Nem bírtak az osztálytársak? 40 évesen is érezni fogod

Nemcsak az iskolában töltött napokat keseríti meg, ha egy gyermek magányos, népszerűtlen az osztálytársai körében. Kiderült: ezek az élmények évtizedekkel később is megbetegíthetnek. Kutatások kimutatták, hogy a tinédzserkorban elszigetelt gyerekek nagyobb valószínűséggel szenvednek egészségügyi problémáktól, elhízástól és magas vérnyomástól, mire elérik a 40 éves kort. A kevésbé szerencsés, rossz élményekkel teli tinédzserkor eredménye a nők körében különösen megfigyelhető.

A hosszútávú egészségügyi hatások nemcsak azokon mutatkoztak meg, akiket zaklattak, piszkáltak az iskolában - nem sok különbség tapasztalható akkor sem, ha valaki bántások nélkül, "csupán" elszigeteltnek érezte magát.

Svéd kutatók egy tanulmány adatait elemezték 27 év távlatában - nagyjából 900, 16 éves diák egészségügyi adatait és szokásait analizálták. A kezdetekkor tanáraiknak értékelniük kellett, mennyire találták a fiatalokat befelé- vagy kifelé fordulónak, illetve, hogy mennyire népszerűek társaik körében. Majd később, 43 éves korukban a tanulmányban részt vetteket egészségügyi vizsgálatoknak vetették alá.


Az eredmények a népszerűtlenséget és az elszigeteltséget az elhízáshoz, a magas vérnyomáshoz, a cukorbetegséghez, rossz vérzsírhoz és a "jó" koleszterin hiányához kötötték. A problémák csoportját metabolikus szindrómának nevezhetjük, mely nagymértékben növeli a szívbetegség és a stroke esélyét.

A PLoS ONE szaklapban közzétett tanulmány kimutatta: minél inkább volt népszerűtlen valaki tinédzserként, annál nagyobb valószínűséggel szenvedett középkorúként metabolikus szindrómában.

A hatás különösen megfigyelhető volt a nőknél: aki a leginkább zárkózott volt 16 évesen, és finoman szólva sem örvendett nagy népszerűségnek, háromszor akkora eséllyel volt rossz formában 43 éves korára.

Az Umea egyetem kutatói ugyanakkor hangsúlyozták, az eredményeket nem lehet egyszerűen azzal magyarázni, hogy akik rossz egészségügyi állapotban vannak, tizenéves koruk óta betegesek. Ám tanulmányuk mutatta ki első alkalommal, hogy a boldogtalan iskolás napoknak hosszútávú következményei vannak.


Számos tényező bújhat meg emögött - a magányosság növeli a kortizol hormon szintjét, veszélyes mértékig felnyomhatja a vérnyomást, olyannyira, hogy az illető stroke vagy szívbetegség kockázatának lesz kitéve.

A kortizol magas szintje egyben gyengíti az immunrendszert, növelve ezzel az egyén sebezhetőségét a betegségekkel szemben. A magányos emberek rosszabbul alhatnak, többször érzik magukon a letargia jeleit napközben, és nagyobb valószínűséggel szednek altatót. Mások az ételekhez menekülnek magányukban, és általában véve is kevesebbet törődnek egészségükkel, külsejükkel.


Búcsú Adrienn

Forrás >>

Képek: FreeDigitalPhotos.net