5 érdekesség a ritmikus gimnasztikáról

Szépség, harmónia és dinamizmus. Három jelző, amelyek elsőként eszünkbe jutnak, ha a ritmikus gimnasztika gyakorlatokat kísérjük figyelemmel. A balett és gimnasztikai elemeket ötvöző sportág káprázatos látvány kíséretében mozgatja meg a sportoló minden porcikáját. Bár eredete egészen az ókori Egyiptomig vezethető vissza, a versenysportok között kevesebb mint száz éve van jelen, történetében pedig számos érdekesség bújik meg, amelyből most ismertetünk is néhányat.

 
 A név eredete
Először modern gimnasztikaként, művészi tornaként, majd ritmikus sportgimnasztikaként nevezték, jelenleg használatos hivatalos megnevezése a ritmikus gimnasztika. A sportág moderálása és mindennemű szabályozása a Federation Internationale de Gymnastique (FIG) fennhatósága alá tartozik. A 60-as, 70-es években nagyobb hangsúlyt kapott a program művészi tartalma, míg a 2000-es években megjelent a nehezebben kivitelezhető mozdulatok alkalmazása, amelyek nagyobb rizikót és figyelmet igényeltek és ezzel nyomatékosabbá tették a program technikai részéért járó pontszámokat.
 
Először Budapesten
Hazánknak fontos szerep jutott a sportág történetében, ugyanis az első ritmikus gimnasztika világbajnokságot 1963-ban Budapesten tartották. Ekkor még csak egyéni számban lehetett indulni, majd 1967-től már csapatok is nevezhettek. 1978-ban Spanyolország szervezte az első Európa-bajnokságot, 1984-ben pedig olimpiai versenyszámmá vált, ahol a kanadai Lori Fung nyert programjával. 2017-ben Budapest ismét fontos szerephez jut: május 19-21 között hazánk rendezi az RG EB-t.
 
Versenyruházatra vonatkozó szabályok
A precíz mozdulatok és a pontos gyakorlat mellett a versenyzőknek tetőtől talpig meg kell felelniük a versenyszabályzatnak, amely előírja, hogy milyen lehet a versenyruha. A tornászok ruhájának testre simulónak kell lennie, hogy a bírók számára minden mozdulat jól kivehető legyen. A dressz lehet hosszú ujjú vagy ujjatlan, de a vékony pántos ruha nem megengedett. A nyakkivágás a szegycsont közepéig érhet, a ruha szoknya része pedig maximum a medence vonaláig. Ha a ruha bármelyik szabványnak nem felel meg, a bírók 0.30 pontot vonnak le, így a lányok tervezéskor a dressz színében, anyagában és a zenével, gyakorlattal való harmóniában élhetik ki kreativitásukat.
  
RG Felnőtt Válogatott - Fotó: Morvai Tamás
 
A sportág legje
A ritmikus gimnasztika koronázatlan királynője és a sportág eddigi legeredményesebb versenyzője Jevgenyija Kanajeva. Az orosz sportoló tizenhétszeres világ- és tizenháromszoros Európa-bajnok, aki a londoni olimpián írt sporttörténelmet. Jevgenyijának sikerült az, ami előtte senkinek: megvédte olimpiai bajnoki címét, így kétszeres olimpiai bajnokként búcsúzhatott a sportágtól. Az új pontrendszer bevezetése óta pedig a mai napig ő az egyetlen, akinek a bírák tökéletesre – 30.000 pontosra – értékelték bemutatott gyakorlatát.
 
Élet az RG után
Médiaszemélyiség, író, politikus, akikről nem gondolnánk, hogy valaha a ritmikus gimnasztika sportágban jeleskedtek. Az 1996-os nyári olimpián elsőként megrendezett RG csapatszámban diadalmaskodó spanyolok versenyzője, Estela Giménez sportkarrierje végeztével műsorvezetőként helyezkedett el egy spanyol TV-nél. Yanina Batyrchina, többszörös Európa- és olimpiai bajnok orosz tornász író lett, és kiadott egy könyvet „Become Yourself” címmel, megváltoztatva ezzel számos ember életét. Alina Kabaeva orosz tornász egy olimpiai, 14 világbajnoki és 25 európa-bajnoki címmel a háta mögött a politika felé vette az irányt, és 2007-2014 között az orosz parlament képviselőjeként dolgozott.