Dupla eséllyel flörtölsz, ha süt a nap!

Francia tudósok szerint, verőfényes napsütésben közel duplájára emelkedik a sikeres flörtölés esélye, míg borult időben kár próbálkoznunk. A kutatás eredménye neves tudományos szaklapban jelent meg.

A tudós, aki ablakot nyit a sikeres flörtöléshez
Nicolas Guéguen, a szociálpszichológia francia professzora érdekes tudományos kísérletet hajtott végre. Azt próbálta meg kideríteni, hogy az időjárás miként hat a nők flörtölési hajlandóságára. A kísérletben egy 20 éves „vonzó” fiatalembernek kellett megszólítania ismeretlen, 18-25 közötti fiatal hölgyeket az utcán, és el kellett kérnie a telefonszámukat.
A csábítási kísérleteteket felosztották napsütéses és borult napokra, és arra voltak kíváncsiak változik-e a nők hajlandósága arra, hogy kiadják a telefonszámukat.

 

A kísérlet, egyértelmű siker volt, mert napsütéses napokon a nők közel ötöde, 22,4%-a adta meg a telefonszámát, míg borult időben majdnem felére esett a válaszadási hajlandóság, és csak 13,9%-uk engedett a csábításnak. A tudományos eredmény új ablakot nyithat a flörtölni vágyók előtt, annál is inkább, mert a kutatás eredményét a neves Social Influence c. szaklap is megjelentette.  Guéguen professzor munkásságában nem ez az egyetlen érdekes eredmény. Korábban azt vizsgálta, hogy a pincérnők ruhájának színe miképpen hat a borravaló nagyságára. 272 éttermet megvizsgálva kapta azt az eredményt, hogy a vörös ruhás pincérnők 15-25 százalékkal több borravalót kapnak a férfi vendégektől, mintha más színű ruhában lennének. A tudós szerint a vörös szín megnöveli a nők szexuális vonzerejét és ez állhat a magas borravaló hátterében.

Nyitottabbá tesz a napfény, a fényhiány depresszióval járhat
Bár a fenti kísérlet kissé komolytalannak tűnhet, nem ez az egyetlen tudományos eredmény, amely a napfénynek a szociális viselkedésre gyakorolt pozitív hatását vizsgálta. Korábbi eredmények szerint napfényes időben sokkal nagyobb eséllyel vagyunk hajlandóak például idegeneknek kérdőívet kitölteni, vagy nagyobb borravalót adunk, mint egyébként.
A jelenség hátterében a melatonin nevű hormon állhat, amelynek termelődése napfény hatására csökken, a téli-őszi borongós időben, a korai sötétedés idején viszont fokozódik. A szervezet ezzel a hormonnal segíti a mély alvást. A melatonin magas szintje a szervezetünkben azonban az ébrenlét idején lehangoltsággal, rosszkedvvel, súlyos esetben depresszióval is
járhat.
 


A skandinávoknál nincs függöny az ablakon

Aki Svédországban jár, meglepődve tapasztalhatja, hogy a svédek például egyáltalán nem használnak függönyt az ablakokon, bárki kedvére beleshet a másik házába és életébe.

Ez a szokás is részben azért alakult ki, hogy több fény jusson be az ablakon keresztül a házakba, így csökkentve a fényhiányt. Az északi államokban ugyanis lényegesen magasabb a depressziósok és öngyilkosságok aránya, amit egyértelműen a fényhiánnyal hoznak összefüggésbe. Ez alól egyedül Izland jelent kivételt. A tudósok szerint ebben az országban a rendkívül magas halfogyasztás pótolja a D-vitamin hiányt, amit a szervezet a napsütés hatására állít elő, így kompenzálva a fényhiányt.

Csökkentsük mi is a fényhiányt!
A téli depresszió minket sem kímél, sőt a Kárpát-medence különleges fekvése miatt az őszi-téli időszakban a szomszédos országoknál lényegesen magasabb a borult napok száma. Érdemes tehát tudatosan felkészülni erre az időszakra. Sokat segíthet a kiszámítható napirend kialakítása, ami hatékony ellenszere a lehangoltságnak. A testmozgás pedig boldogsághormont szabadít fel, ami eredményes terápia lehet a rosszkedv ellen.
Érdemes minél több időt tölteni a szabadban, még borult időben is, hiszen így több fény ér minket, mint otthonunkban. De lakásunk tudatos átalakítása is sokat segíthet. A nagy ablakfelületek, világos falak, vagy a jó megvilágítás mind segíthet, de példát vehetünk a skandinávoktól is. A nappali időszakban húzzuk el a függönyöket az ablakok elől, ahol lehetséges.

Ha pedig flörtölni akarunk, akkor várjuk meg, amíg kisüt a nap, ahogy a francia professzor javasolja.