ennek több tízszeresét fogyasztja el. Annak érdekében, hogy se többet, se kevesebbet ne fogyasszunk zsírokból, érdemes a következő egyszerű és egészséges receptet betartani: 10-15 dkg natúr napraforgómagot daráljunk le, majd egy egész citrom kifacsart levét öntsük hozzá (ezek az ideális arányok). Egy tölcséres turmixgépben, kevés víz hozzáadásával készítsünk krémet belőle, addig turmixoljuk, amíg hófehér nem lesz. Egy tejfölszerű savanykás krémet kapunk, amit többféleképpen is felhasználhatunk:
Fűszerezve, ízesítve, körözött-szerű krémet készíthetünk belőle, esetleg tofuval együtt fogyaszthatjuk.
Kenyérre kenve melegszendvicsként is megsüthetjük, sajtszerűen megkeményedik és ízletes.
Mazsolával, fahéjjal és tofuval palacsintatölteléket keverhetünk belőle, de túrós lepény töltelékének is kiváló.
 
Tehát napraforgómag, citrom, kevés víz és némi fűszer - ez egy jó megoldás lehet a zsiradékbevitelre.
 
A növényi élelmiszerek : gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék ideális mennyiségű növényi olajat tartalmaznak,  csak mintegy 1,5 % olajtartalmúak átlagosan. Ezek az élelmiszerek ráadásul magas rosttartalmúak, ami segít a vastagbélben a zsiradékokat semlegesíteni és méregtelenít is. A zsiradékok és a magas zsírtartalmú ételek nagyon megerőltetik szervezetünket, a zsírok kalóriatartalma, tehát fűtőértéke nagy, viszont tápértéke kicsi. Sajnos a szervezet minden fölösleges kalóriából zsírt készít, ezért könnyen meghízunk, ha zsírosan is táplálkozunk. Barátkozzunk tehát a "föld gyümölcseivel": gyümölcsökkel, zöldségfélékkel, gabonafélékkel és az olajos magvakkal, ez a sorrend a mennyiségre és a fontosságra is vonatkozik. A zsírokkal és mindenféle zsiradékkal, a hús és húskészítményekkel, a tejtermékekkel, az édességekkel és a cukrászsüteményekkel pedig legyünk óvatosak, nagyon keveset és mértékletesen fogyasszunk belőlük, de legtanácsosabb szépen lassan és fokozatosan áttérni a növényi étrendre.

Az egészséges táplálkozásról, a kiegyensúlyozott vegetáriánus életmódról bővebben a XV. Vegetáriánus Fesztiválon hallhat.
2011. augusztus 27-28., Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ, X. kerület, Szent László tér 7-14.
A programok a www.egeszsegvar.hu oldalon tekinthetők meg. A belépés ingyenes.

Élő Zsolt

Képek: MorgueFile