A járásod elárulja, van-e orgazmusod!

Ki hinné, hogy járásunk ennyire árulkodó lehet? Az, ahogyan sétálunk, különböző betegségeket jelezhet, így a cukorbetegséget, az arthritis-t vagy akár vitaminhiányt is. Amerikai kutatók a közelmúltban arra is rájöttek, hogy a lassú járás kognitív hanyatlásról árulkodhat, vagyis az Alzheimer-kórról. Lássuk részleteiben, mit enged sejtetni a járásunk!

Billegő vagy imbolygó fenék
Ez bizony arra enged következtetni, hogy hátsó felünk gyenge, ami hát- és lábproblémákhoz is vezet. Ha úgy billegtetjük csípőnket, akár egy szupermodell, hátfájásra számíthatunk. Amikor járunk vagy futunk, hátsó felünkben egy kis izmot – a gluteus mediust - használjuk, mely a medencét stabilan tartja, a lábakat pedig egyenesen. A mozgásszegény életmód hatására ez gyenge marad. Tehát ha teszünk egy lépést előre és a fenék imbolyog, az izmok túlságosan ellazultak – magyarázza Dr. John Outwaite, londoni ortopéd szakorvos.

Ez az imbolygó, billegő mozgás egyfajta „csavart” hoz létre a háton, amely merevséget és fájdalmat okozhat. Vannak gyakorlatok, melyek megerősítik a gluteus medius-t, a Pilates is ilyen – ajánlja Cheyne Voss, londoni fizikoterapeuta.



Lassú járás

Ha valaki lassan jár, az bizony rövidebb életet jelezhet előre – diabéteszt, ízületi gyulladást, a demencia kockázatát.

Ha viszonylag gyorsan tudunk gyalogolni, az annak jele, hogy testünk jól működik – mondja Dr. Tony Redmond, a Leeds-i egyetem lábbetegség-szakorvosa. Egy fiatal, fitt, egészséges ember átlagosan 1,2- 1,4 métert tesz meg egy másodperc alatt. Ám ha csak enyhe arthritis-szel küzd is, vagy egyéb fájdalmakkal, a gyaloglási sebesség lecsökken. Azok, akiknek arthritis-ük van, másodpercenként nem tesznek meg egy métert, sőt, lehet, hogy csak 50 centimétert mennek.

Járási sebességünk előre jelzi, milyen sokáig élünk majd – állítják a pittsburgh-i egyetem kutatói. Egy 36 ezer emberrel végzett tanulmány, melyben a résztvevők életkora átlagosan 65 év feletti volt, kiderítette: azok körében, akik 2,18 kilométert gyalogoltak 1 óra alatt, magasabb volt a halálozás kockázata, míg akik többet gyalogoltak, 3,62 kilométert egy óra leforgása alatt, hosszabb ideig éltek, mint ami nemük és koruk szerint várható volt.

A Bostoni egészségügyi központ kutatói, akik 60-as éveik elején járó embereket vizsgáltak egy évtizeden át, arra is rájöttek, hogy azok, akinek lassú a járási sebessége, másfélszer hajlamosabbak a demenciára. A lassabb járás kapcsolatba hozható a szürke sejtek kisebb számával, vagyis a neuronokéval, melyek az agy feldolgozási folyamataiért felelősek; továbbá a rosszabb memóriával és teljesítménnyel is a nyelvi készségeket és döntéshozást igénylő teszteken.


Rövid léptek
Meglepő, de ha valaki kicsiket lép, az azt is jelzi, hogy kevésbé képes átélni az orgazmust. Ezen felül osteoarthritis-e (ízületi gyulladás) lehet vagy izomkárosodása a magassarkú cipőktől. A rövid lépéshossz ugyanis a csípőben előidézheti az osteoarthritis-t: egyik vagy mindkét csípő kisebb mozgásra kényszerül, mint amennyire képes lenne. Nőknél ez a magassarkúk viselésétől is lehet – mondja Cheyne Voss. „Ha a térdinak és vádlik túlságosan feszülnek – melynek gyakori oka a tűsarkúk rendszeres viselése -, a láb nem lesz képes túl hosszan nyúlni, kiegyenesedni."

Bizonyos térdproblémák ezt szintén megakadályozzák, nehezebb a sarok letevése, ami sántítást és rövidebb lépteket okoz.

A Journal of Sexual Medicine-ben megjelent tanulmány pedig nem kevesebbet állít, mint hogy akinek hosszabbak a léptei, képes elélvezni hüvelyi úton a szexuális aktus során. Belga és skót kutatók szerint a „zárolt” kismedencei izmok összefüggésben lehetnek a pszichoszexuális sérüléssel, vagyis ronthatják a hüvelyi orgazmus esélyét.


Ha nem mozognak a karok…
A karok merevsége, amikor nem mozdulnak természetesen a törzzsel együtt, hát-, váll- és nyak problémákra utal. A karok mindig ellenkező irányban hintáznak az azonos oldalon levő láb mozdulásával, ez a hát alsó részének előnyére válik. Ha a karok valósággal a törzshöz „ragadnak”, a karok-lábak ellentétes mozgása nincs meg. Ha az egyik váll szabadon mozog, a másik számára azonban ugyanez kényelmetlen, az hát- és nyaki fájdalmakhoz vezethet: sokszor jellemzően évekkel azután jelentkezik, hogy valaki mozgásszegény életmódra váltott.


Sántítás
A sántítás osteoarthritis-re utal, sarokfájdalomra (plantaris fascia gyulladásos betegsége) vagy arra, hogy túl nehéz táskát cipelünk.

Ha valaki egyik oldalára sántít, ez klasszikus jele az osteoarthritis-es csípőnek. A legtöbb ember, aki ezzel küzd, karikalábú is, mivel a csípők képtelenek kényelmesen hordozni a testsúlyt. Sajnos azonban a sántítás arra is utalhat, hogy túl nehéz a táskánk – mondja Dr. Richard Jones, a Salford egyetem klinikai biomechanikai tanszékének vezetője.

Egy nehéz táska a jobb vállon nem tesz jót a test ezen oldalának, valósággal „összenyomja”, és idővel a bal láb „megnyúlik”. Emellett a gerinc ívelt lesz, nagyobb stressz nehezedik a hát alsó részére, mely fájdalomhoz vezet. A sántítás, vagy az, hogy nem tesszük a súlyt a sarkunkra, klasszikus jele a sarok fájdalomnak, vagyis a plantaris fascia gyulladásos betegségének. A vastag szövet a láb alján begyullad.


Lépcsőzési gondok

Bütyköt, térdízületi osteoarthritis-t jelez előre. Klasszikus korai jele a nagylábujjon keletkező, fájó dudoroknak, ha mezítláb, lépcsőn felmenet vagy lemenet fájdalmat érzünk. Akkor is, ha még nincs jele a bütyök formálódásának – mondja Mike O’Neill, ortopéd szakorvos. A fájdalom azt jelzi, hogy már elindultak a kóros elváltozások. A lépcsőzés következtében az ízületek felülete súrlódik, ez okozza a panaszt.


A trappolás
B12 vitaminhiányról, valamint kezeletlen diabéteszről tanúskodik, ha valaki trappol. Amikor talpunk a földhöz ér, ez az agynak jelet küld a végtag pozíciójáról. Ez a propriocepció. Az ún. csökkent propriocepció és a pontos érzékelés elvesztése is lehet oka annak, hogy valakinek szokatlan a koordinációja: az illető kevésbé van tisztában alsó végtagjai helyzetével – mondja Haydn Kelly, londoni lábspecialista. Ők azok az emberek, akik túl magasra emelik lábukat és talpukat, majd gyorsan lecsapják a talajra.

Mindez kezeletlen cukorbetegségre és B12 vitaminhiányra utalhat. Ezek hatására ugyanis károsodhatnak az idegek, melyek a mozgást kontrollálják. A tünetek közé tartozik a lábakban érzett bizsergés és zsibbadás is, valamint az izomgyengeség és zavart koordináció.


A lábak csapkodása a földhöz
Szintén a kezeletlen cukorbetegség, az isiász, motoneuron betegség (izmok ingerlésének zavarára visszavezethető kórok) vagy a stroke jele lehet. Ilyen esetekben a személy elveszti kontrollját a lábizmok felett, és amikor gyalogol, magasabbra kell emelnie térdét a szokásosnál, hogy megelőzze a láb húzását. Kezeletlen diabéteszeseknél megfigyelhető, mivel ez olyan idegkárosodást okozhat (motoros neuropátiát), mely hatással van arra, hogyan küld az ideg jelet az izmokhoz, hogy a mozgást kivitelezzék.

A stroke és a motoneuron betegség szintén károsítja vagy gyengíti ezeket az izmokat, ahogyan az isiász is – utóbbinál az ülőideg irritációja, nyomása a probléma.


Csoszogás

A Parkinson-kór jele lehet. Ez a kór progresszív neurológiai rendellenesség, melynek során a dopamin nevű kémiai anyag hiánya lép fel és azt eredményezi, hogy az illető képtelen kontrollálni izmait és mozdulatait. A klasszikus csoszogás ezt a betegséget jelezheti – mondja Haydn Kelly. A betegeknél gyakori az esés miatti sérülés is.


B.A.

Forrás >>

Képek: FreeDigitalPhotos.net