Sporttáplálkozás - mit, mikor, hogyan?

Az intenzív vagy rendszeres sport kicsit más étkezést igényel, mint ha egyáltalán nem mozgunk. A sporttáplálkozás vagy tréningdiéta tudnivalói - 1. rész.

A sporttáplálkozást sokan új keletű tudománynak tekintik, noha bizonyítottan nem az. Már a görög olimpiák résztvevői is ismerték a tréningdiéta fogalmát. Ez elsősorban nagy mennyiségű hús fogyasztását jelentette. Ismeretes, hogy az olimpikonokat hosszú idővel a verseny előtt már azonos életmódra - táplálkozásra - késztették, az azonos esélyegyenlőség érdekében.
Meg kell jegyezni, hogy nem minden mozgásforma étrendi ajánlása igényli a sporttáplálkozás megnevezést. Külön kell választani az alkalmanként szabadidősportokat végzők, a rendszeresen hetente többször testedzést végzők és a versenyélsportban résztvevők táborát.

A táplálkozással foglalkozó szakemberek a sportolók részére a táplálékpiramist módosították!
Ennek a piramisnak az alapját a folyadék képezi, hiszen ma már köztudott, hogy a folyadékegyensúly felborulása nagymértékben ronthatja a munkavégző teljesítményét. Régebben csak a fizikai aktivitás befejezése után engedték a folyadékpótlást, mert úgy vélték, hogy a keringő vérmennyiség fokozódása túlterheli a szívet. Ez túlzott folyadékbevitel esetén valóban így lenne, de az igen szigorú italmegszorítás jelentősen rontja a mikrocirkulációt, és ezáltal a teljesítőképességet, hiszen ilyenkor relatív vízhiány lép fel.
Bizonyított tény, hogy a testsúly 2 %-ának elvesztése - akár folyadékvesztés útján is - a teljesítőképességet 80 %-ra csökkenti. Ez a két százalék nem is olyan sok, hiszen egy 70 kg-os embernél mindössze 1,4 kg. Ezt bármely ember képes egy intenzív mozgás, például kondicionáló torna alkalmával elveszteni, különösen, ha ezután még betér egy kis szaunázásra. De ez természetesen nem teljesen zsír, hanem nagy része víz!

A folyadékpótlásra legalkalmasabb az izotóniás oldat - osmolaritása 280-330 mmol/l közötti -, mivel ez nem von el vizet a sejtektől, és nem duzzasztja meg azokat. Tartalmazza az összes ásványi anyagot, mely a verejtékezéssel, légzéssel és a megnövekedett hőtermeléssel kiürül. Lényeges szempont, hogy a sportital ne legyen szénsavas, mivel az puffaszt, és ne tartalmazzon vizelethajtó koffeint. A legegyszerűbben a zöldségek, gyümölcsök levének hígításával, és kevés só hozzáadásával tudunk közel izotóniás italt előállítani.
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy régebben a koffein 200-300 mg fölött az élsportolóknál már doppingszernek minősült, de ezt eltörölték - csak figyelik, de nem büntetik! Egy adag kávé 50-100 mg, egy liter cola 150-200 mg, míg egy tábla csokoládé 20-30 mg koffeint tartalmaz. 

A következő cikkeimben a sporttáplálkozással kapcsolatos további információkat találhatnak olvasóink.