Miért népszerű a veganizmus?

Manapság egyre népszerűbb a vegán - azaz a mindenféle állati eredetű termék használatától tartózkodó - életmód, szinte naponta lehet hallani olyan hírességről, aki ezt választja. Elég, ha Bill Clintonra, Mike Tysonra, vagy a női tenisz csillagaira, a Williams-testvérekre gondolunk. Mi az oka ennek a népszerűségnek?

Ha beszélünk magukat vegánnak tartó emberekkel, hamar rájövünk, hogy „színes társaság”, sok szempont állhat döntésük mögött.
Az egyik legfontosabb az egészség. Egyre inkább elfogadottá válik, hogy a vegán étrend hátrányokkal nem, csak előnyökkel jár. Mérföldkő e tekintetben az Amerikai Dietetikai Egyesület (ADA) 2009-es hivatalos állásfoglalása, amely kijelenti, hogy „a helyesen megtervezett vegetáriánus diéta, beleértve a teljes vegetariánizmust, azaz a vegán táplálkozási módot is, egészséges, tápértékét tekintve alkalmas, és előnyös bizonyos betegségek megelőzésében és kezelésében.” A vegán étrend egyértelmű, tudományosan megingathatatlan és az egészség számos területére pozitívan ható előnyeiről szól T. Colin Campbell amerikai biokémikus professzor immár szerencsére magyarul is kapható könyve, a „Kína-tanulmány”, amely a valaha elvégzett legnagyobb közegészségügyi vizsgálat eredményeit foglalja össze.

Bizonyított a vegán étrend jótékony hatása olyan modern népbetegségek esetén, mint a rák, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbaj, elhízás, stb.
Az utóbbi időben sokakat motivál a környezet védelme, hiszen nap mint nap egyre nyilvánvalóbbá válnak az állattartás súlyos környezeti és egyéb globális ártalmai. Elég, ha csak az erdőirtásra gondolunk: az Amazonas-esőerdőben ennek 80%-a a legeltetés, vagy a takarmánytermesztés miatt történik. Vagy említhetjük a fogyatkozó édesvíz-készleteket. Miközben előrejelzések szerint 10-15 éven belül az emberiség 2/3-a vízhiányos területen fog élni, régóta ismert tény, hogy globálisan a teljes vízhasználat kb. fele az állattartás számlájára írható. Egy tudományos elemzés szerint 4 hamburger elfogyasztása nagyobb vízhasználattal jár, mint fél évnyi zuhanyozás! További példa a klímaváltozás, amelynek 18%-a a FAO 2006-os jelentése szerint az állattartást terheli. Ez jóval több, mint a közlekedés összes formája együttesen. Egy 2009-ben készült szakértői vizsgálat viszont még ennél is jóval nagyobb, 51%-os arányt tulajdonít az állattartásnak. Sajnos még hosszasan lehetne sorolni a hasonló riasztó tényeket…
De a vegán életmódot választók között talán kezdetektől fogva a legfőbb szempont az állatok iránti könyörület. A vegán emberek abból kiindulva, hogy az állatok – immár az EU által is elfogadottan – az emberekhez hasonlóan mind érző lények, nem akarnak érző lényeknek ártani. Ezen belül is többféle megközelítést figyelhetünk meg. Szinte minden vallásban ma is létezik olyan irányzat, amely az ahimsza (nem-ártás) elve alapján fontosnak tartja a vegetáriánus, ill vegán életmódot. A hinduizmusban ez ma is domináns, de fellelhetjük a kereszténységben (pl. hetednapi adventisták) és a buddhizmusban is.


Az utóbbi évtizedekben kibontakozott egy erős, erkölcsi alapon álló állatjogi mozgalom is, amelynek legnevesebb alakja talán Gary Francione amerikai jogászprofesszor. Alapelvük az, hogy az állatok érző lényként nem képezhetik senkinek a tulajdonát, egy állat nem lehet tárgy, „valami”, hanem csak személyiséggel rendelkező „valaki”. A XIX. századi amerikai rabszolgatartás megszüntetésére irányuló abolicionista mozgalom mintájára ez a mozgalom is abolicionista célokat tűzött ki maga elé, hiszen céljuk teljesen hasonló, a rasszista megkülönböztetés és kizsákmányolás helyett csupán a faji (azaz fajok közötti) megkülönböztetést és kizsákmányolást kívánják megszüntetni: ahogy nem lehet magántulajdon egy ember, ugyanúgy nem lehet az egy érző lény.
Ehhez kapcsolódik az a régóta hangoztatott nézet, hogy nem lehet szétválasztani az állatokkal és emberekkel szembeni erőszakot, a kettőnek ugyanaz a gyökere. Erre mutat rá nagyszerűen Tolsztoj híres mondása, „amíg vannak vágóhidak, addig lesznek csatamezők is”. Ezt a hozzáállást ülteti át a gyakorlatba Dr. William Tuttle, a The world peace diet (Világbéke étrend) című könyv szerzője, hiszen aki vegán életmódot folytatva nem árt az állatoknak, az nyilván embereknek sem fog.

A történelmi vallások mellett kortárs spirituális irányzatok és személyiségek is hangoztatják a veganizmus fontosságát. Közös bennük, hogy az állatokra nem csupán érző lényként tekintenek, hanem hangoztatják azok spirituális természetét, és az emberekhez hasonlóan bennük is meglévő isteni természetet. Az abolicionista mozgalomhoz hasonlóan elutasítják az állatok magántulajdonként való kezelését, sokkal inkább társként tekintenek rájuk. Egyik leghíresebb képviselőjük Ching Hai Legfelsőbb Mester, aki szerint „az állatok pont olyanok, mint mi, csak más az alakjuk, ez minden; a világ színesítéséért vannak itt, mint ahogy vannak különböző virágok”. Teljesen hasonló nézeteket vall Penelope Smith, aki gyakorlatilag újra felfedezte az emberiség számára rég elfeledett telepatikus kommunikáció lehetőségét az állatokkal: „az állatokat spirituális lényeknek tekintem… Olyan bölcs, értelmes lényeknek tekintem őket, akik mellesleg macskák, kutyák, patkányok, csirkék, lovak, ám többek is ennél, ott parázslik bennük az anima, a lélek, az életszikra.”
Láthatjuk tehát, hogy a vegán életmód korunk sok fontos problémájára kínál vonzó megoldást, személyes és globális szinten egyaránt: egészség, környezetszennyezés, klímaváltozás, világbéke. Gyorsan növekvő népszerűsége ezek alapján közel sem tekinthető a véletlen művének.

Dr. Aranyosi Edit

XV. Vegetáriánus Fesztivál
2012. augusztus 25-26.

Képek: FreeDigitalPhotos