A világ és a te saját világod

A körülötted lévő világ azért is változik, mert a Te időszakaid, az őseidtől öröklött és szerzett tudásod, tapasztalási, megértési és feldolgozási periódusai folyton váltakoznak. Abszolút folytonos kölcsönhatásban, összhangban a nagyobb változásokkal.

Hogy miért?

Azért, hogy megtapasztalhasd az ÉLET elemi törvényeit a saját választott nézőpontodon keresztül. Amíg csak képes nem leszel eljutni a szeretet - megértés (gondolatok), együttérzés (érzelmek) és gondoskodás (anyag) - "szentháromságához".

Ez a végső igazság próbál utat törni Benned Önmagadhoz, mindazokon a hétköznapi vagy kevésbé hétköznapi eseményeken keresztül, amelyek rendre megismétlődnek életed során, és már mind, mind megtörténtek valamelyik ősöddel a (számodra) múltban.

Mivel a sejtjeid emlékeznek még a legapróbb körülményre is, így ezt a tudást újra meg újra megértetik vagy "csak" megéletik veled , de minden aspektusából. A jót és a rosszat is. Rajtad múlik. Mert figyelni kötelező! Pláne arra, amit az ösztöneid, a már felhalmozott tudásod súgnak.

Figyelni kell és megérezni, hogy mi életet támogató és mi nem, a bizonyos időszakaidban. Mikor ér véget egyik-másik periódus és mennyire van összhangban a mesterségesen vagy természetesen váltakozó világi eseményekkel.

Tudnod kell, hogy minden világi időszak lehetőséget ad az emberiség kollektíven elkövetett - azaz újra meg újra megtapasztalt - hibáinak, avagy hibás tapasztalásainak a kijavítására, tehát világi és egyéni öntisztulásra.

Ám egyáltalán nem ülhetsz a babérjaidon, mert az egyik még szinte véget sem ért, amikor a másik már elkezdődött. Ezért nagyon, de nagyon meg kell nézned, vajon a Világ időszakaiból, öntisztulásából melyik, hogyan kapcsolódik, (ha kapcsolódik) hozzád, a Te saját időszakodhoz.
 

Amikor benned már valamikor (akár bármelyik ősöd által) egy-egy ilyen hibás tapasztalás letisztult, akkor mondjuk úgy felszabadultabb, könnyebb időszakot élsz át. Ha viszont az ősödnek sem sikerült "feltörnie a pecsétet", akkor sokféleképpen és intenzíven megerőltető időszak elé nézel, akár konkrét életveszély elé is. Ez lehet kollektív veszély: háború, gazdasági válság járvány vagy személyes: baleset, betegség, haláleset, elemi károk stb...

Ezeket nevezzük mintáknak. Ha a működési elvére vagy kíváncsi, akkor leginkább olyasmi, mint a szabályos időközönként ismétlődő fraktálok. És a Te dolgod mindössze annyi, hogy a lehető leg életet támogatóbb módon megéld azt, ami a te sajátod!

A világ pedig elveszi tőled, amit adni tudsz neki, hiszen azzal már készen vagy. Az onnantól fogva Nálad alapprogramként fut, mert már végig csináltad. Viszont cserébe, hogy az adok-kapok törvénye ne sérüljön, odaadja az új feladataidat a KÉPESSÉGEIDNEK, felhalmozott tudásodnak megfelelően.

Ez egy tökéletesen működő rendszer. Akkor is így van, ha nem érted, nem érzed, nem látod át, vagy nem hiszed. És pont ezért kötelező a belső hangodra figyelve életet támogató döntéseket hoznod.
Ha nem teszed, és nem figyelsz, akkor mondjuk úgy a "rendszer" kidob a pálya szélére pihenni. Kizárólag a Te érdekedben...
És a te valódi, belső erődön, (azaz hallgatsz-e az ösztönös, őseid generációi által már felfejtett tudásra) múlik csak, hogy mikor és mibe fogsz beszállni újra úgy, hogy adhass és kaphass, természetesen életet támogató eseményeket.

Ám ahhoz, hogy ez így legyen, mindig visszatolnak a saját teredbe, a saját eredendő tudásodba. Mert Te csak és kizárólag onnan tudsz a világ számára adni és sehonnan máshonnan.

Hirdethetsz bármilyen más tudást, nem leszel hiteles soha, amíg az nem a TE belső tudásodat képviseli. Összhang csak akkor van, amikor a Te személyes tudásod, és a kapott, szerzett felelevenített tudás sok tapasztaláson keresztül átszűrődött rajtad, és kiállta az életet támogató igazságok próbáját.

A traumatérkép pedig hajszálpontosan ezt képes adni Neked. Pont azáltal, hogy felismerteti veled a saját képességeket, tudást és "hibákat". Mindent, ami tényleg a Ti