A pasik csak szexet akarnak, a nők meg csak romantikát! Tévhit vagy valóság?

A két nem értékrendje jelentősen eltér egymástól. A férfiak nagy része - több mint 80% - számára a munka, a hivatás, a karrier a legfontosabb. A nők zöme a párkapcsolatot, a családot, különösen pedig az anyaságot előbbre helyezi munkájánál. Az eltérő értékek persze eltérő igényeket szülnek. A férfiak elsősorban hatalmat, sikert, szexet akarnak, a nők kapcsolatokat, stabilitást, szerelmet.

Vagyis a férfiak és nők igencsak eltérő elvárásokkal lépnek be egy kapcsolatba. A nő szerelemre, romantikára, beszélgetésre, vagyis magára a kapcsolatra vágyik. A férfi szeretetre, szexre és legfőképpen elismerésre, és csodálatra. Vagyis egy kapcsolatban azt szeretné érezni, hogy a nő felnéz rá, és elégedett azzal, amit nyújt. Amikor a nők kritizálják a férfit, akkor rendszerint "tökéletesíteni" akarják. A férfi azonban utálja a kritikát. Úgy éli meg, hogy nem elég jó a nő számára. A nő viszonylag könnyen beismeri, ha tévedett, hibát követett el. Számára ez a kötődés elmélyítésének, a bizalomépítésnek a jele. A legtöbb férfi képtelen erre. Számára a tévedés - kudarcot jelent.


  
A házasságban nők számára az érzelmek, a bizalom, a megértés, a biztonság, a meghittség a legfontosabb. Minden más – szex, anyagi háttér – csak ezután következik. A férfiak számára is fontosak az érzelmek, de jelentős szerepet kap a szex, és igen fontosnak tartják, hogy a kapcsolaton belül is megőrizzék függetlenségüket.

A férfiak túlnyomó többsége házasságán belül gyakoribb, élvezetesebb, változatosabb szexuális életet szeretne. (A nőknek el kellene gondolkodniuk azon, hogy egy kis fantáziával, humorral, játékossággal, egy-két különleges ruhadarabbal színesebbé, élvezetesebbé tehetné házaséletét, kielégítve ezzel társa változatosság iránti igényét.)

A nők nagy része elégedett a házasságon belüli szexszel, vagy inkább sokallja azt. Egy felmérés szerint azonban a nők 98%-a kevesellte a házastársával folytatott bensőséges beszélgetéseket. És ez nemcsak azt jelenti, hogy a nő maga szeretne többet beszélni! A legtöbb nő azt szeretné, ha férje beszélne neki érzéseiről, gondolatairól, megosztaná vele terveit, problémáit. Azt szeretné, ha társának, barátjának tekintené. Persze arra is vágyik, hogy a férfi érdeklődjön az ő érzései, gondolatai, problémái, tervei iránt. A legtöbb nő számára fontosabb egy őszinte meghitt beszélgetés, egy cirógatás vagy a szeretet számtalan apró megnyilvánulása, mint a csúcsteljesítmény az ágyban.

A nők nagy része azonban az évek múlásával elfogadja, hogy párja nem tudja kifejezni érzelmeit. Ezért idővel feladják a próbálkozást, hogy partnerükkel erős érzelmi kötődést igénylő, meghitt beszélgetéseket folytassanak. Ezért olyan fontos sok nő életében a barátnő: vele osztják meg érzéseiket, gondolataikat. Ez azonban igen veszélyes dolog: a meghitt beszélgetések híján a kapcsolat lassan kiüresedik.


A gyerek születése alapvető változásokat jelent a párkapcsolatban. Amikor a baba megszületik, az anyában – a terhesség alatt jelentősen megemelkedett – női hormonok szintje jelentősen visszaesik. A szülés után igen sok nő panaszkodik levertségről, szomorúságról. Ennek minden bizonnyal számos oka van, ezek egyike a hirtelen hormonszint-csökkenés. Külföldi statisztikák szerint a nők csaknem egynegyede szenved átmeneti, szülés utáni depresszióban. Ilyenkor különösen nagy szüksége van arra, hogy férje becézgesse, dédelgesse.

A gyermek születésével a szülői szerep a két nem közös élménye, de másképpen viszonyulnak hozzá. A nő ragaszkodása gyermekéhez igen mélyről, legbelső ösztöneiből fakad, a férfi képes ugyanerre – azonban mindezt tanulnia kell. Ma már egyre több apa veszi ki örömmel a részét a csecsemő gondozásában – talán a fürdetés a legjobb alkalom arra, hogy az apa és a baba szinte az első perctől kezdve bensőséges kapcsolatba kerüljön. Leggyakrabban azonban apa és gyermeke között akkor válik igazán szorossá a kapcsolat, amikor a gyermek esze nyiladozni kezd, amikor tanítani lehet neki valamit, és már elég idős ahhoz, hogy apjával közösen tevékenykedjen.

A gyermeknevelés során a nő számára szinte minden fontos, ami a gyerekkel összefügg. Ismerni szeretné barátait, szerelmi ügyeit, tudni szeretné mit gondol, mit érez. A férfi számára – még akkor is, ha őszintén szereti gyermekét és szívesen játszik vele – általában elegendő az a tudat, hogy a gyermek körül minden rendben van, nem hozott intőt, jó jegyei vannak, nem áll bukásra. Ezzel kevesebb gondot vesz a vállára, de az örömökből is kevésbé részesül.



Ha megértjük a nemek közti különbségeket, könnyebben tudunk együtt élni velük – és sokkal boldogabban egymással. Jobban megismerjük, és elfogadjuk önmagunkat és társunkat is. Fogadjuk el: egy tartós kapcsolatban, különösképpen pedig egy házasságban a férfi és nő igényei alapvetően különböznek. A kapcsolat akkor lesz boldog, akkor képes túlélni az óhatatlanul bekövetkező nehézségeket, konfliktusokat, ha mindkét fél tudatosan törekszik arra, hogy megismerje, megértse, elfogadja és – tőle telhetőleg – elégítse ki a másik igényeit.

[kapcsolodo_cikkek] 
Ha észrevesszük, hogy kapcsolatunk kezd ellaposodni, hiányzik belőle a romantika, a változatosság – de még őszinte szeretet, bizalmat, megbecsülést érzünk társunk iránt – ne törődjünk bele! Ne gondoljuk, hogy az idő múlásával minden kapcsolatnak szükségképpen el kell szürkülnie. Némi akarattal és erőfeszítéssel újra „bele lehet szeretni” társunkba. Gyakran elég, ha igyekszünk feltámasztani a kapcsolat kezdetére jellemző hangulatot. Ne érezzük nevetségesnek, ha házastársunkkal házon kívül randevúzunk. Egy kettesben eltöltött – pláne gyertyafényes – vacsora, egy romantikus erdei vagy folyóparti séta, egy kettesben, gyerekek, szülők nélkül eltöltött hétvége segítenek visszahozni a rég letűnt hangulatot. A szexuális életet pedig némi fantáziával, játékkal tehetjük változatosabbá, élvezetesebbé.