Újévi fogadalmak - erő a szavak mögött

Mindenkinek vannak vágyai, vannak céljai. És amikor eltelik egy esztendő, ha egy pillanatra is, de végiggondoljuk az elmúlt év sikereit, kudarcait. Ennek a számadásnak folyományaként aztán általában különböző fogadalmakat teszünk saját magunk felé.

Elhatározzuk, hogy az újesztendő kezdetétől ezt meg azt másképpen fogunk csinálni. Ezek az elhatározások, fogadalmak lehetnek aprócskának tűnő dolgok, de lehetnek egészen grandiózus fogadalmak is. Természetesen az, hogy kinek mi az aprócska és a grandiózus, az minden esetben az egyéntől függ. Ez is csak nézőpont kérdése. De van-e egyáltalán, és ha van, mi az értelme egy újévi fogadalomnak? Azok számára, akik a sorozatos kudarcélmények hatására már lemondtak a különböző fogadalmak megtételéről, rossz hírem van. Igen, van értelme a fogadalmaknak, így az újévi fogadalmaknak is.

A világmindenségben minden csak energia. Legyen az anyag, gondolat, vagy bármilyen érzelem.
De az energiának ezek a formációi, különböző minőségei között azért van különbség. Leginkább abban, hogy ezek általában egymásból születnek valamiféle rendező elv szerint, és látszólagos időrendi sorrendben. Például az anyag megszületését minden esetben a gondolat megszületése előzi meg.

Gondolj csak bármilyen használati tárgyra! Akár egy autó, egy ház, egy bögre, de még egy gomb megszületését is megelőzi a gondolat létrejötte. Valaki először kitalálja, megtervezi, és csak ezek után teremtődik meg az anyagi valóságban. Ez minden esetben és minden anyaggal így van. Még a kövek, vagy akár a bolygók is így születnek. A különbség mindössze annyi, hogy az említett anyagi formákat nem az ember találta ki. Persze az anyagi világba szorult egós elme ezt nem képes felfogni, ezért ezt a párhuzamot nem is fogadja el saját valóságának.

No de térjünk vissza a fogadalmakhoz. Egy újévi vagy bármilyen fogadalom sem más, mint egy gondolat, vagyis egy energiahullám. Ahogy azt a valamit ki mered gondolni, máris megtetted az első lépést a teremetés rögös útján. De ahhoz, hogy gondolataidat, jelen esetben fogadalmaidat meg tudd valósítani, rengeteg energiára van szükséged. Ezek az energiák vagy közvetlenül belőled, vagy külső segítség formájában érkezhetnek.

Jelenleg a legtöbb ember nem rendelkezik annyi teremető energiával, hogy külső segítség nélkül az anyagi világban gond nélkül meg tudja formálni (materializálni) gondolatait (ennek azért megvannak az előnyei is). A külső segítség nem azt jelenti, hogy helyetted megoldják a feladatot. Külső segítség lehet az is, hogy valamiféle kapaszkodót találsz az úton való elinduláshoz. Nos, ilyen kapaszkodó lehet az újesztendő kezdete. Az újrakezdés, a tiszta lap, a megújult energiák mind-mind ezt a változást, az új teremtését segíthetik.


Az elmének szüksége van az érzésre, hogy valami véget ért, valami lezárult, és itt és most megvan a lehetőség, megvan a tér az új megteremtésére. Tehát egy fordulópont mindig erőt adhat a megvalósításhoz.

Valójában persze semmi nem kötött és a teremtésben nincsenek előre deklarált szabályok. Legalábbis nem úgy, ahogy az anyagi világban azt megszoktuk. Mindezek ellenére azonban az elmének szüksége van a „megfogható” keretekre, szabályokra. Kell, hogy tudjon kapaszkodni valamibe, mert csak így képes értelmezni és felfogni a létezést. Ezért tud működni egy szerencsét hozó tárgy, egy amulett, egy talizmán, vagy bármi, amiről az elme biztosan hiszi, hogy erőt ad az úton való haladáshoz. Nos, ilyen az újév is. Egy olyan varázstalizmán, ami erőt, és kitartást ad a célok eléréséhez.

Van még egy másik erő is, ami szintén segít az újévi fogadalmak megvalósításában. Ez pedig a kollektív tudat. A legtöbb ember elméje ragaszkodik az újévi fogadalom szentségéhez, ezért aztán ez a metódus, ez a fejben lejátszódó folyamat még nagyobb energiákat mozgat bolygó szerte.

A fentieknek némileg ellentmond, hogy a legtöbb újévi fogadalmat mégis kudarc követi. Mint mondtam, ez egy lehetőség, csak egy kapaszkodó a sok közül. Hogy a fogadalom tételt követően milyen sikereket érsz el, az csak rajtad múlik. Senki máson. De ha mégsem jön össze a dolog, azt javaslom, ne hagyd az elmédnek, hogy belesüppedjen a kudarc teremtette szenvedésbe. Keress újabb kapaszkodót, másik lehetőséget, és próbáld újra! Egy kisbab több százszor próbál kapaszkodva felállni, mire végre sikerül. Mert nem adja fel. És végül mindig sikerül.

Ne feledd: ha fejben nincs kétely, az úton nincs akadály.



www.pranatanfolyam.hu