Lehet könnyebb az élet?

Senki nem ígérte, hogy könnyű lesz. Hiába is ígérné, mi magunk teremtünk és vonzunk be mindent az életünkbe. Tőlünk lesz könnyű vagy nehéz. Hajlamosak vagyunk felelőst keresni a saját boldogtalanságunkért, és ki tudja miért, mindig másokon kezdjük. Látjuk, tudjuk, hogy ez nem működik, tapasztaljuk, hogy a másik a kedvünkért nem változik meg. És ennél jobbat nem is tehet!

Ahányszor azzal szembesülünk, hogy másnak a viselkedése, reakciója vagy véleménye nem vág egybe a miénkkel, az általunk jónak és vitathatatlanul igaznak vélt egyetlen lehetőséggel, máris dobozoljuk az illetőt. A jól megszokott és bevált sémáinkat tovább éltetjük. Vitába szállunk, okoskodunk, igyekszünk meggyőzni, jobb belátásra bírni, és előbb vagy utóbb kiderül, hogy ezzel semmire nem megyünk.

Ritkán jut eszünkbe a legkézenfekvőbb megoldás, miszerint sokkal könnyebb megváltoztatni a világot, ha mi változunk. Amint megváltozunk, mindent másképp látunk, más módon, vagy egyáltalán nem is reagálunk, elkezdünk szemlélni, és az eseményekbe nem belekapaszkodni, beleragadni. Csodák csodája, másfajta dolgokat és embereket vonzunk az életünkbe, és a világ már nem is tűnik olyan kaotikusnak. A szabály egyszerű: ha változást akarunk, változzunk meg.

Képesek vagyunk megváltoztatni a világot, ha a saját életünkért 100%-os felelősséget vállalunk. Nincs, aki helyettünk döntsön az életünk kérdéseiben, nincs olyan felelős, akit hibáztathatunk, ha valami nem úgy történik, ahogy mi akartuk, nincs, aki a mi életünket élje, mert mindenkinek megvan a saját élete, a saját felelőssége.



Elfelejtettük, hogy nem test, hanem lélek vagyunk. Mindannyiunknak, kivétel nélkül, van min dolgoznia. A lélek fejlődni akar. A belső munka semmivel nem váltható ki, a tudatosságot nem lehet megúszni. Az élet nem old meg semmit, az idő nem gyógyít sebeket, mi magunk vagyunk azok, akik erre képesek vagyunk. A velünk született bölcsességünk éppen elegendő ahhoz, hogy amikor az szükséges, a számunkra megfelelő döntéseket hozzunk. Nem bízunk magunkban, mert azt tapasztaltuk, hogy az élet verseny. Ha nem vagyunk elsők, akkor semmire nem vagyunk jók. Mert az iskola megalapozta, hogy mindenből kiválóaknak kell lennünk, és ha nem így van, akkor nem sokat érünk.

Nos, itt az ideje felébredni. Nem véletlen, hogy nem találjuk a helyünket, és addig nem is fogjuk, amíg el nem kezdjük élni, építeni, komfortossá tenni a saját életünket. Estétől reggelig a világ nem változik meg, de apró lépésenként, tudatosan, a sémáink kényelméből kilépve, fokozatosan megteremthetjük a saját békénket. Nem kell másokhoz mérnünk magunkat, hiszen egyformán fontosak vagyunk mindannyian, különleges és áldott tehetséggel, senki máséhoz nem fogható küldetéssel. Küldetése mindenkinek van.

Honnan tudható, hogy mi is az a küldetés? Amit könnyen csinálunk, ami örömet okoz, ami másoknak is hasznára válik, amit nem tekintünk munkának, amit élvezünk, szeretünk, amit akkor is csinálnánk, ha nem fizetnének érte. És valóban, lehetséges, hogy kezdetben nem fizetnek érte, de belevághatunk a saját örömünkre, és akár hobbiként, akár önkéntesként kipróbálhatjuk magunkat, hogy valóban azon a bizonyos területen képesek vagyunk-e hasznára lenni a világnak.

Tanácsot senki nem adhat, mert fogalma nem lehet róla, hogy a mi életünknek mi a kulcsa. Mi magunk azonban tudjuk a választ, csak belül kell elkezdeni keresni, és nem a másikra, a szomszédra, a főnökre, a felmenőkre, a rendszerre mutogatni.

[kapcsolodo_cikkek]
Élhetünk okosan az energiákkal, bevonzhatunk mindent, amire szükségünk van. Többnyire az derül ki, hogy sokkal kevesebb is elég, mint hittük. Szeretünk felhalmozni, gyűjtögetni, félretenni – mert nem a mában élünk. Aggódunk a jövő miatt, mert mi lesz majd, ha… És lemaradunk a pillanat adta lehetőségekről, mert át akarjuk ugrani a jelent – pedig ez lehetetlen.

Most kezdjünk élni, most kezdjünk el változni, más világot teremteni – saját magunknak! Ha a mi világunk rendben lesz, a gyermekeinké is rendben lesz. A világ a kedvünkért továbbra sem változik meg. A világot mi teremtjük, pillanatról pillanatra, és a sors is csak azt szállítja házhoz, amit mi vonzunk be saját magunknak.

Felelősséggel élni bármelyik pillanatban elkezdhetünk – a saját döntésünk kérdése.