Helyünk a csillagokban és a családban

Mire jó és mire nem az asztrológia? Miben segíthet a horoszkóp? Meg tudja-e mondani a jövőt az asztrológus, és ha igen, szükség van-e erre egyáltalán? Mit árul el a családi mintáinkról a saját horoszkópunk? Hogyan működhet együtt az asztrológia és a családállítás? Lukács Tünde családállító beszélgetése Magdalénával az asztrológiáról. Közös módszerük az asztrológia és a családállítás együttes erejét használja fel a terápia alapjául.

- 17 éve kezdted tanulni az asztrológiát. Miért éppen ezt választottad hivatásul?
- Szerintem nincs olyan ember, akit ne érdekelne az asztrológia. A bulvárújságok asztrológiai rovataiban még azok is megnézik, mi vár rájuk, akik tagadják ezt. Annak idején én is a grafológia felé indultam volna, de valahogy nem akart összejönni a tanfolyam, vagy én nem értem rá, vagy túl messze volt, szóval akárhogy is „akartam”, nem sikerült bejutnom.

Akkor még nem voltam tudatos azzal kapcsolatban, hogy a dolgok nem véletlenül történnek úgy, ahogy, sokat bosszankodtam, de tanulni vágytam, így tovább kutakodtam, és rátaláltam Kalo Jenő egyik tanítványára, aki asztrológiai iskolát indított. Mondhatnám hangzatosan, hogy elvarázsolt a csillagok világa, és azok ránk gyakorolt hatása, de ez nem igaz. J Egyszerűen „erre lettem terelgetve”. Amikor elvégeztem a három évig tartó képzést, annyira tele volt a fejem az egésszel, hogy leginkább az vált világossá, hogy belőlem sosem lesz asztrológus, soha nem jutok el oda, hogy ki merjem mondani ezt magamról. Így egy időre félre is tettem az egészet.

Időnként vizsgálgattam a saját képletemet, és néhány barátomét, rokonaimét, és puffogtam magamban a képleteket nézegetve, hogy TUDOM, hogy minden ott van, ami az EMBER, én mégsem látom, csak nagyon kicsi szegmensét. Szépen, lassan, évek alatt jutottam el odáig, hogy ma már ki merem jelenteni: az asztrológia a legcsodálatosabb eszköz, amelyet a Teremtés adott a számunkra ahhoz, hogy egy embert tisztán, sallangmentesen láthassunk, a legapróbb lélekmorzsácskái mélységéig feltárhassunk. Igaz, nem néhány hetes tanfolyam alatt kapható meg a tudás, ahhoz, hogy erre képessé váljunk, hosszú évek munkája szükségeltetik. Horoszkópok százait kell elemezni, hogy kialakuljon egy olyan biztos tudás, amelyet biztonsággal használni lehet.

Tehát a kérdésre a tömör válaszom: nem én választottam hivatásul az asztrológiát, hanem az választott engem eszközül.

- Melyek a leggyakoribb kérdések, amelyeket feltesznek Neked? Hol vannak a leggyakrabban előforduló problémák?

- Természetesen az anyagiak és a párkapcsolat a legfontosabb kérdés az emberek életében manapság, és talán az egészség, de sajnos ez általában a harmadik helyre kerül.

Én azonban inkább arra válaszolok, hogy miért nem működik úgy a párkapcsolat az életében, ahogy kellene, milyen lehetőségeket, esélyeket hozott ebben az életében ahhoz, hogy megfelelő anyagi biztonságban éljen, és mire akarnak rámutatni a meglévő egészségi problémái, illetve, ha nem változtat bizonyos dolgokon az életében, mire számíthat a továbbiakban.

Az emberek többsége még mindig nagyon keveset tud arról, hogy a dolgok összefüggenek, nem egymástól elválasztható fogalom test-lélek-szellem. Ha rossz az irány, azt jelzi a test, előbb finoman, aztán egyre durvább betegségek, balesetek formájában. Kicsit megfordítva a régi közmondásunkat: akarásnak nyögés a vége. Érthetőbben fogalmazva gyakorlatilag bármit kérdezhet, én azt mondom el, írom le, amit látok, válaszokat kap a miértekre is, de legfőképpen a megoldásokat, a hogyanokat keresem az asztrológiai képletben. Feltárom a családból hozott örökségeket, karmikus terheket, megoldandó feladatokat, és a fejlődés lehetőségeit.


- Egy-egy elemzés milyen pontossággal mutatja meg a kliens életében jelenlévő, vagy előre jelezhető eseményeket?
- Kevésbé használom az asztrológiát jövendölésre, mert nagyon kevés és ritka az az ember, aki pontosan tudja a születési percét.  A képletek beállítása, pontosítása sem lehet száz százalékos, így az előrejelzés pontatlan lehet, ami csorbítja nem az én, hanem főként az asztrológia hitelét, és ebben én nem óhajtok részt venni.

Elemzéseimben ezért nem írok pontosan várható és bekövetkezendő eseményekről. Az előrejelző képletelemzés nem tartozik az alapelemzéshez, de kérésre természetesen készítek ilyet is. De hangsúlyozom: percre pontos születési adat szükséges hozzá, amely a legritkább esetben van, ezért mindig szükségesek már megtörtént életesemények dátumai a képlet pontosításához. Még ennek ismeretében is csak tendenciákat állapíthatunk meg.

Nagy merészség, és azt gondolom, felelőtlenség is egy-egy esemény napra pontos előrejelzését megadni, mert az emberek nagyon kevéssé tudatosak, így a determináció esete állhat fenn. Én személy szerint sem asztrológiai, sem egyéb módszerrel nem jövendölök napra pontosan, mert ezzel azt a látszatot kelteném, mintha ki akarnám venni a Teremtés kezéből az irányítást. A dolgok folyamatosan változnak, napról-napra, sőt óráról órára, főként mostanában. Én annak a híve vagyok, hogy hagyjuk az energiákat áramlani, és a lehető legkevésbé avatkozzunk bele az emberek szabad akaratába determinációval.


- Milyen mélységben látod a különböző családi összefonódásokat, karmikus terheket?

- Alapjában véve nem sok minden változik, ha egy horoszkópot a család képeként vizsgálunk. A bolygók belső személyeket jelölnek. És amint benn, úgy kinn, ahogy ezt Hermész Triszmegisztosz is megfogalmazta, minden belső személyünk megjelenik kívül is.

Ha minden, ami én vagyok, és én egyrészt a származásom vagyok, ha minden, ami engem kitesz, az egész horoszkópom, a külvilágban jelen van, akkor kézenfekvő, hogy megvizsgáljuk, ki melyik bolygónak felel meg a családban.

Egy bolygó több személyt is képviselhet. A Hold például lehet az anyán kívül valamelyik nagymama vagy nagynéni, akár lánytestvér is. Ha a képletet a család szempontjából vizsgáljuk, fel kell adnunk néhány, a szokásos, a tradicionális asztrológiában tanult sémát, főként a sok asztrológus által használt „recepteket”. Ha a család után kutakodunk a horoszkópban, akkor nincs olyan, hogy a Mars a Kosban, ilyen-olyan aspektussal azt jelenti, hogy, stb. Gyakorlatilag azt mondhatom, bármilyen mélységekig lemehetünk, illetve inkább visszanyúlhatunk az ősökig a horoszkópban, de erre valójában ritkán van szükség.

Ha megnézzük a horoszkópokat, érdekes ismétlődések, gyakoriságok vannak, amelyek már akár két generációig visszanyúlva is bőven elegendő információval szolgálnak arra nézvést, hogy a kérdező milyen családi terheket cipel magával.

Ám, hogy ne csak a karmikus terhekről, nehéz családi örökségekről beszéljünk, ott vannak a pozitív aspektusok is, amelyek viszont azokat a jó tulajdonságokat, jó örökségeket, ajándékokat is láttatják, amelyekhez a kérdező hozzáfér, azonosulni tud velük, felhasználhat élete folyamán, segítséget nyújtanak számára, mellette állnak, érezheti önmagában erejüket.

Ami fontos a horoszkópelemzés ezen szintjén is: mindig tudatosítani a kérdezőben, hogy ő tartja a kezében a szálakat. Hogy mely szálakat tartja, az kizárólag rajta múlik, hajlandó-e elvágni már számára szükségtelen szálakat – letenni a terheket -, és csak a jó örökséget megtartani, vagy görcsösen szorítja azokat – cipeli tovább a családi örökséget.

A válasz első körben az, hogy elvágni, oldani, dehogy cipeli tovább, de a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy sokszor félelmet kelt az elengedés. Furcsa az emberi természet, akkor is ragaszkodik a rossz dolgokhoz, ha számára azok egyértelműen károsak. Mert ahhoz, hogy letegyük a terheinket, a sebeket fel kell szaggatni, a tudattalanba lenyomott fájdalmakat, félelmeket felszínre kell hozni, újra kell élni.

Egy kicsit meg kell halni ahhoz, hogy végre valóban életre keljünk, a saját életünket éljük. Születésünkkel addig visszük tovább az őseink terheit, amíg nem leszünk rá tudatosak. Ez alól nincs kivétel, nincs „szerencse”, nincs „magától megoldódik”. Addig visszük tovább és tovább, amíg nem foglalkozunk a terhek letételével tudatosan. És a rossz hír az, hogy nem csak a saját életünkben visszük tovább, hanem örökítjük gyermekeinkre. Én cipelem az anyám terhét, aki vitte az ő anyjáét, (vagy bárki másét persze, most csak példálózom), és ha én nem tudom letenni, mert nem tűnik fel, hogy ugyanazt a cipőt vettem fel, amiben anyám is járt, akkor bizony viszi tovább a lányom, aztán az ő lánya, stb…
- Történt-e már olyan a munkád során, hogy valami egyáltalán nem volt látható a képletben, és mégis megjelent a kliens életében?
- Persze. Az asztrológia MINDENT jelöl, csak az asztrológus nem látja meg, vagy nem fordít rá figyelmet, és nincs is erre szükség. Egy-egy bolygó minden aspektusát, minden időpillanatban képtelenség feltárni, illetve lehet, de az egész egy óriási káoszba torkollna, amelynek se eleje, se vége, és itt ismét említeném a determináció fogalmát. Ha mindent számba vennénk, egyet biztosan kiválasztana a kérdező, és azt élné, arra számítana, így programozva a bekövetkeztét. Az előrejelzéskor az egész évet átszövő tendenciákat nézem, itt is inkább a lelki, szellemi történésekre helyezve a hangsúlyt, mint a fizikaira, hiszen ez a legfontosabb. Ha az ember belül rendben tudja tartani magát, akkor bármilyen fizikai, külső történésre képes lesz a legmegfelelőbb módon reagálni, sőt megváltoztatni a jövőjét.

- Meddig terjed egy asztrológus kompetenciája? Mi az, amihez már nem nyúlhatunk hozzá?

- Gyakran felmerül a vád, főként azok részéről, akik a világon semmit nem tudnak az asztrológiáról, csak a bulvárlapokban megjelent írásokból okoskodnak, hogy az asztrológia determinál.

Ez nem igaz. Az asztrológia nem determinál. Emberek vannak, akik jól vagy kevésbé jól beleásták magukat ebbe a csodálatos tudományba, saját egójukat képtelenek háttérbe szorítani, és jövendölnek ész nélkül.

Na, ők determinálnak.Ez manapság nem csak az asztrológiában van így, hanem az egész spirituális társadalomban. Emberek determinálnak más embereket. Önjelölt látók, médiumok, csatornázók, kártyavetők, „asztrológusok” tesznek kinyilatkoztatásokat, és bizony ők determinálnak. Aki komolyan veszi a szakmáját, tiszteli és alázattal viseltetik a másik emberi lény iránt, akivel egy a Teremtésben, nem determinál, nem tesz kinyilatkoztatásokat.

Számára az a fontos, hogy a hozzá forduló Embernek segítsen önmagához, önvalójához közelebb jutni. A szomjazónak lehet egy pohár vizet adni, de aztán meg kell neki mutatni, hol van a forrás, ahol képes lesz magától is inni. Önjelöltjeink sajnos ma egy-egy pohár vizet nyújtanak a szomjazóknak, ezzel magukhoz láncolva, kötve őket. Az asztrológus és más okkult, vagy spirituális, ezoterikus ágazatban, természetgyógyászatban működő ember kompetenciája odáig terjed, hogy segítsen egy pohár vízzel, mutassa meg, hol a Forrás, és aztán engedje el a kezét a keresőnek. Úgy vélem, nincs olyan, amihez nem nyúlhatunk hozzá egyébként, hacsak a hozzánk forduló nem ön-, és közveszélyes.

A határt önmagunk szabjuk meg azzal, hogy tisztában vagyunk képességeinkkel, azaz nem értékeljük túl önmagunkat, és felismerjük, hogyha nem mi vagyunk a segítség a kérdező számára. Ez is az alázat témakörébe tartozik. A spirituális úton járó embernek kutya kötelessége túllépni a saját spirituális egóját, és beismerni, ha valami meghaladja a tudását, képességét. Ekkor másik szakemberhez kell irányítani a kérdezőt, és áldással, szeretettel elengedni.


- A Te életedben hol segített legtöbbet az asztrológia?  Volt-e olyan esemény, amit elkerültél azáltal, hogy tudtad, bekövetkezhet?
- A kezdetektől segít. Önmagam feltárásában, hozott terheim felismerésében, megoldási lehetőségeimben, mit tehetek, mit nem tehetek fizikai síkon, mire vagyok alkalmas, mire nem, tudom, meddig terjednek a határaim, miket erősíthetek magamban, miket kell elsorvasztanom inkább. 17 éve segíti az utamat önmagam felé.

Tanuló éveimben, és még később is gyakran nézegettem a képletemet, a tranzitokkal összevetve, mire számíthatok. Ebbe a hibába, azt hiszem, minden kezdő asztrológus beleesik.

Már régen nem foglalkozom a saját életemben előrejelzéssel, inkább csak az éves képletemet szoktam megnézni a születésnapom környékén, hogy milyen energiák lengik majd át a következő évemet. Főként a lassú mozgású bolygók haladását figyelem ilyenkor, amelyek valóban mélyreható változásokat hozhatnak az ember életében.

Mivel már azt is megtapasztaltam, hogy az idő múlásával, érettebb korban ezek a változások sem annyira erőteljesek, hiszen az élet mindig tesz róla, hogy felkészüljünk rá, és valójában semmi sem történik váratlanul, így ezeknek a hatásoknak sem tulajdonítok saját életemben nagy jelentőséget. Inkább mindig utólag nézegetem a bolygóhatásokat, abból sokkal többet lehet tanulni.



Mondok erre egy egészen friss példát:
A múlt héten egyik nap megbüntettek sok ezer forintra a metrón, mert nem vettem észre, hogy a jegy, amit kezeltem, már használt volt. Nagyon nem esett jól, nem csak az anyagi veszteség miatt, hanem mert legalább másfél évtizede nem büntettek meg, nem húztak ki a zsebemből pénzt ilyen módon. Úgy hiszem,, hogy aki ad, attól nem vétetik el, így elgondolkodtam azon, hogy vajon miért kaptam, még mindig nem adok másoknak eleget?

Másnap itthon lehajoltam, és felállva iszonyatosan beütöttem a fejemet egy kiálló éles bútordarabba. Olyannyira, hogy ugyan nem vérzett, de le kellett ülnöm, annyira megszédültem az ütéstől. Miután jól kisajnáltam magam, elmerengtem ismét, mert jó ideje semmi baleset nem ér, nem vagyok beteg sem, szóval abban a hitben éltem az életemet, hogy jó irányba tartok, nem akarnak betegséggel, balesettel figyelmeztetni, hogy nem jól teszem a dolgom.

Tehát elmélkedtem, hogy na, ezt most miért kaptam? Fejtető, koronacsakra, ütés, mit akarhat nekem ez mondani? Még mindig nem figyelek eléggé a megérzéseimre, még mindig nem vagyok elég nyitott és tiszta? Este leültem, és belenéztem a képletembe, a tranzitokba, azaz, hogy hogy állnak a bolygók most az égen az én képletemhez viszonyítva.

És teljesen ledöbbentem. A tranzit Szaturnusz éppen a radix Leszálló Holdcsomópontomon áll, a 12. házban, az égen jelenleg pedig együtt a Holddal, kvadrátban a Marssal.

Közérthetően: a jelen esetben diszharmonikus, azaz negatív hatású Szaturnusz találkozása a Holdcsomópontok bármelyikével, ráadásul elzárt házban, súlyos karmikus bűn kiegyenlítésének az idejét hozza el. Lehet ez komoly betegség, vagy hozzátartozó elvesztése, gyász…

Én csak párezer forintot vesztettem, és csak a fejemet vertem be…

Mélységes hála öntött el, és megköszöntem a Végtelen Teremtőnek, a kegyelmi állapotot, hogy csak ennyi baj ért, amellyel kiegyenlítettem egy karmikus számlámat. Ha előre belenéztem volna a képletembe és a tranzitokba, lehet, hogy elkezdtem volna programozni valami sokkal rosszabbat, sokkal fájdalmasabbat. Talán ez a példa is megérteti, hogy nem jó mindig beleásni magunkat a jövő rejtelmeibe. Inkább ismerjük meg az asztrológia segítségével önmagunkat, mert e nélkül hiába várunk a csodára, és a szebb jövőre, esélyünk rá nem sok.


- Kinek ajánlod az elemzést? Milyen élethelyzetekben érdemes ránézni a csillagok állására?
- Mindenkinek. Régóta mondom, hogy minden embernek, már abban a pillanatban, hogy megszületik, ki kellene dolgozni a születési képletét.

A kisbabáknak nem játékokat, és babakelengyét kellene vásárolni, hanem legalább egy tudatos rokon ajándékozhatna egy teljes asztrológiai elemzést a kicsinek.

Mennyi fájdalmat, keserűséget, rossz szülő-gyermek kapcsolatot, kényszereket, meg nem értéseket lehetne elkerülni, ha az ember láthatná, milyen az a kicsi lélek, aki lekéredzkedett hozzá, milyen igényei vannak, merre kell terelgetni, miben tehetséges, mit kár erőltetni nála, hogyan kell bánni vele, mire kell ügyelni a nevelésénél, mit engedhet meg neki, mitől féltse, miben támogassa…

Sajnos ezreléknyi azok száma, akik ezt fontosnak vélik. Pedig sokkal több elégedett és boldog ember élne a Földön, ha kihasználnák az asztrológia segítségét. Felnőttként sem késő, persze, sosem késő. Készítettem már közel 70 éves embernek is asztrológiai elemzést, aki ennek hatására döntött úgy, hogy folytatja a munkát, életének új irányt és ezzel további értelmet adva.

Az élethelyzetekről annyit, hogy valóban minden tudható előre. Amikor valaki hozzám fordul egy bizonyos élethelyzetére vonatkozó kérdéssel, és én elmondom, amit látok adott időszakra, többnyire az a válasz: TUDTAM, ÉREZTEM.

Ismét említeném Hermész Triszmegisztoszt: Amint lenn, úgy fenn, amint kinn, úgy benn. A csillagok nem determinálnak, hanem hatásokat fejtenek ki, hajlamosítanak. Ezeket a hatásokat úgy használjuk fel, ahogy jónak látjuk. Hogy mindig a jó hatásokat használjuk, ahhoz tudatosság kell, és belső figyelem, és fegyelem. Érzéseink mindig minden esetben tájékoztatnak minket arról, hogy mi várható az életünkben. Csak nem figyelünk kellően rájuk.

A velünk történtek a tetteink és gondolataink következményei. Nem a bolygók tehetnek róla, ha bármi negatív dolog történik velünk, hanem kizárólag mi vagyunk a felelősek az életünkben történt eseményekért. Nincs olyan, hogy rossz csillagzat alatt születtem, olyan van, hogy amilyen csillagzat alatt születtem, abból a lehető legjobbat ki tudom hozni. Mert a horoszkópban ott van minden esélyünk és lehetőségünk, kivétel nélkül mindenkinek, hogy a lehető legjobbat hozza ki magából jelen életében is.

De nem másokhoz képest a legjobbat, hanem önmagához képest.

 
Lukács Tünde 2013.  február 02-án családállítást tart a XII. kerületben, a Városmajor utcában. A jelentkezőknek Magdaléna kedvezményesen készíti el személyes képletét.

További információ >>


Lukács Tünde
családállító, kineziológus
www.lelekvilaga.5mp.eu

Kép: nuttakit - FreeDigitalPhotos.net