A Fotókönyv

Sokan talán még életükben nem fogtak kezükbe fotókönyvet és a fényképek rendezésére máig a jól bevált fénykép albumokat használják akár beragasztós, akár sarok rögzítős vagy becsúsztatós formába, majd a gondosabbak mellé vagy alá írják mi is látható a képen, hogy majd évtizedek távlatából is emlékezzen hol a bánatba is készült az a kép és ki az ott jobb szélen az Irma néni mellett.

Ez a megoldás máig működik, minek helyette más? Ha valaki 10 éve azt mondja, a digitális technika miatt drasztikusan csökkenni fog a papírkép előhívások száma, lehet furcsán néztem volna rá... talán az emberek majd nem mennek nyaralni? És tényleg így lett (kevesebbet nyaralunk, mert nincs pénzünk rá).

Temérdek digitális „szemét”
A képek felhasználási módja az elmúlt pár évben jelentős mértékben megváltozott. Épp a digitális technikának köszönhetően az „felhasználók” ontják magukból a digitális szemetet amivel ők maguk is tisztába vannak, mivel az elkészült képeket csak úgy válogatás nélkül százasával felteszik egy képmegosztóra / közösségi oldalra ahol az ismerősök nagyon örülnek, hogy barátjuk és barátnőjük ismét karnyújtásnyira mosolyog a fényképezőgépbe.

Kreatív és szép

Szerencsére vannak azért olyan fotósok is, akik mielőtt lenyomnák az exponáló gombot, elszámolnak háromig (néha fél négyig) és valóban olyan képek születnek, melyeket az alkotó és ismerősei is szívesen nézegetnek (talán még lájkolják is). Nos, ezen képeknek a 800x600-on túl lehet más utóélete is. Vélhetően nem a 10x15-ös papírkép, hanem valamely más kreatív megjelenési forma, ami persze nem kizárt, hogy papírkép, de pl. 50x70cm-es és szépen bekeretezve felkerül a szoba falára.



A fotókönyv a képsarok-füles albumok méltó utódja

Lassan de biztosan el is értünk a fő témánkhoz, a fotókönyvhöz. Mi van akkor, ha a teljes nyaralás emlékét szeretnénk valami egységes és kezelhető formába önteni? (ott a fotóalbum, bele a papírképek és helló). Ide kapcsolódik egy felmérés, amiben figyelték, az emberek hozzávetőleg hány fotót képesek figyelmesen átnézni és valahol 100db körül van az a határ, ami felett felesleges a darabszámot növelni. Épp ezért egy albumba se érdemes 70-90 képnél többet betenni. A két hetes tengerparti nyaralásunk során még ha nem tartozunk is az első részben említett tükörből mobillal fotózók társaságába, 2-300 képet biztos készítünk. Ez kiváló kiindulási pont ahhoz, hogy ennek kétharmadát eltegyük szebb napokra a számítógépünk egy jól eldugott könyvtárába, a maradék 70-90db pedig már tényleg a „jobb” képekből áll össze. (a jó fotóst is az különbözteti meg a többitől, hogy ismeri a DEL gombot és használja is)

Nagyon fontos, hogy a képek eredeti méretű változatát használjuk, ne pedig valami lekicsinyítettet mivel az később csúnya meglepetést fog okozni a könyv lapjain.

Összeállt tehát egy csokor fénykép, amiből fotókönyvet szeretnénk készíteni.

Ok, ok, de mi az a fotókönyv?
Okos emberek kitalálták, hogy mi volna akkor, ha a fotóalbumok módjára össze lehetne állítani az oldalakat, de azok nem különálló fényképekből ragasztóval, stb. kerülnének egy oldalra, hanem valamilyen számítógépes program segítségével mi tervezhetnénk meg a teljes oldal kinézetét, amit később mint a könyv egy oldala látunk majd viszont. Így a képeket tetszőlegesen méretezhetjük, forgathatjuk, bekeretezhetjük, feliratozhatjuk, amit csak szeretnénk (természetesen a jó ízlés határain belül). Az egyes oldalakat így összeállítva megrendeljük a fotókönyvet és hamarosan egy esztétikusan kötött lapozgatható képeskönyvet vehetünk a kezünkbe amiből nem utolsósorban a nagyi nem tudja kilopkodni a képeket (max. ollóval).

Miben különböznek a fotókönyvek egymástól?
Pl. más képek vannak benne :) Mind méretben, mind oldalszámban, anyagában, minőségében eltérnek egymástól ezek a termékek. A legegyszerűbbek és egyben a legolcsóbbak kis zsebfüzethez hasonló „kötésben” nyomtatott oldalakkal készülnek. Ennél valamivel komolyabbak még szintén nyomtatott oldalakkal, de már kemény kötésben is elérhetők. Ha jobb képminőséget szeretnénk akkor mindenképp érdemes valamely vegyszeres eljárással dolgozó céget választani, ahol az oldala valódi fotópapírból készül.


Érdemes figyelni arra is, hogy a könyv oldalai síkba nyithatók-e (panoráma) vagy a hagyományos könyvekhez hasonlóan lapogatható. A síkba nyithatóság nagy előnye, hogy akár a dupla oldal teljes területét kitöltheti egyetlen fotónk.

Hogy is kezdjünk neki?

Adott tehát a leválogatott képmennyiség és a szándék, hogy az könyv formát öltsön. Van, aki egyszerű képszerkesztő segítségével pakolja össze az oldalakat, a kevésbé gyakorlottaknak azonban javaslok inkább egy kis szoftveres segítséget:

[Fotókönyv rendelő program]

Ezen segédprogram telepítése után azon felül, hogy könnyedén meg is rendelhetjük amit elkészítettünk, található egy album készítő „varázsló” mely tényleg bárki számára egyszerűvé és könnyen érthetővé teszi a fotókönyv készítés minden mozzanatát. (technikai javaslat azok részére, akik komolyabb fényképezőgéppel dolgozik, a program beállításaiban az utólagos színkorrekciót tiltsuk le mindenképp)

Itt a fotókönyv választási lehetőségeknél egyaránt megtalálhatók a nyomtatott és a fotópapíros, a kisebb és nagyobb méretek. Nincs más dolgunk, mint szépen összeállítani az albumot, majd megrendelni és várni a futárt.

Igen ám, de minek? Hiszen ott vannak a képek a gépemen, bármikor megnézhetem őket. Mint nagyon erősen kocka mondom, hogy a papírkép még mindig nem halt ki. A VHS-re készült esküvői videót már lejátszani se tudjuk de dédanyáink megbarnult, megfakult fotóalbumait (már ha még megvan) még mindig bármikor elővehetjük egy családi összejövetel során és közösen lapozgathatjuk azt. Hasonló érzelmeket válthat ki, ha ezt az albumot nem magunknak, hanem pl. szüleinknek, nagyszüleinknek állítjuk össze első unokájukról, dédunokájukról. Bizton merem állítani, jobban fognak örülni egy ilyen karácsonyi ajándéknak, mint egy alul töltős intelligens mosógépnek vagy egy 3m-es plazmatévének.

Minél komolyabb a tartalom, annál inkább érdemes komolyabb minőségű albumban gondolkodni. A nyaralási képeknek vélhetően felesleges az 5-10eft-s albumoknál komolyabbat választani, ám az esküvői képeinket már nem biztos. Sajnos Magyarországon egyetlen cég sem foglalkozik a prémium minőségű fotókönyvek előállításával, ezeket csakis külföldről szerezhetjük be és a minőségük természetesen az árban is meglátszik. Ennek ellenére is azt mondom, vannak olyan emlékek, melyek megérdemlik, hogy egy szép fa díszdobozba zárt valódi olasz bőrrel borított és kézzel készített album lapjaira kerüljenek.


Amikor egy ünnepi alkalom során a család, rokonok, ismerősök körbeülik az asztalt és előkerül ez az album, mindenki csodálattal fogja azt nézegetni és már-már szertartás szerűen fog az album kézről kézre járni.


Digilab fotókönyv videó >>


Agárdi Gábor