Disznót tessék, örökbefogadási szerződéssel!

Olvasom egy állatvédő csoportban, hogy gazdit keresnek egy vágás elől mentett, 100 kilós disznónak, örökbefogadási szerződéssel.

Ha én Andy Vajna volnék, azonnal meglátnám a hasonl, izé, lehetőséget, és filmet csinálnék róla.

Lehet ez egy diznis világú, édi-bédi történet, a disznót (pardon, cuki malacot) kimenekítik a gonosz paraszt gazdaságából, a facebookon két cicakutya közt neki is találnak jó gazdát, aki hazaviszi, együtt esznek, isznak, tévéznek, és boldogan élnek, míg meg nem halnak.

A második részben a malac szerelmes lesz a szomszéd malacába, majd a két boldog kis teremtmény gazdáikat is összehozza, így mindenki überboldog. (A zárójelenetben két rózsaszín farkinca kunkorodik rá a távozó kabrió seggén látható „just married” feliratra.)

A harmadik részben megszületnek a kismalacok, meg az embergyerekek is, persze, és kacarászva mind együtt hemperegnek a szivárványszínű, virágillatú disznószarban.

A kelet-európai realista vígjátékban a disznót örökbefogadják, hazaviszik, levágják és megeszik.

Happy end így is, úgy is.