3 tipp, hogy ne költs feleslegesen

Minden héten black friday, aztán máris kezdődik a karácsony előtti őrület, az akciózás, a ki-ne-hagyd. Te mit miért veszel meg? Mi irányítja a vásárlásaidat: valódi szükségletek vagy felturbózott fogyasztói igények? Ha átgondolod, mire költesz, megtanulhatod, hol vered át saját magadat.

Napjaink vég nélküli termelésre és fogyasztásra, valamint a sokszor mesterségesen generált igények kielégítésére épülő piaci modelljében ember legyen a talpán, akinek nem lapul a gardróbjában, a fiókjaiban vagy bárhol másutt a lakásban pár tökéletesen felesleges termék. Ezekkel több probléma is van, például ha feleslegesen vettük meg, feleslegesen gyártották le valahol, és miután kidobjuk, feleslegesen képez hulladékot vagy szennyezi a környezetet. A környezetünk iránti felelőtlenségünk, nemtörődömségünk felett (sajnos!) ma még könnyen elsiklunk, de amikor pénzről van szó, akkor már elkezd minket érdekelni a dolog. A felesleges tárgyak nem kímélik a pénztárcánkat sem – ezek megvásárlása puszta pénzkidobás volt, ha nem használjuk őket. A legdrágább ugye, a használaton kívüli vagy soha nem használt termék? 3 pont, ahol ezeket a felesleges vásárlásokat megfoghatod.

1. Amikor az éhség vezet…
Vásárlás előtt érdemes átgondolni, az adott termékre valóban szükségünk van-e? Az önismeret, önmagunk figyelése segíthet megtalálni azokat a pontokat, amikor olyan termékeket vennénk meg, amire valójában nincs is szükségünk. Például munka után holtfáradtan és farkaséhesen a korgó gyomrunktól vezérelve mindent a kosarunkba öntünk, otthon pedig a felét kidobjuk a kukába? Jóllakottan menjünk vásárolni, előtte pedig írjuk össze, mire van szükségünk – így elkerülhetjük az előre nem tervezett – többnyire az eladáshelyi reklámok által gerjesztett – költekezést. Haladóbbak megtervezik például a család egész heti, havi menüjét is, legalább nagy vonalakban és ehhez igazítják a nagybevásárlásokat. A kisebb napi vásárlások alkalmával pedig be lehet szerezni a könnyebben romló és friss árukat, péksüteményeket, zöldséget-gyümölcsöt.


2. Antidepresszáns helyett vásárlás?
Ha lehangoltak vagyunk vagy valami baj ér minket, hajlamosak vagyunk egy kis „shoppingolással” feldobni a hangulatunkat, ennek következtében halmokban állnak otthon a soha nem hordott ruhák, nem használt termékek? Keressünk magunknak olyan szórakozást, aminek nem a pénzköltés, a vásárlás és a tárgyak birtoklása a lényege: találkozzunk a barátainkkal, menjünk kirándulni, sportoljunk, sétáljunk – ezek garantáltan jókedvre hangolnak, sokkal olcsóbban és zöldebben. Hosszú távon a gyors hangulatjavító intézkedések helyett pedig törekedjünk a problémáink valódi megoldására.
Ha pedig már összegyűlt egy halom a soha nem hordott ruhákból, rendezzünk a barátnőinkkel ruha csere-berét vagy menjünk el egy börzére – megtapasztalhatjuk, hogy pénzköltés nélkül is szert tehetünk remek ruhadarabokra. Megunt vagy használaton kívüli tárgyainkat el is ajándékozhatjuk rászorulóknak, segélyszervezeteknek. A másoknak való segítségnyújtás ezen formája garantáltan javítja a hangulatunkat, ráadásul helyet csinálunk az életünkben az új dolgoknak, új élményeknek is.

3. A reklámtól jobb lesz egy termék?
Az agyonreklámozott vagy drágább termékek sokszor ugyanazt tudják, mint a többi, de a reklámok tudatalattit megcélzó hatása révén hajlamosabbak vagyunk megvenni azt, amit a tévében/plakáton/szórólapon láttunk. Tudvalevő, hogy a termék árába a gyártók beépítik és a fogyasztóval fizettetik meg a a reklámok, a pazarló csomagolás és szállítás költségeit.
Járjunk utána a termékek minőségének is, ne dőljünk be a reklámok vásárlásösztönző – és sokszor nem informatív! – technikáinak. Légy résen, ha valamit mindenhol reklámoznak vagy ha valami túlságosan olcsó és akciós – sokszor minőségi hibát takarnak az akciók.
Ha információra van szükséged egy termékkel kapcsolatban, soha nem abból indulj ki, mit állít a reklám – inkább keresgélj a neten, kérdezz fórumokban, tájékozódj ár- és termékösszehasonlító oldalakon!