Fekete tollazattal büszkélkedett az Archaeopteryx

Az Archaeopteryx fekete tollazattal büszkélkedett - állítja az a nemzetközi kutatócsoport, amely vizsgálatairól a Nature Communications online kiadásában jelentetett meg tanulmányt.

Az Archaeopteryx 150 millió éves fosszíliáit 1861-ben fedezték fel Németországban. A 150 évvel ezelőtti felfedezése óta a tudósok azon vitáznak, hogy a szárnyas dinoszaurusz vajon a hiányzó láncszemet képviseli-e a madarak evolúciójában. A legtöbb vitát az Archaeopteryx szárnyai váltották ki, s az, hogy képes volt-e a szárnyas dinoszaurusz repülni - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

A nemzetközi kutatócsoport az amerikai Brown Egyetem tudósaival az élen szkennelő elektronmikroszkóp segítségével vizsgálták a holló méretű dinoszaurusz tollazatát, s azt fedezték fel, hogy fedőtollakról van szó. Sikerült a fosszílizálódott tollakban több száz melanoszómát, a pigmenssejtek (melanociták) plazmájában lévő hólyagocskát is észlelni, amelyek a festékanyagot, a melanint tárolják.

 
A kutatócsoport megmérte a melanoszómák hosszát és szélességét, előbbi 1 mikron (a milliméter ezredrésze), utóbbi pedig 250 nanométer (1 nanométer a milliméter milliomod része) volt. Hogy megállapítsák, milyen színű festéket tároltak a hólyagocskák, a kutatók az Archaeopteryx melanoszómáinak alakját 87 ma élő madárfaj "festéktárolóival" vetették egybe. A vizsgált madárfajok tollazata fekete, szürke, barna volt. De a pingvinek tollai is szerepeltek a kutatásban, amelyek szokatlan nagy melanoszómákat tartalmaznak.

"Kilencvenöt százalékos biztonsággal kijelenthetjük, hogy a szárnyas dinoszaurusz tollazata fekete volt" - hangsúlyozta  Ryan Carney,a  Brown Egyetem evolúciós biológusa.

Az nem világos, hogy mire szolgált a pigmens. Az Archaeopteryx szárnytollazatának fekete színe a testhőmérséklet szabályozását segíthette elő, de szolgálhatta az álcázást, vagy a párválasztásban lehetett szerepe. Előfordulhatott azonban, hogy a tollazat repüléshez szükséges strukturális szilárdságát biztosították a melanoszómák.

"Nem állíthatjuk bizton, hogy az Archaeopteryx tudott repülni, viszont a jelenkori madaraknál a melanoszómák a szárnytollazatot védik a repüléskor fellépő abráziótól (felületkoptató hatástól). Ezért a szárnytollak, s különösen a végük általában pigmentált" - emelte ki Ryan Carney.