Újabb teendők a médiaszabályozásban a fiatalok érdekében

Szeptember 26. és 28. között tartották meg a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával a VI. Nemzetközi Médiakonferenciát Balatonalmádiban. A konferencia lehetőséget adott a szakembereknek arra, hogy megvitassák, hogyan befolyásolják az elektronikus és a nyomtatott médiumok, a számítógépes játékok és a mobiltelefonok a gyermekek és fiatalok fejlődését. A konferencián neves szakemberek tartottak 15 perces előadásokat tapasztalataikról, kutatásaikról a médiatartalmak, felhasználók és intézmények témakörökben.

Az idei konferencia, a korábbiakhoz hasonlóan egy 2000 fős – 13-17 éves gyerekekre vonatkozó – alapkutatás ismertetésével indult, amelyet kvalitatív kutatások egészítettek ki. Kósa Éva, pszichológus és László Miklós, szociológus vezetésével készült a fiatalok médiahasználatáról a felmérés.

A 13 és 17 év közötti fiatalok 91 százaléka az otthonában is hozzáfér az internethez, 93 százalékuknak van mobiltelefonja, 43 százalékuknak okostelefonja, ugyanakkor a fiatalok több mint felének családja kevesebb, mint 50 könyvvel rendelkezik. László Miklós, szociológus elmondta: a vizsgált tinédzserek fele tanórán is használta már telefonját. A fiatalok ugyanakkor kevesebb időt töltenek a televízió előtt, a csatornák közül szinte kizárólag a kereskedelmieket választják, azokon pedig a sorozatokat és a valóságshow-kat nézik.


A szociológus kutató hozzátette: egyre több fiatal használja már vásárlásra is a világhálót. A közösségi oldalakon a vizsgált korosztály 93 százaléka van jelen, az itt meglévő kapcsolataik száma pedig Európában átlagon felüli. Az e-mailezés aránya visszaszorulóban van, a fiatalok ugyanis azonnali visszajelzésre vágynak. László Miklós hangsúlyozta, hogy a fiatalok a televíziótól egyre inkább az internethez pártolnak. Fontosnak nevezte, hogy a gyermekek kontrollált körülmények között használják az egyes médiumokat. Sajnálatosnak nevezte, hogy a vizsgált korosztályba tartozók mintegy 70 százalékánál a szülők nem határoznak meg szabályokat a televízió, az internet vagy a mobiltelefon használatával kapcsolatban.

A legtöbb fiatal szabályozatlanul tölthet fel pénzt a mobiltelefonjára, abba pedig végképp nem szólnak bele a szülők, hogy gyermekük mire használják a készüléket. Az internetet a fiatalok 65 százaléka használja ellenőrizetlenül, de ami különösen probléma, hogy a megkérdezett 13 és 17 év közöttiek háromnegyede úgy vélte, szüleinél sokkal jobban eligazodnak a világhálón, tette hozzá.

A konferencián 5 országból 91 magyar és külföldi elméleti és gyakorlati szakember – jogászok, pszichológusok, szociológusok, médiaszakértők, civil szervezetek képviselői, játékszakértők, bankszakemberek - tartott előadást kutatási tapasztalatairól.


A konferencián megállapították, hogy a médiaszabályozásban a gyermekek védelme terén jelentős pozitív változások történtek (gondoljunk csak a 12-es korhatár bevezetésére), ugyanakkor az előadók és a résztvevők közös zárónyilatkozatában újabb változtatások szükségességére hívták fel a figyelmet, például a közszolgálati média átalakítását a fiatalok elérése érdekében (jelenleg ez minimális), és a nekik szánt üzenetek fiatalos hangnemben való megfogalmazását. Fontosnak tartják továbbá hangsúlyozni, hogy az interneten és mobiltelefonon elérhető tartalmak kontrollja egyre nehézkesebb, ezért a jövőben a direkt szabályozás mellett hangsúlyosabbá kell, hogy váljon a mediáción alapuló tanulás. Ehhez természetesen elengedhetetlen a pedagógusok szakirányú képzése és a digitális technikai ismereteik aktualizálása is.

Ugyanilyen szükséges lenne a médiafogyasztással kapcsolatos tudnivalók terjesztése is, hogy a szülők és gyermekeik egyaránt tisztában legyenek azzal, hogyan is kell a médiából érkező üzeneteket megfelelően értelmezni.

A teljes zárónyilatkozat letölthető innen >>

Forrás: www.gyermekmento.hu

Képek: photostock / FreeDigitalPhotos.net