Ádám-Éva hagyományok
Címlap / Ezotéria / Ádám-Éva hagyományok

Ádám-Éva hagyományok

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-12-06

Ádám-Éva napjának estéjén köszönt ránk a téli ünnepkör legnagyobb ünnepe: nagykarácsony estéje. A régi, népi szóhasználatban karácsony szombatjának; a gazdag ünnepi vacsora révén bővedestének, míg a szegényes, böjtös ételekre utalóan karácsony böjtjének, szenvedőjének is nevezték szent estét.  

 

Rendezvénynaptár
Ádám-Éva napjának estéjén köszönt ránk a téli ünnepkör legnagyobb ünnepe: nagykarácsony estéje. A régi, népi szóhasználatban karácsony szombatjának; a gazdag ünnepi vacsora révén bővedestének, míg a szegényes, böjtös ételekre utalóan karácsony böjtjének, szenvedőjének is nevezték szent estét. Az utóbbi – szegényes – ételek közé tartozott a bab, a lencse és a mákos tészta minden fajtája, és persze az egészség megőrzését elősegítő, rontást elhárító fokhagyma, vagy az egyazon almából szétosztott gerezdek közös elfogyasztása, hogy együtt maradjon a család.

Minden fogásbó1 az első falatot, többfelé, a megmaradt morzsákat – az asztál alá helyezett növényi magvakkal együtt – a jószágoknak tették félre, hogy szaporák legyenek. Ugyancsak babonás hiedelmek társultak az éjféli miséhez is. A Luca-székre állók megpillanthatták a falu boszorkányát, még a hívekre leselkedő gonoszokat ostorcsattogatással riasztották el a pásztorok, köszöntvén vele Jézus Krisztus születését. Természetesen elmaradhatatlan alkalma volt a karácsony esti örömszerzésnek a házról házra járó gyerekek ablak alatti köszöntő éneke, rigmusos mondókája. Gyakran énekelték a még talán ma is ismert, régi karácsonyi népéneket: „Csordapásztorok, midőn Betlehemben Csordát őriznek éjjel a mezőben Isten Angyali jövének melléjek, Nagy félelemmel telék-meg ő szivek...”


Már talán feledésbe merült a Krisztus-tuskó égetésének ősrégi szokás is, karácsony estéjén. A kiszemelt tuskót a ház szabad kéményes tűzhelyén gyújtották meg, s ha sikerül elérni azt, hogy 12 éjszakáján keresztül égjen, akkor ez bőséges áldást jelentett az elkövetkező esztendőre. Megóvta a házat a tolvajoktól, tűzvésztől és más csapásoktól. Gyógyító erőt tulajdonítottak a visszamaradt hamunak is: belekeverték az állatok takarmányába, s a hóborította földekre is szórtak belőle, hogy növeljék a talaj termékenységét. Nagykarácsony első napján, és ezt követően egészen kiskarácsonyig (újév ünnepéig) tilos volt dolgozni.

Ez az időszak oldottabb hangulatban telt el: először a Jánosok, majd az Istvánok köszöntésével. Őket köszöntötték a szintén házról házra bekopogtató „Szent István láncos botokkal zörgető szolgái”, a regősök. Néprajztudósok kimutatták, hogy az esztendő egyetlen szakaszához sem tapadt ennyi jókedvű, vidám hagyomány, mint az évváltás körüli napokhoz. „Apró szentek” napján – december huszonnyolcadikán – volt szokás a gyermekek és a jószágok „megkorbácsolása”, „megsubrikálása”, hogy egészségesek maradjanak. 1750 táján Bod Péter jegyezte fel a következőt:
„Ezen a napon a gyermekecskéket jó reggel vesszővel megütögetik az Atyák, ahogy a gyermekek szenvedtek Heródes idején, ennek emlékezetére.”

Szilveszter estéjét és éjszakáját ma is – hasonlóan, mint régen, de igazodva a mai korhoz – ünneplések és rendezvények ölelik körül. Még ma is él az alábbi mondás: Amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendő is.




 
 
[ 3546 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x